HTML

CSIVICSUVI

Ez a blog csak tartaléknak indult, a FREEBLOG sűrű haldoklásainak idejére, ám most már úgy tűnik, hogy állandónak lehet tekinteni. Jobb híján WORD-ben az alábbi linken olvashatók a CSICSU CSALÁD meséi, mivel máshol már sajnos nem érhetők el. Jelenlegi blogom annak folytatása.

FELBONTÁS
1024x768


Javasolt böngésző:
MOZILLA FIREFOX

Csivicsuvi rádió

Ha szeretnél
egy kis csiripelést
hallgatni a mesékhez,
kapcsold be a rádiót !

 

 

ENNYIEN
VAGYTOK ITT

 

online

 

A blog címkéit
legalul találjátok,
itt, a jobb oldali sávban.

KATT IDE,
HA SZERETSZ MINKET

 

profil_button_felirat.bmp

Új kommentek

  • druszika: Nahát, újabb okossága Csivikének! Nem is gondoltam volna, hogy a gép látványa miatt pislog, fél, h... (2017.10.18. 21:05) 341. TÜSKEBÖKI
  • csivicsuvi: @druszika: Majd kifaggatjuk Dágit, mi is az a reklám-blokkoló. Bár nem tudom, hogy ha a hirdetések... (2017.10.17. 18:44) 341. TÜSKEBÖKI
  • csivicsuvi: Mindjárt jövök, Drága Drusza - remélem, még nem vagy itt. :-)) (2017.10.17. 18:21) 341. TÜSKEBÖKI
  • druszika: Drága kis Tüskeböki. Látszik,hogy szenved szegény kis Csuvika a vedléstől. Ahogy próbálja vakarni ... (2017.10.16. 20:36) 341. TÜSKEBÖKI
  • csivicsuvi: @druszika: A strandolás ma reggel volt, Drusza, a verekedés meg tegnap. Ma kezdtük megint a B-vita... (2017.09.23. 20:30) 340. ZAKKANT
  • druszika: Igazad van, teljesen egyetértek Veled. Nekem sem kell olyan dolog, -főleg ennivaló- amiben találta... (2017.09.23. 20:04) 339. PUNNYADUNK
  • druszika: Jaj, szegény Csuvika. Mit vétett ennek a kis boszorkánynak? Nekem feltűnt már a fürdéskor, hogy Cs... (2017.09.23. 20:03) 340. ZAKKANT
  • csivicsuvi: @druszika: A hullámoson nemigen látszik a kora, Drága Drusza, csak ha nagyon öreg vagy nagyon fiat... (2017.09.23. 01:57) 339. PUNNYADUNK
  • druszika: Olyan aranyos Csuvika, hogy próbálja megtartani a megszokott rendet, és hogy ragaszkodik a szertar... (2017.09.22. 20:02) 339. PUNNYADUNK
  • csivicsuvi: @druszika: Csuvika világéletében rendmániás volt, nem csak vénségére lett az. Mindig is ő volt nál... (2017.09.21. 20:34) 339. PUNNYADUNK
  • Utolsó 20

Vendégkönyvek

*
a képek beillesztéséhez

 

Blogforgalom

 

 

ENNYI NAPJA
ÉLÜNK ITTHON

 

 

-3
°
C
-5°
-14°
Pest
Szerda, 18
7 napos előrejelzés

INDA ízelítő

 

Címkehasználat

Mielőtt egy címkére kattintanál,
feltétlenül olvasd el EZT !

Címkék

Ágak (7) Ajándék (47) Alma (4) Almafigurák (15) Almás tojás (15) Alvás (10) Amazon (4) Baj (44) Baleset (11) Bánat (7) Banyamadár (35) Barkács (8) Befogás (11) Biztonság (8) Blog (18) Bojtkirály (11) Bosszúság (4) Bünti (3) Cirkusz (6) Csipike és Csupika (10) Csiv-IQ (12) Csivibaj (8) Csiviségek (47) Csőrkoptató (10) Csuv-IQ (8) Csuvibaj (32) Csuviságok (46) Csuvitéz (6) Csuvi Lovag (26) Cuki (4) Doki (36) Durci (3) Eleség (10) Enyelgős (9) Evés-ivás (40) Evőgép (3) Ezermester (22) Faxni (5) Felszerelés (24) Féltékeny (8) Frász (37) FREEBLOG (12) Furmány (6) Galamb (55) Galambfióka (32) Gyász (10) Harc (3) Hinta (19) Hízelgős (7) Hőség (9) Időjárás (37) Irigy (2) Játék (20) Juszt se (4) Kalitka (13) Kapcsolat (40) Karom (16) Képeslap (36) Köles (11) Kötélhágcsó (1) Levél (17) Lifegő (11) Makranc (6) Mászóka (23) Más madárkák (6) Mindennapok (5) Mosolyszünet (7) Nyúlszív (13) Odú (11) Off (19) Öröm (15) Összenőve (2) Panasz (8) Pancsi (5) Pech (1) Punnyadt (2) Rágicsa (12) Rapli (3) Rejtély (14) Rigor (12) Rontó-bontó (22) Röpp (11) Sirám (43) Szadi (6) Szállítás (15) Szkleró (8) Szökős (2) Szülinap (8) Takarítás (16) Takaró (6) Tojásos rúd (18) Ülőrúd (2) Ünnep (76) Vedlés (13) Vészmadár (4) Vihar (8) Viselkedés (54) Zakkant (12) Zsandár (10) Címkefelhő

14.06.27 016aw.jpgJól rám ijesztettek ma délután a madárkáim (bár ennek semmi köze a bejegyzés címéhez), ugyanis totális letargiában, a kalitka ajtajába húzódva találtam őket, amikor megjöttem a vásárlásból. Elbúcsúzni még az ágak hegyén búcsúztunk el, de mire végre hazaérkeztem, félig-meddig ők is hazavonultak, ami eléggé szokatlan viselkedés tőlük, hacsak nincs eső. Márpedig az most nincs – igaz, hűvösnek elég hűvös van a szobában, éppen csak huszonnégy fok, vagy inkább még annyi se. Éjjel meg még hidegebb volt, hiszen szellőztetni muszáj, ha finoman is : rögtön frászt kaptam, a nagy csönd és nyugalom láttán, hogy talán megfáztak szegény kis tündérkéim, attól lettek ilyen jól neveltek hirtelen, hogy délután hazajöttek.
 
14.06.27 019aw.jpgMindenesetre kimentem a konyhába, miután beköszöntem hozzájuk, hogy kipakolásszak a szatyrokból. Ez eléggé hosszadalmas műsor, mert ugye előtte egy cigi, utána egy cigi, a két bagó között pedig szorgos mosdatás, ugyanis nálam minden flakon, doboz és egyéb hasonló csak lemosdatva kerülhet be a hűtőbe vagy a spájzba. Így a kipakolászás néha tovább tart, mint maga a bevásárlás. Most is elvacakoltam vele legalább egy félórát – és közben kicsit szokatlan volt, hogy a szobából nem hallok az égvilágon semmit. Úgy lett, ahogy gondoltam : mikor bejöttem újra, az én kis gazfickóim még mindig nem voltak hajlandók gazfickónak lenni. Hiába mondtam nekik, hogy tessék szépen rosszalkodni, nem fogadtak szót, csak ültek továbbra is egyetlen hang nélkül ugyanott, ahol a megérkezésemkor találtam őket.
 
14.06.19 044aw.jpgNemigen tudtam mire vélni a dolgot, de azért hoztam a vacsorát, és közben bekapcsoltam a gépet, meg fölgyújtottam az összes létező kislámpát a szobában. Ennyi nagyjából elég is volt ahhoz, hogy magukhoz térjenek bánatos madárkáim : amint a gép zúgását-zümmögését meghallották, azonnal ők is csivitelni kezdtek. Talán mert tudják, hogy ha megy a gép, akkor előbb-utóbb a Mami is előkerül. Mióta pedig letottyantam ide a helyemre, helyreállt a világ rendje : Csivi Pipi ugyan bent lustálkodik a kalitkában, de a kis csőre neki is jár, Csuvika pedig fönt szónokol az ágakon, mint rendesen. Fogalmam sincs, mitől rémülhettek meg szegény kis drágaságaim, míg nem voltam itthon. Valami nyilván megijeszthette őket, hisz normál menetben a biztonságérzetükhöz nincs feltétlenül szükség az én jelenlétemre.
*
14.06.27 011w.jpg
 
14.06.27 010bw.jpgA következő kis apróság, amiről feltétlenül muszáj beszámolnom, még mindig nem arról a bizonyos féltékenységről szól – de majd hamarosan az is jön, legyetek türelemmel ! Tegnap megint megbizonyosodhattam róla, hogy az én cseles kis Tündérboszorkányom olvassa a blogomat – vagy ha azt nem is, hát a gondolataimat annál inkább. Tegnapelőtt írtam a vendégkönyvben a szőlővenyigéről, hogy azt a madárkáim csak frissen szedve szeretik, de a fűzfához vagy a bodzához képest még frissen se nagyon, mert a venyige nem hagyja magát olyan jól hámozni. Hónapok óta nem láttam, hogy bármelyik venyige-ülőkét rágcsálták volna a madárkáim, legföljebb a kis venyige-lifegővel játszanak néha, de azzal is ritkán, és azt se cincálják, csak ide-oda löködik. Hát erre tegnap mi történt ? Egy nappal az után, hogy én erről említést tettem, léleklátó Boszikám igenis rávetette magát a mászóka egyik venyige-botjára, és órákig tépte-marcangolta lelkesen, ahogy csak a csőre bírta. Csuvi meg persze csatlakozott, mert ő se szeret kimaradni semmiből. Délutánra legalább egy maréknyi venyige-forgács csúfoskodott a mászóka alatti papíron (sajnos lefényképezni elfelejtettem), csak hogy mégis tudjam, mit gondoljak madárkáim venyigéhez való viszonyáról. Pedig esküszöm : eddig azt a rudacskát SOHA nem rágták ! Kivárták szépen, míg én ezt írásba adom, hogy aztán utána rögtön rám cáfolhassanak.  Még mondja valaki, hogy Banyácskámnak nincsenek boszorkányos képességei !
*
14.06.27 008cw.jpg
 
És akkor most már következzen az, amiért egyáltalán leültem ma írni. Éppen csak egy villanás, egyetlen pillanat volt az egész – de olyan pillanat, amit kár volna veszni hagyni.
 
14.06.27 003w.jpgHogy a madárkák mindig a kakasülőn alszanak, azt már régen tudjátok, és azt is említettem számtalanszor, hogy az esti szertartásaink utolsó felvonása a kisujjamról meg a kakasülő fölötti, vékony kis ágakról való víznyalogatás. (Most éppen csak egy ágacska van.) Csuvika sokáig nem is volt hajlandó az itatójukból inni, csakis a botocskáról – és mai napig mutogatja minden áldott este a kis csőrével, hogy oda kéri a vízcseppeket, a botra – noha most már az itató edénykével is megbarátkozott, abból is iszik szépen. De a botról jobban esik – mint ahogy Csivikének meg a kisujjamról. Ő onnan szereti lenyalogatni a vizet, a kezemről – és ha jókedve van, el is halmozza puszikkal a kisujjamat, miután levette róla a vízcsöppeket.
 
14.06.19 025w.jpgCsuvika tartózkodóbb és óvatosabb madárka : ő nem áll le csak úgy enyelegni holmi szárnyatlannal, és nem engedi meg akárkinek, hogy valamilyen alkatrészéhez hozzáérjen. (Legföljebb evés közben áll az ujjamon vagy a tenyeremen – de hát az ugye más, mert akkor a pocikájáról van szó, és én csupán a konzol vagyok.) Tegnapelőtt viszont alighanem megirigyelhette Csivi bátorságát, és úgy döntött, hogy lesz, ami lesz : egy élete, egy halála, kipróbálja ő is, milyen ízű a vizecske közvetlenül a Mami kezéről. Alig hittem el, amikor megéreztem az ujjamon az óvatosan odadugott kis csőrét – de aztán vérszemet kaptam, és kipróbáltam újra, hogy biztos legyek a nagy megtiszteltetésben. Második nekifutásra már nem tettem le az ágacskára a vízcsöppet, hanem tartottam Csuvika csőre fölött a levegőben, hogy vajon érte nyúl és lenyalja-e az én bátor vitézem.
 
14.06.08 003www.jpgÉrte nyúlt és lenyalta – bár ne tette volna !
Még örvendezni vagy meghatódni se maradt időm, mert abban a pillanatban, ahogy Csuvika levette a kezemről a vízcsöppet, már koppant is a kobakján Csivi Boszi csőre, mint valami pöröly. Banyácskám fel volt dúlva, vérig volt sértve – és hiába kínáltam neki is azonnal a következő vízcseppet, kiosztott ő engem is, nem csak Csuvikát : tiszta erőből megharapta a kisujjamat. Elvégre hogy jövök én ahhoz, hogy olyasmit csináljak egy közönséges Csuvikával, ami eddig kizárólag Csivi Madár kiváltsága volt ?! És Csuvika hogy jön ahhoz, hogy közeledni merjen a Mamihoz ? Amikor köztudott, hogy a Mami egyedül Csivike tulajdona – mint ahogy egyébként Csuvika is. Mindkettőnknek az a a dolgunk, hogy reggeltől estig imádjuk Csivikét, egymáshoz viszont semmi közünk, mert az már nem fér bele Őnagysága világképébe.
 
Hát így jártunk tegnapelőtt...
Tegnap este Csuvika csak sóváran nézte az ujjamat, de közelíteni már nem mert hozzá.
*
14.06.23 013w.jpg
*
A végére desszertnek kaptok még egy filmecskét, jó néhány nappal ezelőttről : itt sem a film az igazán aranyos, hanem a hozzá tartozó történet. Az alaphelyzet az volt, hogy Csivike trónolt a jobb első sarokboton, és fülig érő csőröcskével lakmározta a kezemből az imádott zabocskáját. Egészen addig, míg föl nem tűnt neki, hogy valami nem stimmel : senki sem akar osztozni vele a Mami tenyerén, így neki nincs kit elzavarnia. Márpedig úgy csak fele olyan fincsi a zab, ha nincs kivel harcolni érte. Csivike körülnézett, és megállt a csőrében az éppen aktuális zabszem. Ugyanis Csuvika ott ült a kalitka túlsó végében, a bal első sarokboton, és ugyanolyan vígan falta a mellette lógó fürtös kölest, mint emitt Csivike a zabot. Látszott a képén az én tündérkémnek, hogy szörnyűséges harcok dúlnak abban az áldott jó lelkében, mivel túl nehéz választás elé állította a sorsa :  vagy itt kell hagynia a zabocskát a Mami tenyerével együtt, vagy el kell tűrnie, hogy Csuvi is vidáman falatozik, ahelyett, hogy nála kuncsorogna egy-két lepottyant zabszemért. Sőt ! Még az sincs kizárva, hogy az a köleske most kivételesen a zabnál is finomabb ! Másképp miért enné olyan boldogan Csuvika ? Hosszú másodpercekig hezitált és aggodalmaskodott az én kis gyönyörűségem, míg végre győzött benne az irigység, és elrohant a tenyeremről a kakasülőre, nehogy véletlenül kimaradjon valamiből, amiben Csuvikának része van. Íme :
*

*
(2014)
Ennyiszer néztétek ezt a bejegyzést :
*






A kommenteléshez sajnos regisztrálnod kell – ez nem az én döntésem.
Ha nem szeretnéd megtenni, de van mondanivalód, használd a vendégkönyvünket.
Megtalálod itt jobb oldalon, az új kommentek doboza alatt.
Írhatsz levelet is, Csivike és Csuvika nevére, a csivicsuvi@indamail.hu címen.

Szólj hozzá!



INNEN LÁTOGATTATOK


Részletekért kattints a térképre!


ENNYISZER VOLTATOK ITT
AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN







visszavarunk