HTML

CSIVICSUVI

Ez a blog csak tartaléknak indult, a FREEBLOG sűrű haldoklásainak idejére, ám most már úgy tűnik, hogy állandónak lehet tekinteni. Jobb híján WORD-ben az alábbi linken olvashatók a CSICSU CSALÁD meséi, mivel máshol már sajnos nem érhetők el. Jelenlegi blogom annak folytatása.

FELBONTÁS
1024x768


Javasolt böngésző:
MOZILLA FIREFOX

Csivicsuvi rádió

Ha szeretnél
egy kis csiripelést
hallgatni a mesékhez,
kapcsold be a rádiót !

 

 

ENNYIEN
VAGYTOK ITT

 

online

 

A blog címkéit
legalul találjátok,
itt, a jobb oldali sávban.

Új kommentek

  • csivicsuvi: @druszika: Most már ne búslakodjunk, Drusza - olvasd inkább a "Csőrtúrá"-t ! Az egy sokkal vidámab... (2018.11.03. 20:13) 408. MÁR HÁROM
  • druszika: Megértem, hogy Csivike halála fáj most a legjobban. Nem régen történt és nagyon hirtelen következe... (2018.11.03. 19:59) 408. MÁR HÁROM
  • csivicsuvi: @druszika: Hát igen.... Ez az egész úgy szörnyű, ahogy van. Csivike halálát nem és nem és nem tudo... (2018.11.02. 19:04) 408. MÁR HÁROM
  • druszika: Kedves Szárnyatlan! Sajnos a távozásuk és a hiányuk mindig is fájni fog. Ezt a fájó érzést, hogy m... (2018.11.02. 17:34) 408. MÁR HÁROM
  • csivicsuvi: @druszika: Már ne drukkolj a november nyolcadikát illetően, Kedves Drusza : túl vagyunk a nyisszan... (2018.10.25. 21:10) 406. TIZENKETTŐ
  • druszika: Kedves Szárnyatlan és Csuvika! Most sikerült mindent visszaolvasnom. Mesét és Vendégkönyvet is. Na... (2018.10.25. 15:08) 406. TIZENKETTŐ
  • csivicsuvi: @druszika: Na – de jó ! Mindenhol csak a baj meg a dráma... Mi történt ? Valaki összetörte az autó... (2018.10.12. 20:22) 405. KERÜLŐÚT
  • druszika: Csuvika nagyon megfontolt kis uraság, először ismerkedik, megbarátkozik az új berendezési tárggyal... (2018.10.12. 18:02) 405. KERÜLŐÚT
  • csivicsuvi: @druszika: Köszöni a puszit az uraság - meg a bodzaágat is, mert alighanem az is tőled származik. ... (2018.10.11. 18:37) 405. KERÜLŐÚT
  • druszika: A drága, szépséges Csuvika nagyon okos és találékony. Biztos felfedezi és kipróbálja majd valamiko... (2018.10.11. 17:50) 405. KERÜLŐÚT
  • Utolsó 20

*
a képek beillesztéséhez

 

Csivikével az idő
(és a számláló) megállt
2018. május 17-én

csivike_szamlaloja_k_18_05_17.jpg

 

ENNYI NAPJA
ÉLÜNK ITTHON

 

 

CSUVIKA EGYEDÜL ÉL

 


NAPJA
booked.net
+22
°
C
+25°
+19°
Budapest
Csütörtök, 12
Péntek
+25° +15°
Szombat
+26° +17°
Vasárnap
+24° +15°
Hétfő
+24° +16°
Kedd
+20° +17°
Szerda
+23° +15°
7 napos előrejelzés

Címkehasználat

Mielőtt egy címkére kattintanál,
feltétlenül olvasd el EZT !

Címkék

Ágak (9) Ajándék (53) Alma (5) Almafigurák (17) Almás tojás (16) Alvás (11) Amazon (4) Baj (56) Baleset (12) Bánat (8) Banyamadár (39) Barkács (13) Befogás (11) Biztonság (9) Blog (18) Bojtkirály (11) Bosszúság (4) Bünti (3) Cirkusz (6) Csipike és Csupika (10) Csiv-IQ (12) Csivibaj (8) Csiviségek (52) Csőr (3) Csőrkoptató (11) Csuv-IQ (9) Csuvibaj (33) Csuviságok (48) Csuvitéz (7) Csuvi Lovag (28) Cuki (4) Doki (45) Durci (3) Eleség (10) Elixír (5) Enyelgős (13) Evés-ivás (46) Evőgép (3) Ezermester (23) Faxni (6) Felszerelés (38) Féltékeny (10) Frász (46) FREEBLOG (12) Furmány (8) Galamb (55) Galambfióka (32) Gyász (13) Harc (3) Hinta (19) Hízelgős (7) Holdkór (2) Hőség (9) Időjárás (41) Irigy (3) Játék (20) Juszt se (5) Kalitka (17) Kapcsolat (44) Karom (18) Képeslap (43) Köles (11) Kötélhágcsó (1) Levél (17) Lifegő (13) Makranc (6) Mászóka (28) Más madárkák (7) Mindennapok (7) Mosolyszünet (7) Nyúlszív (15) Odú (12) Off (21) Öröm (15) Összenőve (2) Panasz (8) Pancsi (6) Pech (1) Punnyadt (2) Rágicsa (12) Rapli (3) Rejtély (15) Rigor (13) Rontó-bontó (27) Röpp (15) Sirám (48) Szadi (6) Szállítás (20) Szkleró (11) Szökős (2) Szülinap (8) Takarítás (16) Takaró (6) Tojásos rúd (20) Ülőrúd (2) Ünnep (92) Vedlés (15) Vendég (1) Vészmadár (4) Vihar (8) Viselkedés (63) Zakkant (12) Zsandár (10) Címkefelhő

23.
szeptember

59. WORD

csivicsuvi  |  2 komment

13.09.18. 015a.jpg~ Velünk már nem is törődik a Mami, mindig csak a bloggal ~

 

Azt ne higgyétek, Kedves Olvasóim, hogy hűtlen lettem Blogocskához meg hozzátok  - éppen ellenkezőleg. Napok óta föl sem álltam a gép mellől (a hétvégén szó szerint, olyan szinten, hogy szombaton este hatkor jutott eszembe REGGELIZNI, vasárnap talán egy félórával előbb), ugyanis fejembe vettem, hogy elérhetővé teszem nektek a CSICSU CSALÁD-ot, ami ennek a blognak a közvetlen előzménye, illetve maga az eleje, hiszen csak kényszerből folytattam ezen a portálon, amikor megkezdődött a FREEBLOG lassú haldoklása. Mára sajnos a FREEBLOG-ot nem csak írni, de olvasni sem lehet – én pedig nem vagyok képes beletörődni abba, hogy semmivé lesz mindaz, amit eddig meséltem a madárkákról, elvész minden, ami az utóbbi években szép volt.

13.09.18. 005a.jpgAz IGAZI blogomat, amit öt és fél évig írtam, kicsit nagyobb munka lesz elérhetővé tenni (vagy tovább kell kutakodnom a megfelelő megoldás után), ám a CSICSU CSALÁD csak 114 bejegyzés, nem tűnt lehetetlennek megmenteni. Amúgy is ez a fontosabb, mert a BABAGÁJ-BLOG az eredeti madárkáimról szól, és Csipike halálával ér véget. Csivi Kisasszony hazahozatalának napján kezdtem a CSICSU-blogot – ki gondolta, hogy szegény Csupikámnak csak nyolcvan nap adatik, új kis menyasszonya oldalán ? Az ő halála után már nem kezdtem új blogot, hisz voltaképpen új volt még az is, amit írtam. Így esett, hogy a CSICSU CSALÁD Csupikával és Csivikével kezdődik, aztán szegény Csupikámat hamarosan váltja benne Csuvika. Mindenesetre ott olvasható két jelenlegi madárkám megérkezése és gyerekkora – ilyen módon ez a blog igencsak csonka az elődje nélkül. Ezért akartam mindenáron elővarázsolni nektek.

Megvan minden bejegyzésem, WORD-ben elmentve, lassan hét évre visszamenőleg – de ezeket mindeddig csak én olvashattam, nem tudtam megmutatni senkinek, amíg csak a gépemben meg ide-oda elmentve tároltam őket. Hogy a biztonsági mentés (ama bizonyos felhő-programok) megosztásra is jó, az csak kínomban jutott most eszembe, amikor végképp kimúlt szegény FREEBLOG – ám a gondom nem tűnt simán megoldhatónak, mert a DROP BOX, amiben a blogjaimat tárolom, nemigen szereti a FIREFOX-ot, abban nagyon csúnyán, szinte olvashatatlanul adja vissza a meséimet. EXPLORER-ben (és állítólag CHROME-ban is) teljesen jó – de azokat meg én nem szeretem. Közületek nagyon sokan nézik a blogot FIREFOX-ban (és jól teszi, aki abban nézi, mert például IE-ben baromi ronda), vagyis ha a DROP BOX-ból akartam volna megosztani a megmentésre szánt CSICSU-meséket, legtöbben nem tudtátok volna olvasni, mert a Tüzes Rókának nem mutat meg semmit rendesen a DROP BOX.

13.09.18. 014c.jpgNapokig keresgéltem újabb felhőcskék után, ahol elég nagy az ingyenes tárhely, és a hírük alapján megbízhatónak tűnnek – de mindegyiknek volt valami hibája. Mindig csak oda lyukadtam ki, hogy a DROP BOX a legjobb, nem találok hozzá hasonlót. Eszembe jutott a saját tárhelyem is, ami a UPC-től jár nekem, bár az elég kicsike. De azért a CSICSU-blog ráfér, ha a másik már nem is. El is játszadoztam vele vagy két napot, míg egyenként fellődöztem rá a meséimet (mappából nem lehet feltölteni), ám a megosztásnál elakadtam, annyira rossz szemmel nézi azt a UPC. Kértem tőlük levélben segítséget (még valamikor a múlt héten), ám eddig még nem válaszoltak. Én meg nem a végtelen türelmemről vagyok híres, ha valamit meg szeretnék valósítani. (Kár pedig, mert a saját, UPC-s tárhelyem más formátumban, sokkal szebben mutatja a meséimet, mint a SKYE DRIVE, amit végül is választottam. Így jártam.)

Nem is értem, miért nem találtam rá hamarabb a jó kis SKYE DRIVE-ra (szinte a keresgéléssel vacakoltam el a legtöbb időt) : nyilván azért, mert az ismertetőkből kiderült, hogy nem vagyok elég korszerű hozzá. Az XP-t nem támogatja, csak az annál újabb operációs rendszereket. (Tudom, létezik GOOGLE DRIVE is, de én a GOOGlE-tól tartok, igyekszem kikerülni minden szolgáltatását, ha tehetem. Kivéve a keresőjét, mert azt viszont szeretem.) Jobban utánanézve azonban kiderült, hogy használhatom azért a SKYE DRIVE-ot XP-vel is, csak kissé fapados változatban : nem telepíthetek szinkron-mappát a dokumentumaim közé, vagyis egyenként kell bepötyögnöm minden egyes fájlt a SKYE DRIVE-os felhőcskémbe. Jó játék : bele lehet zakkanni. De még így is nagyon kellemes, könnyen kezelhető, áttekinthető kis program – akinek pedig az enyémnél jobb operációs rendszere van, annak tényleg csak ajánlani tudom : ha másra nem, biztonsági mentésre. Hét gigabájtos tárhelyet ad ingyen : erre azért már bőven föl lehet pakolni mindent, ami fontos. Amit pedig egyszer fellőttetek egy felhőcskébe, az nagy valószínűséggel soha nem vész el, még ha az összes adathordozótok meg is semmisül, ne adj’ Isten, valami katasztrófában.

13.09.18. 006.jpgDe nekem most itt nem is a biztonság volt a lényeg (hisz azt már régebben megoldottam), hanem a megosztás. Semmi sem tökéletes : bele kellett törődnöm, hogy a CSICSU-blog meséit nem tudom nyilvánossá tenni webes, csak nyomtatási elrendezésben – ami lényegesen rondább. Bár kétségtelenül jobban hasonlít egy blog-oldalhoz. Teljes kétnapi munkával (úgy délelőtt tíztől éjjel kettőig a gép előtt ülve) feltöltöttem egyenként a 114 mesét (előbb kicsit át is szerkesztgettem őket, hogy nyomtatási nézetben is kinézzenek valahogy), aztán pedig megalkottam a legújabb tartalomjegyzéket (gondosan belinkelve minden mesét, megint csak egyenként), hogy tudjatok tájékozódni a bejegyzések között, meg a külalakja is olyan legyen, amilyennek én elképzeltem. Így most a CSICSU-blognak is ugyanolyan tartalomjegyzéke van, mint ennek a jelenleginek. Meg amúgy is… majdnem olyan az egész, mint blog-korában volt. Éppen csak kommenteket nem lehet írni hozzá – de azt megtehetitek itt is, az igazi blogban. Nyugodtan fűzzetek megjegyzést bármelyik régi mesémhez, a jelenlegi blog éppen aktuális oldalán. Kicsit se fogok megsértődni, ha egy-egy meséhez nem csak oda illő kommentek születnek !

13.09.23. 013.jpgNagy Művem linkjét megtaláljátok a jobb oldali sávban, egészen fönt, a bemutatkozó szövegem alatt. Remélem, fogjátok használni, és nem dolgoztam teljesen hiába.
Bár már így sem, mert bizony azért is haladtam lassan ezzel az egésszel, mert időnként belefeledkeztem egy- egy mesémbe, szerkesztés vagy másolás közben. Hisz annyira édesek voltak pici korukban a madárkáim !!! Most is azok, de kicsinek még százszor és ezerszer édesebbek voltak. Milyen kár, hogy nem tudtam kellőképpen értékelni őket, nem tudtam felhőtlenül örülni nekik – hiszen mind a ketten pótmadárnak kerültek hozzám, szegénykéim, hogy vigaszt nyújtsanak az éppen árván maradt kis társuknak. Én meg tudtam ugyan, hogy mi a dolgom, meg is tettem mindent, amit egy özvegyen maradt madárkáért tehet az ember – arra viszont már nem voltam képes, hogy tiszta szívből, felhőtlenül örüljek az új kis jövevénynek, hisz az eredeti madárkáim halála akkora sokk volt és akkora bánat, hogy hetekig-hónapokig nem bírtam kimászni belőle. Van is néhány bejegyzés a CSICSU-blog elején, amit ma már szégyellek vagy nem értek – de hát nem voltam én akkoriban észnél, csoda, hogy nagyobb bajokat nem csináltam. Csipike volt a mindenem : hosszú hónapokba telt, míg úgy-ahogy magamhoz tértem a halála után. Addigra meg Csupikám is itt hagyott… Mindent elvitt a 2012-es év, ami szép és jó volt az életünkben, pedig az elején örültem neki, és csupa szépet meg jót vártam tőle. Az volt az első nyugdíjas évem, ráadásul az én évem, a Sárkányé (a kínai horoszkóp szerint) : azt hittem, a miénk a világ, nem jöhet már semmi rossz, hisz élhetek végre kizárólag a blognak és a madárkáknak. Aztán a madárkák itt hagytak, és nem sokkal utánuk a FREEBLOG is kimúlt. Hát így nézzétek a CSICSU-blog elejét… Szegény Csivikém biztos nagyon megszenvedte, hogy nem voltam én akkoriban teljesen magamnál, hosszú hónapokig.

13.09.23. 001.jpgMost meg azt szenvedte meg pici drágám, hogy teljes két napig csak a hátát látta a Maminak, vagy a lehajtott fejét, a klavi fölé görnyedve. Tűrte szegény, ameddig tűrhette, de tegnap estére már betelt nála végképp a pohár. Bent voltak mind a ketten a kalitkában : megéheztek, hát hazajöttek vacsorázni. Halottam én, hogy Boszikám nagyon mérgelődik valamiért, de oda se néztem, azt hittem, Csuvikával támadt nézeteltérése. Csivikém csak kiabált, én meg csak tettem a dolgomat – illetve azt, amiről azt hittem, hogy éppen az a dolgom. Csivikém azonban másképp gondolta. Hogy a kiabálására meg se moccantam, kénytelen volt más módszerhez folyamodni, a gép mellől való kirobbantásom végett. Mivel okos kislány, el is találta, hogy mit kell cselekednie : belefeküdt a nagy sárga etetőbe, és tiszta erőből szórni kezdte kifelé belőle az eleséget a lábacskáival. Csak úgy záporoztak szerteszét a magocskák ! A koncepció helyesnek bizonyult : úgy ugrottam a kalitkához, mintha kötélen rántottak volna oda. Csivikém pedig azonnal elfoglalta megszokott helyét a középső boton, és kezdett böködni lefelé a kis csőrével, hogy oda kéri a kezemet. Mit volt mit tenni : kimarkoltam egy adagot a zabos vödörből, és nyújtottam Őnagysága orra elé. Csivi pedig fülig érő csőröcskével, boldogan vetette magát azonnal a tenyerembe, hogy vagy húsz percig ne is legyen hajlandó kimászni belőle. Roppant meg volt elégedve a hatalmas eszével, hogy ilyen ügyesen megszerezte magának ezt a hűtlen Mamit, aki azt képzeli, hogy minden számítógépes butaság fontosabb, mint az ő kényeztetése.

13.09.17. 072.jpg

 (2013)

Ennyiszer néztétek ezt a bejegyzést :






2 komment



INNEN LÁTOGATTATOK


Részletekért kattints a térképre!


ENNYISZER VOLTATOK ITT
AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN





BLOGFORGALOM





visszavarunk





Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

R Andi 2013.09.24. 09:40:12

Ági: Azért vannak ketten, hogy sose unatkozzanak! El tudják ők szórakoztatni egymást, meg magukat. Nem olyan nagy tragédia, ha 1-2 napig nem foglalkozol velük. Meg kell szokniuk ezt is, mert mi van, ha napokig nem tudsz velük lenni, mert pl. kórházba kerülsz, vagy elmész nyaralni?
Fogadni mernék, hogy évek óta nem voltál kikapcsolódni.

Donika is megszokta, hogy egész nap egyedül van itthon, mikor én kórházban vagyok. Olyankor a Kisgazdi költözik ide. Ő meg reggel elmegy dolgozni, és gyakran csak késő este kerül elő.
Ha nyaralni megyek, akkor ő is nyaral egy barátságos kutyapanzióban, ahol többnyire csak Westiket, és Csivavákat fogadnak. Ő az egyetlen pekingi palota kutya. Féltek is tőle, az óvó nénik, mert a pincsik többsége veszekedős természetű.
De a beszoktatás jól sikerült, és azóta imádják.
Afféle falkavezérként viselkedik (ő a legnagyobb testű közöttük): ha a társak összevesznek egy játékon, ő azonnal ott van, és rendet teremt a veszekedők között. Azt mondják, ha elfárad a játékban, fölugrik az asztalra, és onnan figyeli a többieket.
A gazdik nem mehetnek be abba a házba,és kertbe, ahol őket gondozzák. Időnként készítenek videót róluk, hogy hogyan telnek a napjaik.
Egy szóval, ne félj, néhány napig nyugodtan el vannak nélküled is.

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2013.09.24. 11:43:57

Eltaláltad, Andi : nemhogy évek, lassan inkább évtizedek óta nem voltam "kikapcsolódni". Ám ebben nem a madárkák a ludasok : ők még sehol se voltak, amikor már kezdett kialakulni, szép apránként, a "röghöz kötöttségem". Én vagyok az a ritka emberpéldány, akit nem érhetne annál nagyobb csapás, mint hogy el kelljen utaznia valahova. Pedig fénykoromban nagy csavargó voltam - de most már azt is zokon veszem, ha egyáltalán ki kell mozdulnom a lakásból.

A kórházat ne is mondd !
Mégiscsak felelőtlen gazdi vagyok, mert nincs megoldva a picinyeim ellátása, erre az esetre. Pedig évek óta keresem a megoldást - ám eddig még nem sikerült megtalálnom. Talán Csuvika tenyésztőjére számíthatnék, végszükség esetén - de megkérdezni még őt se mertem erről soha, hisz valójában nem is ismerjük egymást, csak leveleket váltunk, nagyobb ünnepeken.

Madárpanzió sajnos nem létezik (bár vélhetően úgyse tudnám megfizetni), a pindurkáim pedig gyakorlatilag nem ismernek más szárnyatlant, rajtam kívül.
Úgyhogy az esetleges kényszerű elválás a legnyomasztóbb gondolat, ami elő bír fordulni a fejemben. Az az egy-két ember, akivel ténylegesen is van némi kapcsolatom (nem csak virtuálisan) sajnos kifejezetten viszolyog a madaraktól, meg az idejükbe sem igen férne bele a picinyeim ellátása.
Úgyhogy minden a Papagáj-Gondviselésre van bízva. :-((