HTML

CSIVICSUVI

Ez a blog csak tartaléknak indult, a FREEBLOG sűrű haldoklásainak idejére, ám most már úgy tűnik, hogy állandónak lehet tekinteni. Jobb híján WORD-ben az alábbi linken olvashatók a CSICSU CSALÁD meséi, mivel máshol már sajnos nem érhetők el. Jelenlegi blogom annak folytatása.

FELBONTÁS
1024x768


Javasolt böngésző:
MOZILLA FIREFOX

ENNYIEN
VAGYTOK ITT

 

online

 

A blog címkéit
legalul találjátok,
itt, a jobb oldali sávban.

KATT IDE,
HA SZERETSZ MINKET

 

profil_button_felirat.bmp

Új kommentek

  • csivicsuvi: @Lilcsicsi: Jaj, szegény Csirip - te egy igazi hős vagy ! Én tegnap délelőtt jártam így, hogy elsz... (2017.07.20. 21:12) 331. SZERELÜNK
  • csivicsuvi: @Lilcsicsi: Hamarosan jövök, Csirip ! :-)) Nem akarom elkapkodni a választ. :-)) Addig nézd a vend... (2017.07.20. 19:07) 331. SZERELÜNK
  • Lilcsicsi: Hát ezt nem hiszem el. Mikor már éppen azt írtam, hogy végre visszajött az internetem, és amikor ... (2017.07.20. 19:03) 331. SZERELÜNK
  • csivicsuvi: @Lilcsicsi: Míg el nem felejtem : nálam most FIREFOX-ban épp nem lehet kommentelni. Ha másnál is í... (2017.07.04. 18:12) 330. LÁMPOCSKA
  • Lilcsicsi: Hű, van itt mire reagálni :) Lámpa ügy: Persze, nem az esztétika a fontos ebben az esetben, de h... (2017.07.04. 17:47) 330. LÁMPOCSKA
  • csivicsuvi: @Lilcsicsi: Az időjárást még mindig tudnám ragozni, de most nem teszem. Elromlott a napunk, most í... (2017.06.29. 19:57) 329. POTTYANÓS
  • Lilcsicsi: Igenis! Már csak ideírok. :) Elvileg mára még jöhet valami zápor zivatar... Némáá milyen időjárás... (2017.06.29. 13:14) 329. POTTYANÓS
  • csivicsuvi: @Lilcsicsi: Írni sehova se KELL, csak kívánatos. :-)) Most már a GELLER-hez talán tényleg ne írj, ... (2017.06.29. 12:52) 329. POTTYANÓS
  • Lilcsicsi: Akkor megnyugodtam! :) Nos, mi remekül viseltük a vihart! Erős lányzók vagyunk, minket egy kis dö... (2017.06.29. 12:35) 329. POTTYANÓS
  • Lilcsicsi: Oh, jelenlegi tendenciát nézve, nekem nyugdíjam se lesz :) De ki tudja hol leszek akkor, valóban. ... (2017.06.29. 12:34) 327. GELLER
  • Utolsó 20

Vendégkönyvek

*
a képek beillesztéséhez

 

Blogforgalom

 

 

ENNYI NAPJA
ÉLÜNK ITTHON

 

 

-3
°
C
-5°
-14°
Pest
Szerda, 18
7 napos előrejelzés

INDA ízelítő

 

Címkehasználat

Mielőtt egy címkére kattintanál,
feltétlenül olvasd el EZT !

Címkék

Ágak (7) Ajándék (47) Alma (4) Almafigurák (15) Almás tojás (15) Alvás (10) Amazon (3) Baj (43) Baleset (11) Bánat (7) Banyamadár (34) Barkács (8) Befogás (11) Biztonság (8) Blog (18) Bojtkirály (11) Bosszúság (4) Bünti (3) Cirkusz (6) Csipike és Csupika (10) Csiv-IQ (12) Csivibaj (8) Csiviségek (46) Csőrkoptató (10) Csuv-IQ (8) Csuvibaj (32) Csuviságok (44) Csuvitéz (6) Csuvi Lovag (23) Cuki (4) Doki (36) Durci (3) Eleség (9) Enyelgős (8) Evés-ivás (36) Evőgép (3) Ezermester (22) Faxni (4) Felszerelés (24) Féltékeny (8) Frász (36) FREEBLOG (12) Furmány (6) Galamb (55) Galambfióka (32) Gyász (10) Harc (2) Hinta (19) Hízelgős (7) Hőség (8) Időjárás (36) Irigy (2) Játék (20) Juszt se (4) Kalitka (12) Kapcsolat (40) Karom (16) Képeslap (36) Köles (11) Kötélhágcsó (1) Levél (17) Lifegő (10) Makranc (6) Mászóka (22) Más madárkák (6) Mindennapok (5) Mosolyszünet (7) Nyúlszív (13) Odú (11) Off (19) Öröm (14) Összenőve (2) Panasz (8) Pancsi (4) Pech (1) Punnyadt (2) Rágicsa (12) Rapli (3) Rejtély (14) Rigor (11) Rontó-bontó (18) Röpp (11) Sirám (42) Szadi (5) Szállítás (15) Szkleró (7) Szökős (2) Szülinap (8) Takarítás (16) Takaró (6) Tojásos rúd (18) Ülőrúd (2) Ünnep (75) Vedlés (12) Vészmadár (4) Vihar (8) Viselkedés (52) Zakkant (11) Zsandár (10) Címkefelhő

15_12_24_108.JPG
*
Sovány ajándékot hozott idén a Jézuska a picinyeimnek, mégpedig szó szerint :
az a kis kerek fűzfa hinta,
amit még november végén kreáltam az ajándékba kapott ágakból,
még az eredetinél is karcsúbb lett, mire kicsit kiszáradt.
Ennyire friss fűzfával még sose volt dolgom,
nem is gondoltam rá, hogy nyilván összeszárad, ahogy telik az idő.
Bánom már nagyon, hogy előrelátóan spórolni próbáltam,
és két hintácskát alkottam a meglévő készletből,
ahelyett, hogy csináltam volna egyet, de kicsit kövérebbet.
Igazság szerint még úgy is elég sovány lenne.
*
15_12_19_004.JPG
 
Azt hittem, ez lesz majd az ajándékok csúcsa, az Ajándékok Ajándéka,
amire azonnal boldogan rávetik magukat a madárkáim -
de persze tévedtem, mint rendesen.
Tizenkilencedikén zuhanyoztam le a mászókát,
és a két új hintát (a másikról majd mindjárt) fölszereltem már akkor,
pont azért, hogy karácsonyig legyen idejük a madárkáknak barátkozni velük.
Gondoltam, talán épp elfogadják majd őket, mire megjön az ünnep.
*
15_12_26_002.JPG
 
Elvileg a kerek hintát kapta Csivike -
csak azért, mert a másikat kifejezetten Csuvikának szántam.
Megalkottam neki még egyszer az imádott bojtos hintáját
(amit ugyan eredetileg Csivi kapott valamilyen alkalomra, de főleg Csuvi használta),
mert a lelkesen lovagolt bojtocska már teljesen tönkrement,
gusztustalan kis csonkká vált a rengeteg gyömöszölésben.
Szegény Csuvicsek próbálgatta kínjában a mászóka többi bojtját is,
hogy melyik válna be helyettes pamutnőnek, de igazában egyik se felelt meg neki.
Valamire pedig szüksége van a boldogtalannak,
ha egyszer Csivike elérhetetlen, ő meg így rászokott a pótlékra.
*
14_07_15_042-15_12_26.JPG
 
Annyira édes volt kis bolondom
(nem először ámulok, hogy néha ő is olvas a gondolataimban, mint Csivike) :
a mászóka-zuhanyozás előtti napon órákig ücsörgött a kedves hintáján,
mintha csak tudta volna, hogy el kell búcsúznia tőle.
Ez azért volt fantasztikus és szinte hihetetlen,
mert hónapok óta nem láttam egyik madárkámat sem azon a hintán csücsülni.
Most meg úgy ült rajta Csuvika, mintha soha nem is akarna már leszállni róla.
Tényleg olyan volt, mintha búcsúzna tőle.
Nem tüntettem el azt a hintát sem, de jó pár emelettel lejjebb raktam,
ami nagyjából azt jelenti, hogy a picinyeim számára már nem létezik,
mert ők sem a kalitkában, sem a mászókán nemigen használják az alsóbb régiókat.
*
15_12_18_002.JPG
*
15_12_26_017.JPG
 
Az új hintát sajnos elfelejtettem lefényképezni, amíg még nem volt fölszerelve,
a helyén meg nem valami fotogén, mert pont a lényeg nem látszik belőle.
Okulva az elődje példáján, ezt szándékosan hosszabbra hagytam a kelleténél,
mert már tudom, hogy a pamutkötél látványosan összemegy a zuhanyozásban.
Így most szegény hinta ülőkéjét épp eltakarja a mászókának egy rúdja.
*
15_12_26_013.JPG
 
Abban persze tévedtem, hogy négy nap elég lesz az új hintákkal való barátkozáshoz.
Egyikhez se nyúltak a picinyeim ünnep előtt, sőt még a szenteste napján sem,
noha magát a mászókát most nem bojkottálták, pedig sok minden változott rajta.
Tegnap viszont (karácsony első napján) Csuvika igenis próbálgatta már az új bojtot,
sőt Csivike is lelkesen huzigálta ki belőle a cérnaszálakat.
Talán a Jézuska napján is sor kerülhetett volna már erre (milyen szép lett volna),
de sajnos annak a délutánnak megtört a varázsa,
mert fogadnunk kellett egymás után két “protokoll vendéget” (szomszédokat),
és ez erősen megzavarta a madárkák karácsonyi hangulatát. Meg az enyémet is.
*
15_12_25_019.JPG
*
15_12_25_023.JPG
 
Pedig ha hiszitek, ha nem : igenis volt karácsonyi hangulatuk a picinyeimnek !
Csak kicsit hamarabb röpködtek az angyalkák fölöttünk, nem pont az ünnepen.
Napokig vadul takarítottam, főleg odakint, a köves helyiségekben,
és ezt bizony nagyon zokon vették szegény kis árváim,
mert nem ahhoz vannak szokva, hogy késő estig nem kerülök a szemük elé.
Csivikémnek lett is olyan Mama-hiánya,
hogy valamelyik este egyszerűen nem engedett el maga mellől,
amikor osztottam az etetőkbe a vacsorát.
Ilyenkor ő nem szokott enni, inkább csak Csuvika :
Csivi megvárja a lefekvés előtti pótvacsorát, neki akkor van az igazi vacsoraidő.
Most viszont egyértelműen és félreérthetetlenül jelezte, hogy táplálkozni óhajt,
mégpedig nem máshonnan, csakis a kezemből, illetve a kezemben tartott etetőkből.
Tűkön álltam szegénykém mellett,
hisz tudtam, hogy etetés nélkül is súlyosan kifutok az időből,
de ez csöppet sem érdekelte az én kis Tündérboszorkányomat.
Bő félórán keresztül nem engedett el maga mellől, végigette az egész menüt.
Szinte lubickolt a zabos tálkában, bele is hasalt, fülig érő csőröcskével -
közben pedig igyekezett itt-ott elérni egy-egy ujjamat, hogy megpuszilgassa őket.
Én meg persze olvadoztam a gyönyörűségtől, hiába tudtam, hogy erre most nem érek rá.
Rég volt részem ennyi kényeztetésben, rég volt Csivikémnek szeretetrohama.
Százszor és ezerszer fontosabb, mint a takarítás !
*
15_12_21_023.JPG
 
Már ekkor sejtettem, hogy Csivi Pipi mást szeretne és másra is hajlandó volna -
ami aztán fényesen be is bizonyosodott karácsony estéjén.
Gyönyörű ajándékot kaptam a madárkáktól, mert bizony a szentestén
(hosszú idő után először) igenis hajlandók voltak a kezemből enni.
Kisebb korukban ez rendszeresen megtörtént, de aztán valahogy elmaradt,
és mostanában már legtöbbször hiába próbálkozom, sose jönnek a kezemre.
Na de a karácsony, az más !
Azt adták nekem ajándékba, aminél többet senki sem adhat : saját magukat.
Így aztán egy szavam se lehet az idei karácsonyra,
mert ennél szebb ajándékot senkitől se kaphattam volna.
*15_12_24_039.JPG*
15_12_24_020.JPG
 
Röpködtek fölöttünk az angyalok már akkor is,
amikor díszíteni kezdtem a kövér kis fácskánkat.
Tudtam, hogy később nem lesz rá időm, nekiálltam már huszadikán.
Úgy emlékszem (bár nem néztem utána a régi mesékben),
hogy az eddigi években ezek a madárkák vagy közömbösen,
vagy inkább ellenségesen, kicsit rémülten fogadták a karácsonyfát – de most nem !
Odarepültek a fejem fölé, a magasabb szekrény ágaira,
és tündéri édesen csiviteltek nekem végig, diktálták, hogy mit hogyan csináljak.
Éppen úgy, mint egykor Csipike és Csupika...
Ők mindig nagyon örültek a karácsonyfának, sose féltek tőle,
pedig mellettük még állítottam több mint két méterest is.
Csivikéékkel ez a negyedik karácsonyunk,
de csak most éreztem először, hogy örülnek neki, vagy legalábbis nem bánják.
Annyira édesek voltak, ahogy szemmel tartottak a szekrény tetejéről,
és közben be nem állt a pici csőrük, egy pillanatra sem !
*
15_12_02_050.JPG
 
Következő nap már nem élvezték annyira a díszítést
(egy délután és két estén játszadoztam a karácsonyfával,
mert első nekifutásra nem voltam megelégedve az eredménnyel),
de akkor se féltek a fától, sőt !
A második alkalomra már megszokták, hogy felfordítom a szobát,
és ugyanúgy röpködtek a fejem fölött, ugyanúgy ültek a mászókájukon,
mintha minden a legnagyobb rendben volna körülöttük.
Pedig a szoba közepén, az oda húzott kisasztalon díszítettem a fát,
a rekamiét telepakoltam a díszek dobozaival,
a szekrényajtókat össze-vissza nyitogattam, ha éppen kellett még valami -
úgyhogy eléggé más volt az összkép, mint amilyen lenni szokott.
De most valahogy érezték a madárkák, hogy itt valami jó dolog készül, és nem féltek.
*
15_12_24_006.JPG
 
Az ajándékaikkal viszont kétségtelenül nem aratott akkora sikert a Jézuska,
mint amekkorát a Mikulásnak sikerült az idén.
Sőt semekkorát sem aratott, ha nagyon őszinte akarok lenni.
 
A Mikulásra kapott kis lifegőt annyira imádja Csuvika,
hogy nem volt szívem levenni a helyéről :
gyanítottam ugyan, hogy ezzel megásom a tojásos rúd sírját,
de úgy döntöttem, hogy egyszerre csak egyet kapnak belőle karácsonyra,
azt az egyet pedig a bal hátsó sarokbothoz kötöm fel, nem a lifegő helyére.
Elvileg ott is hozzáférnének akár ketten is kétfelől,
vagy ha ez nem megoldható (mert Csivi Banya nem tűri meg maga mellett Csuvikát),
akkor egyikük állhat akár a zöld etetőn, onnan is eléri a tojásos rudat.
Eddig még nem derült ki, hogy így van-e, ugyanis a tojásos rúd föl se lett fedezve.
Ki van zárva, hogy ne vették volna észre : egyszerűen nem kell nekik.
Vagy megsértődtek, amiért nem a szokott helyén lóg,
vagy elteltek még azzal, amit a Mikulás hozott, és ezt most nem kívánják.
Vagy változott közben a tojásos rúd minősége is, nem csak a csomagolása...
Igazság szerint a mikulásit se pusztították olyan lelkesen, mint szokták,
pedig a tojásos rudakkal régebben sose bírtak betelni.
Most meg kidobtam az egyiket majdnem érintetlenül,
és a másikból is megvolt még a fele,
csak már nem akartam tovább aszalni a meleg szobában.
De azért Mikuláskor még örültek a rég nem látott tojásos rúdnak,
most viszont a karácsonyihoz még hozzá se nyúltak.
*
csivi_es_atojasos_rud_15_12_26.jpg
*
15_12_26_026.JPG
 
Az alma-karácsonyfákkal nagyjából ugyanígy jártunk :
közelükbe se mentek a madárkák, legalábbis a jelenlétemben biztos nem.
Mindössze egyetlen képet sikerült lőnöm Csuvikáról,
ahol legalább ránézni hajlandó volt a kis karácsonyfájára -
de hogy hozzá is nyúljon a válogatós csőrével, arra már nem bírtam rábeszélni.
Pedig végül mégiscsak megkóstolták mindkettőt a kis disznók,
de igen gondosan ügyeltek arra, hogy én ezt ne lássam és ne tudjam fényképezni.
Csak az eltakarításnál észleltem, hogy hiányzik az almából pár falat.
Vagyis sikeresnek ez se volt sikeres ajándék.
*
15_12_24_090.JPG
*
Igazában egyedül az almás tojás aratott sikert az egész karácsonyból,
de hát az nem ajándék, hisz máskor is kapják, ha nem is túl gyakran.
Az viszont tény, hogy minden ünnepnek elengedhetetlen tartozéka, annyira szeretik.
*
15_12_25_105.JPG
 
Kaptak karácsonyra is PRESTIGE kölest meg PRESTIGE SNACK-et, amit imádnak :
ezeket már le se fényképeztem, hisz ugyanezt kapták Mikulásra is.
Arról viszont bőven születtek képek,
hogy micsoda élvezettel falják esténként kedvenc csemegéjüket a madárkáim.
*
15_12_25_086a.JPG
 
A PRESTIGE kölessel kapcsolatban nem is mondtam még,
hogy szerencsére szóba került, amikor beszélgettünk Tamás Doktorral :
javasolta, hogy kínáljam csak meg vele a madárkákat,
még ha olyan kemény és tömött is, hogy szöget lehet beverni vele,
mert ő is járt már úgy, hogy olyan kölest ettek meg a pincurka pintyei,
amiről ő azt hitte, hogy nem lesznek képesek megbirkózni vele.
És valóban !
Nem mondom, hogy túl nagy élvezettel,
de azért szemezgették a madárkáim ezt a szétbonthatatlan kölest.
Az a kép jutott eszembe szegénykéimről,
ami a VITAKRAFT tojásos rúdjának egy régebbi csomagolásán szerepelt :
hogy csákánnyal bontják a csemegét a boldog tulajdonosok.
(Majd utánanézek, megvan-e még az a kép valahol.)
Hát kábé ilyen most a PRESTIGE fürtös kölese : ezt is csákánnyal kell bontani.
*
15_02_12_090-15_12_26.JPG
 
Akármerről nézem : idén a Mikulás lekörözte a Jézuskát,
szebb ünnepet hozott, több örömet adott a madárkáknak. Meg nekem is.
Talán mert nem volt vendég, senki se kavart bele a bensőséges hangulatba.
Jövőre valamit másképp kéne csinálni – csak az a baj, hogy minden évben ezt mondom.
Pedig nincs már olyan sok karácsonyunk (legalábbis nekem biztosan),
nemigen engedhetjük meg magunknak a félresikerült ünnepeket.
*
*
*
*
(2015)
Ennyiszer néztétek ezt a bejegyzést :
*
*
*
*





A kommenteléshez sajnos regisztrálnod kell – ez nem az én döntésem.
Ha nem szeretnéd megtenni, de van mondanivalód, használd a vendégkönyvünket.
Megtalálod itt jobb oldalon, az új kommentek doboza alatt.
Írhatsz levelet is, Csivike és Csuvika nevére, a csivicsuvi@indamail.hu címen.

5 komment



INNEN LÁTOGATTATOK


Részletekért kattints a térképre!


ENNYISZER VOLTATOK ITT
AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN









gyere_vissza_3.jpg