HTML

CSIVICSUVI

Ez a blog csak tartaléknak indult, a FREEBLOG sűrű haldoklásainak idejére, ám most már úgy tűnik, hogy állandónak lehet tekinteni. Jobb híján WORD-ben az alábbi linken olvashatók a CSICSU CSALÁD meséi, mivel máshol már sajnos nem érhetők el. Jelenlegi blogom annak folytatása.

FELBONTÁS
1024x768


Javasolt böngésző:
MOZILLA FIREFOX

Csivicsuvi rádió

Ha szeretnél
egy kis csiripelést
hallgatni a mesékhez,
kapcsold be a rádiót !

 

ENNYIEN
VAGYTOK ITT

 


free online users counter

utolso_datum_kicsi_jav.jpg
Az idő megállt
2021 január hetedikén,
délután fél öt körül.

A blog címkéit
legalul találjátok,
itt, a jobb oldali sávban.

Új kommentek

  • csivicsuvi: @Bősze Nelli: A lényeget meg kifelejtettem, nagy örömömben. Igen: Csuvika gyönyörű madárka volt.... (2021.01.21. 21:50) 520. VÉGE
  • csivicsuvi: @Bősze Nelli: Arany Nellike! Képes voltál regisztrálni a kedvemért?! :) Nem hiszem el! Ilyen a v... (2021.01.21. 21:23) 520. VÉGE
  • Bősze Nelli: GYÖNYÖRŰ a búcsú-videó... Szép a dal is, de a legcsodásabb a kismadarad. A "feleség" és szép volt,... (2021.01.21. 20:24) 520. VÉGE
  • csivicsuvi: @Igád: Köszi, Ágika. Meglepődtem, mert már elfelejtettem, hogy "rendes" kommentet is tudsz írni,... (2021.01.18. 15:17) 520. VÉGE
  • Igád: Szép a búcsúztatód, az összefoglalód képekben. A zenét ismertem, de csak a dallamát. Jó választás.... (2021.01.18. 14:04) 520. VÉGE
  • csivicsuvi: @fogszobrász: Köszi, Gabóka. Téged szeretett Csuvika, mindig részt vett a társalgásban, ha telef... (2021.01.15. 22:21) 520. VÉGE
  • fogszobrász: Drága Csuvika, hát elment végleg!! Az a vigasz ilyenkor, hogy jobb ez már így neki, mert szerintem... (2021.01.15. 21:12) 520. VÉGE
  • csivicsuvi: @Igád: Minden hétre rendelek, Dágicska, csak a mostanira nem tettem, mert még időben kitaláltam,... (2020.06.02. 18:37) 518. SOVÁNY
  • Igád: Hát fogszobrász nem irigyellek ebben az öltözékben. Meg jobban is félnék - az eszem tudja, hogy ne... (2020.06.02. 15:34) 518. SOVÁNY
  • csivicsuvi: @fogszobrász: Gabóka, ne röhögtess : az általad küldött kép LE VAN KICSINYÍTVE, hisz teljes való... (2020.06.01. 21:19) 518. SOVÁNY
  • Utolsó 20

RÉGI VENDÉGKÖNYV



csivi_szamlalo.jpg

ENNYI NAPOT
ÉLTÜNK ITTHON

 csuvi_szamlalo.jpg

CSUVIKA EGYEDÜL ÉLT

csuvika_egyedul_kicsi.jpg

 

 NAPIG

booked.net
+22
°
C
+25°
+19°
Budapest
Csütörtök, 12
Péntek
+25° +15°
Szombat
+26° +17°
Vasárnap
+24° +15°
Hétfő
+24° +16°
Kedd
+20° +17°
Szerda
+23° +15°
7 napos előrejelzés

Címkehasználat

Mielőtt egy címkére kattintanál,
feltétlenül olvasd el EZT !

Címkék

Ágak (9) Ajándék (53) Alma (5) Almafigurák (17) Almás tojás (16) Alvás (12) Amazon (4) Baj (58) Baleset (14) Bánat (8) Banyamadár (39) Barkács (15) Befogás (13) Biztonság (10) Blog (22) Bojtkirály (11) Bosszúság (4) Bünti (3) Cirkusz (6) Csipike és Csupika (12) Csiv-IQ (12) Csivibaj (8) Csiviségek (52) Csőr (6) Csőrkoptató (12) Csuv-IQ (12) Csuvibaj (37) Csuviláb (6) Csuviságok (49) Csuvitéz (10) Csuvi Lovag (28) Cuki (4) Doki (53) Durci (3) Eleség (10) Elixír (5) Enyelgős (13) Evés-ivás (48) Evőgép (3) Ezermester (23) Faxni (6) Felszerelés (42) Féltékeny (10) Frász (48) FREEBLOG (12) Furmány (9) Galamb (55) Galambfióka (32) Gondolatolvasó (1) Gyász (13) Hálószoba (4) Harc (3) Hinta (19) Hízelgős (7) Holdkór (2) Hőség (9) Időjárás (47) Irigy (3) Játék (20) Juszt se (5) Kalitka (19) Kapcsolat (46) Karantén (2) Karom (18) Képeslap (46) Köles (11) Kötélhágcsó (1) Kötél ülőke (4) Levél (17) Lifegő (13) Makranc (6) Mászóka (28) Más madárkák (7) Mindennapok (7) Mosolyszünet (7) Nyúlszív (17) Odú (12) Off (29) Öröm (16) Összenőve (2) Panasz (8) Pancsi (6) Pech (3) Potty (10) Punnyadt (2) Rágicsa (12) Rapli (3) Rejtély (15) Rigor (14) Roncsgazdi (6) Rontó-bontó (27) Röpp (16) Sirám (55) Szadi (6) Szállítás (25) Szkleró (14) Szökős (2) Szülinap (9) Takarítás (16) Takaró (6) Tojásos rúd (21) Ülőrúd (3) Ünnep (96) Vedlés (18) Vendég (1) Vészmadár (4) Videó (5) Vihar (8) Viselkedés (68) Zakkant (13) Zsandár (10) Címkefelhő
Ott hagytuk abba tegnapelőtt, hogy azt a napot majd később mesélem el,
mert nem akartam Csuvika rosszullétének történetét más szöveggel keverni.
Pedig nagyon is volt összefüggés a kettő között,
mert Csuvika hétfőn, egy vásárlós nap estéjén kínlódott a pocakjával,
és ha ez nem történik, eszemben se lett volna kedden is kimozdulni.
Így viszont kénytelen voltam, mert nem volt itthon alma.
Igaz, hogy az almát éppen nem székrekedés,
 hanem hasmenés esetére ajánlja egy általam jónak tartott madaras oldal,
mégis az volt a kényszerképzetem, míg drukkoltam Csuvikának,
hogy a puha és lédús alma is segítene rajta, ha már inni nem hajlandó.
Nemigen szeretik az almát a picinyeim, csak tojással, azt meg ritkán kaphatnak.
Így általában nincs is itthon belőle tartalék,
mert én nem eszem meg még azt sem, ami tőlük marad almás tojás esetén,
és a szegény alma csak ránk rohad, ha mégis ott unatkozik a spájzban.
Most viszont nagyon is kellett volna.
Először arra gondoltam, hogy próbálok kérni valakitől,
aztán majd a legközelebbi vásárlásnál megadom – ám eszembe jutott,
hogy amúgy is mennem kéne a galambász boltba,
mert lejárt a szavatossága a B-vitamin készítményünknek,
és ebben a hónapban már nem lesz mit itatnom a madárkákkal :
hát akkor legyen úgy, hogy elmegyek a vitaminért, és közben veszek almát.
Egyébként is terveztem ezt az utat a hétre, csak nem keddre, hanem szerdára,
hogy ne kelljen a madárkákat két nap egymás után rabosítanom.
Ámde most gyorsan akartam az almát,
meg a tizenhatodika is több jót ígért, mint a tizenhét, ami énrám csak bajt hoz.
(És milyen igazam lett ! Szerdára megjött az ónos eső.)
*
18_01_18_005.JPG
*
Nagyon szeretek ebbe a galambász boltba járni,
mert egy igen rokonszenves, értelmes tenyésztő a vezetője,
aki nagyon sok jó tanáccsal segített már az évek során,
nem csak a galambokat, hanem a picinyeimet illetően is.
Csak a környék ! Meg az oda vezető út !
Az bizony elég borzasztó, így ellátogatni a galambász boltba nekem nagy kaland,
amitől legalább annyira félek (talán jobban is), mint az orvos-látogatástól.
Ha mégis sikerül rávenni magam (mert muszáj), azt igazi hőstettként élem meg.
Most is rezgett a léc (amint már a vendégkönyvben említettem) :
nem sok híja volt, hogy soron kívül kitörjem a nyakam,
bár ebben nem játszott szerepet sem a rosszhírű környék, sem az időjárás.
Csak a vaksi szemem, amiről lassan tudomásul kell vennem,
hogy szokatlan környéken való mászkálásra már végképp nem alkalmas.
Ha nem kapaszkodom a korlátba (de mindig kapaszkodom),
simán legurultam volna az aluljáró lépcsőjén,
ami nem ott kezdődött, ahol én gondoltam, hanem egy lépéssel hamarabb.
Azt hittem, ott még vízszintes a járda, ahol már lépcső volt.
Jó nagyot botlottam (illetve zuhantam, a következő lépcsőfokra),
de szerencsére el tudtam kapni a korlátot a másik kezemmel is, még időben.
Így nem estem el, csak itt-ott megütöttem magam, és persze megijedtem.
Nem értem, hogy történhetett, mert nagyon óvatos vagyok,
mindig ellenőrizni szoktam a lábammal, hogy hol kezdődik a lépcső.
Ezek szerint most nem ellenőriztem – fene a szétszórt fejemet !
Pedig mást se csinálok, csak vigyázok magamra,
nehogy a madárkák árván maradjanak, a hülyeségem miatt.
Már nem is tudom, hogy ez oda- vagy visszafelé történt -
mindenesetre valahogy elvergődtem az áhított boltig.
*
18_01_18_008.JPG
*
Rosszul indult az egész kirándulás, mert előtte persze odatelefonáltam,
és kiderült, hogy a B-vitamin készítményből csak olyan van, ami májusban lejár.
Akkor májusban majd menjek újra ??? Nem akarok ilyen gyakran !
Viszont kéne a B-vitamin, és máshol ezt nem tudom beszerezni.
(Futárt várni itthon több okból nem vagyok hajlandó.)
Beletörődtem, hogy jó, hát akkor majd megyek májusban is -
viszont megjegyeztem, hogy a boltos említett egyéb B-vitamin készítményeket is,
hogy kapható még párféle, csak azok nagyon drágák.
Annyi baj legyen !
Kikaptam egy kis tartalék pénzt a madárkák dobozából,
és úgy döntöttem, hogy ha jónak tűnik a drágább készítmény, inkább azt veszem.
*
avigold.jpg
*
* Nem tudom, jól döntöttem-e (majd a doki megmondja), de tényleg azt vettem.
Mint kiderült, ez nem csak B-vitamin, hanem valóságos életelixír,
ami állítólag mindent tartalmaz, amire egy szobamadárnak szüksége lehet.
Akit érdekelnek a részletek, megtekintheti az alábbi oldalon
(sajnos helyesírási hibával) :
*
*
Úgy mondta a galambász uraság, hogy adhatom hétfőtől péntekig,
aztán két nap szünettel újra – vagyis állandóan kaphatják a madárkák.
Vagy ha ezt így soknak tartom, adjam egy héten kétszer.
Hát nem tudom.... Majd Tamás doktor eldönti, hogy hogyan legyen.
Magam esze szerint úgy adnám,
hogy minden elsején, illetve “egyedikén” kezdve, öt napig :
így öt napig innák a madárkák, öt napig nem, és ez így váltakozna.
Kíváncsi leszek, Tamás mit szól hozzá.
Tartok tőle, hogy nem lesz nagy véleménnyel az egész készítményről...
Mindenesetre majd huszonegyedikén kipróbáljuk :
az eddig használt B-vitamint is akkor kéne adnom, szintén öt napig.
Csodákat én már nem várok semmitől,
de hátha javít valamit Csuvika állapotán ez az exkluzív lötyi.
Bár a galambász férfiú szerint ízületi vagy más mozgásszervi problémája lehet,
ha nem tudja rendesen használni a szárnyait.
De hátha csak ereje nincs hozzá – azon pedig elvileg javíthat a jobb kondi.
Legalábbis én így gondolom... aztán majd meglátjuk.
Sajnos nincs kizárva, hogy ez a csodaszer is csak a reklámja szerint csodaszer.
Bár a boltos azt mondja, hogy ő is itatja a saját galambjaival, és nála bevált.
*
18_01_18_013.JPG
*
Hazafelé aztán az alma is meglett, sőt mindjárt a szombati is, hogy el ne felejtsem.
Akár megeszik, akár nem, egy héten kétszer eléjük fogom rakni.
Csipikéék imádták az almát, megették (sőt követelték) mindennap,
de ezek a madárkák nincsenek oda érte, csak tojással együtt szeretik.
Tojást viszont nem kaphatnak gyakran, elég havonta kétszer (meg ünnepeken).
Mindenesetre most megint próbálom majd rászoktatni őket :
rajtam ne múljon a dolog, ha esetleg segít rendben tartani a bendőjüket.
*
18_01_18_019.JPG
*
18_01_18_023.JPG
*
18_01_18_022.JPG
*
(2018)
*
*





8 komment



INNEN LÁTOGATTATOK


Részletekért kattints a térképre!


ENNYISZER VOLTATOK ITT
AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN





BLOGFORGALOM





visszavarunk





Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

druszika 2018.01.18. 20:04:34

Nagyon jó ötletnek tartom az almát a Madárkák kezelésére. Minden benne van,ami a szervezetnek szükséges. Biztos, hogy a baj eredete az volt, hogy Csuvika nem nagyon ivott. Most is javasolnám, hogy ha az új csoda elixírt kezded adni nekik, figyeld meg, isszák-e egyáltalán. Nehogy újra ilyen helyzet álljon elő. Úgy látszik,hogy minden állatka egyformán gondolkodik az ízekről, szagokról. Ha nem tetszik nekik, inkább belebetegszenek, de akkor sem kell nekik. Gondolom, hogy már megszaglásztad az új vitamint, hogy nincs-e nagyon erős szaga. Én nem nagyon bírom a B vitamin illatot. Kíváncsi vagyok a doki véleményére. Egyébként, a galambász boltban mit árulnak? Madarat is lehet venni?
Szerencse, hogy sikerült megúsznod egy elesést, sőt lépcsőn legurulást. Még belegondolni is borzasztó mi lehetett volna. Az a baj, hogy annyira idegesíted magad a menés miatt, hogy mire odaérsz, már észre sem veszed a veszélyt. Ezt ismerem, én is sokszor vagyok így.
Nagyon jók a képek. Látszik a Madárkákon, hogy nincs kedvük azt csinálni, amit Te szeretnél.
Ma nehéz estém lesz, de gondolok Rátok. És, légyszíves ne haragudj Csuvikára!

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.01.19. 13:26:33

@druszika: A galambász boltban madarat nem árulnak, csak hozzávalókat.
Itt van az elérhetőségük a linkjeim között, oldalt, GALAMB HUNGÁRIA, nézd meg, ha érdekel.

Az új elixírt még nem szaglásztam meg, ki se bontottam a celofánjából.
A B-vitamin tényleg iszonyú büdös, én eléggé utálom a szagát, de a madárkák imádták. :-))
Mikor először adtam nekik az eddigi löttyöt, amiben semmi más nincs, csak sokféle B-vitamin,
biztos voltam benne, hogy visítva fognak menekülni még a környékéről is, olyan büdös volt.
És erre mi történt ?
Csivike már az első találkozáskor megfürdött benne, ami nála a legnagyobb elismerés jele,
és vedelték ész nélkül mind a ketten, boldogan.
Úgyhogy B-vitamin ügyben az ízlésünk nem egyezik a madárkákéval.
Most decemberben már nemigen itták, sőt novemberben se nagyon –
ebből arra következtettem, hogy már változhatott a minősége, noha elvileg még február elejéig jó.
Nem is erőltettem – bár erőltetni úgyse lehet semmit náluk.

Attól ne félj, hogy itóka nélkül maradnak, mert bármit is itatok velük,
a lefekvés előtti, utolsó itatás már mindig tiszta vízzel történik.
A hullámos nagyon keveset iszik (bár az enyémek nem annyira),
úgyhogy elvileg abból se lehet baj, ha egész nap nem isznak, csak este.
Bár éppen láttuk Csuvikánál, hogy ez nem feltétlenül igaz...
De mindig úgy van, ahogy mondod : figyelem, hogy elfogadják-e az éppen aktuális lötyit,
és ha nem hajlandók inni belőle, nem erőltetem, bármennyibe is került.
Így jártunk a CALCI-LUX-szal, ami szintén egy drága készítmény, de nem kellett nálunk senkinek.
Sosem erőszakoskodtam – ott egye meg a fene a kidobott pénzt !
Ezt a lötyit se fogom rájuk erőszakolni, ha nem tetszik nekik.

Ha már sikerült elindulnom valahova, nem hinném, hogy idegesít a puszta tény, hogy úton vagyok.
Izgulni csak a miatt szoktam, hogy egyáltalán el tudok-e indulni.
Nem a stressz miatt estem le a lépcsőn, hanem mert nem látok el a járdáig.
Ahhoz vagyok szokva, hogy a legfölső lépcsőfokot (ami még egy szintben van a járdával)
olyan kőből rakják ki, amilyen a többi lépcső, vagy más módon (csíkkal) jelölik.
Akkor látja az ember, hogy ott már lefelé kell lépni.
Itt meg (a Keletinél) nem volt semmilyen jelölés.
A lépcső sötét, a járda világos – és a világos részen semmi se jelöli, hogy vége a vízszintesnek.
Aki jól lát, annak ez talán nem gond, de nekem kis híján nagyon is az lett.
Én is rémüldöztem azon már eleget, hogy mi lehetett volna ebből a kis kalandból.
Ha van őrangyalom, megdolgozik a pénzéért, az biztos.

Egyébként nagy hülyeséget írtam, hogy nem is emlékszem, mikor történt az eset.
Nyilvánvalóan visszafelé, hisz odafelé nem lefelé mentem az aluljáró lépcsőin.

Csuvikára nem haragszom – hogy is haragudnék ?
Az átkozott elmebajomra haragszom, ami melegfrontban és nagy esők előtt elveszi az eszemet.
Nem győzöm ilyenkor fékezni magam, hogy többé-kevésbé emberi formám maradjon.
A dühömet általában kiírom magamból, hogy szét ne durranjak – de persze ez is szégyen.
Utólag jókat röhögök, hogy micsoda baromságokkal vagyok képes felhúzni magam,
de hiába : amikor benne vagyok, nagyon nehezen fékezem az indulataimat.
Aztán megjön az eső, és rögtön visszaváltozom normális emberré,
nem is értem a félórával korábbi dühöngésemet.
És még én pirongatom szegény Csivikét, aki sajnos ugyanígy működik.
Olyasmit várnék el egy ötdekás kismadártól, amire én magam se vagyok képes.
De azért rajtam (szerencsére) ritkábban tör ki az eső előtti őrület, mint rajta.

Gondoltam rád sokat az éjjel, bár tudom, hogy ezzel nem vagy kisegítve.
Semmi más nem segíthet rajtad, csak egy újabb állatka.
Akkor azért könnyebb lenne Pehelykére emlékezni, ha volna helyette más, akit babusgathatsz.

druszika 2018.01.19. 20:24:25

Megijedtem, hogy madarakat árulnak a boltban, mert az szerintem kínzás. Itt a közelünkben van egy állatos bolt, ott árulnak madarakat, halakat, törpe egeret, nyulat. Gondozzák őket rendesen, de azért mégiscsak össze vannak zsúfolva és persze állandóan bezárva.
Tudom, hogy mindig van innivalójuk a Madárkáknak, nem is feltételezném, hogy szomjazni hagynád Őket. Arra gondoltam, hogy olyan kis önfejűek, mint a cicák, ha valami szag, vagy íz nem tetszik nekik, akkor képesek egész nap sztrájkolni.
Abban is biztos vagyok, hogy igazán nem is tudnál haragudni Rájuk. Mindenféle dühítő, bosszantó dolog történt Veled és a Madárkák nem hagyták fényképezni magukat azért kicsit felhúztad magadat. Jó, hogy az eső lenyugtatott. Egyébként késő este nagyon zuhogott. Olyan volt, mint egy nyári zivatar, függönyként esett.
Köszönöm, hogy gondoltál rám éjjel, végre túl vagyok ezen a szörnyű évfordulón. Nem mintha ettől valami változott volna, vagy jobb lenne a lelkemnek.

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.01.20. 02:20:58

@druszika: Firkáltam neked még a CSUVIFRÁSZ-hoz is elég hosszú szöveget, Drusza -
nem baj, ha oda már nem írsz, de azért olvasd el ! (Bár már nem is emlékszem, mit írtam.)

Voltam egyszer Békáson egy édes kis állatos boltban, egy magas ház aljában,
ott a hegy felőli oldalon, amerre alighanem te is laksz.
Ennek már sok éve, de mai napig emlékszem rá, milyen gyönyörű madárkákat árultak.
Egytől egyig mind kék volt – de valami álomszép, halvány égszínkék, fehérrel kombinálva.
Azóta se láttam sehol olyan szép kis madárkákat – pláne nem úgy, hogy mind egyforma.

Kegyetlen dolog ez az élő állat árusítás – de hát biztos jó üzlet, és ma már csak az számít.
Meg hát valahol muszáj árulni őket, másképp el kéne pusztítani a szaporulatot,
hisz hogyan találhatnának gazdára, ha nem árulnák őket sehol ?
Madarakat például nem lehet ivartalanítani -
az meg micsoda kegyetlenség, ha nem engedik őket párosodni, vagy elszedik alóluk a tojáskáikat.
Az volt felelőtlen lókötő, aki az első papagájokat behozta Európába... most már nincs mit tenni.

Egyébként nem feltétlen rossz helyek az állatos boltok (bár persze dehogynem),
mert például Csirip Napsugija valamelyik plázából származik
(ahol ezerszer rosszabb egy madárnak, mint a békási kisboltban),
és mégis matróna már a hullámos kategóriában, orvost pedig életében nem látott.
Én meg minden madárkámat tenyésztőtől vettem, mégis pechem volt eddig mindegyikkel.
Legnagyobb pechem épp azzal (Csivike), akit az egyik legjobbnak tartott asszonyságtól hoztam el.
Ha nem komplikálom a dolgot, hanem hazahozom az ÁRKÁD-ból az első tojócskát, aki megtetszik,
talán minden másképp alakul : Csupika lehetett volna még boldog apuka (mert imádott apuka lenni),
és talán még ma is élne, bár már igencsak öregecskén, de boldogan.

Ááááá, mindegy.... úgyse tudjuk megváltani a világot.
Kegyetlen dolog élő és érző kis lényeket árusítani, mint valami élettelen tárgyakat,
és kiszolgáltatni őket elkényeztetett hülyegyerekek szeszélyeinek.
Mert a legtöbb állatkát sajnos gyerek kapja – és ez kábé fölér egy halálos ítélettel.
Hidd el, hogy a békási bolt állatkáinak is addig van biztosan jó dolguk, míg ott vannak az üzletben.
Ne is beszéljünk róla, mert belegondolni se szeretek ezeknek a kisállatoknak a sorsába.

Inkább elmondom még gyorsan (bár már nagyon késő van), milyen édes volt ma Csuvikád.
Nem produkált semmi újat, de mindannyiszor elolvadok, ha így látom Ő Uraságát.
Ült az ajtóban, a legbelső lépcsőn, a kalitka felé fordulva, nem kifelé,
és a kis fejét a szárnyacskája alá dugta, mint amikor alszik.
Igen ám – de azért a mondandó is feszítette,
úgyhogy még ebben a szunyókálós pózban is folyamatosan járt a kis csőre.
Szép halkan és valahogy lelassulva, de mondta a magáét rendületlenül.
Ennél édesebbet el se tudok képzelni !
Ilyenkor legszívesebben kézbe kapnám és össze-vissza puszilnám – amitől persze frászt kapna.

druszika 2018.01.20. 20:25:40

A CSUVIFRÁSZ- hoz írt utolsó kommentedet már elolvastam akkor amikor írtad. Nem hagyok ki semmit. Lehet, hogy ugyanarról az állatos boltról beszélünk. A Veres Péter Gimnázium mögött van, egy tízemeletes ház alatt. Nagyon rendes a tulajdonos, mindenféle kajákat ajánlott és beszerzett a cicáknak is. Sokszor jobb tanácsot adott,mint a doki. Úgy emlékszem, hogy nála vettük mi is Pintyikét. Neki sem volt semmi baja, tíz évig élt. Ő nagyon szeretett fürödni és a szobai növényeken hintázni.
Nagyon aranyos lehetett Csuvika, ahogy álmában is magyarázott halkan pittyentgetve. Nem csodálkozom, hogy ilyenkor rád tör a puszilgathatnék.

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.01.21. 13:39:09

@druszika: Ki volt Pintyike ?
Tényleg pinty, vagy más madárka ?

Látod, az állattartáshoz elsősorban szerencse kell :
elvileg TILOS szobanövényeket tartani madaras szobában, mert szinte mindegyik súlyosan mérgező.
Ha a madárka megcsipkedi, nagy valószínűséggel bele is hal.
Pintyike meg mégis tíz évig élt, vélhetően tömény életveszélyben.
Mi ez, ha nem vegytiszta szerencse ?

Hála Istennek, hogy ilyen mázlista volt a kis gazfickó.

Hogy hol volt az az állatos bolt, azt nem tudom megmondani - bár lehet, hogy még odatalálnék.
Hogy gimnázium is van Békáson, arról mindeddig fogalmam se volt.
De a tízemeletes ház stimmel. :-))

druszika 2018.01.21. 20:01:10

Pintyike tényleg egy aranyos kis zebrapinty volt, piros csőrrel. Sajnos egész nap egyedül volt otthon, a kalitkában. Öt óra körül értünk haza, akkor kiengedtük és estig röpködhetett a szobában. Nagyon szeretett a Fiam ujján és a vállán ücsörögni.
Tényleg szerencse, hogy ilyen jól viselte az életet.
Érdekes, hogy nem hallottál a gimnáziumról. A 90-es években, amikor Gyuri érettségizett, még a Tiszavölgyi-féle /az első igazgató volt/ poroszos, de hatásos fegyelmezés volt divatban. Semmi linkséget nem tűrtek meg, nem úgy mint most teszik az iskolákban.

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.01.23. 00:44:26

@druszika: Most látom, hogy itt meg elfelejtettem válaszolni, Drága Drusza -
de nem most fogom pótolni, mert pillanatnyilag EGYÁLTALÁN nem látom, hogy mit írok.

A klavin úgy-ahogy látom a betűket, de ellenőrizni nem tudom a szöveget.
(Meg a tiedet se tudom elolvasni. Igaz, már olvastam, de most is szeretném.)
Bízzunk benne, hogy jön a hó, és annak az előszelétől lépett sztrájkba a szemem !
Majd ha jobban látok, jelentkezem.
Pusssz !
süti beállítások módosítása