HTML

CSIVICSUVI

Ez a blog csak tartaléknak indult, a FREEBLOG sűrű haldoklásainak idejére, ám most már úgy tűnik, hogy állandónak lehet tekinteni. Jobb híján WORD-ben az alábbi linken olvashatók a CSICSU CSALÁD meséi, mivel máshol már sajnos nem érhetők el. Jelenlegi blogom annak folytatása.

FELBONTÁS
1024x768


Javasolt böngésző:
MOZILLA FIREFOX

Csivicsuvi rádió

Ha szeretnél
egy kis csiripelést
hallgatni a mesékhez,
kapcsold be a rádiót !

 

 

ENNYIEN
VAGYTOK ITT

 

online

 

A blog címkéit
legalul találjátok,
itt, a jobb oldali sávban.

Új kommentek

  • csivicsuvi: @druszika: Most már ne búslakodjunk, Drusza - olvasd inkább a "Csőrtúrá"-t ! Az egy sokkal vidámab... (2018.11.03. 20:13) 408. MÁR HÁROM
  • druszika: Megértem, hogy Csivike halála fáj most a legjobban. Nem régen történt és nagyon hirtelen következe... (2018.11.03. 19:59) 408. MÁR HÁROM
  • csivicsuvi: @druszika: Hát igen.... Ez az egész úgy szörnyű, ahogy van. Csivike halálát nem és nem és nem tudo... (2018.11.02. 19:04) 408. MÁR HÁROM
  • druszika: Kedves Szárnyatlan! Sajnos a távozásuk és a hiányuk mindig is fájni fog. Ezt a fájó érzést, hogy m... (2018.11.02. 17:34) 408. MÁR HÁROM
  • csivicsuvi: @druszika: Már ne drukkolj a november nyolcadikát illetően, Kedves Drusza : túl vagyunk a nyisszan... (2018.10.25. 21:10) 406. TIZENKETTŐ
  • druszika: Kedves Szárnyatlan és Csuvika! Most sikerült mindent visszaolvasnom. Mesét és Vendégkönyvet is. Na... (2018.10.25. 15:08) 406. TIZENKETTŐ
  • csivicsuvi: @druszika: Na – de jó ! Mindenhol csak a baj meg a dráma... Mi történt ? Valaki összetörte az autó... (2018.10.12. 20:22) 405. KERÜLŐÚT
  • druszika: Csuvika nagyon megfontolt kis uraság, először ismerkedik, megbarátkozik az új berendezési tárggyal... (2018.10.12. 18:02) 405. KERÜLŐÚT
  • csivicsuvi: @druszika: Köszöni a puszit az uraság - meg a bodzaágat is, mert alighanem az is tőled származik. ... (2018.10.11. 18:37) 405. KERÜLŐÚT
  • druszika: A drága, szépséges Csuvika nagyon okos és találékony. Biztos felfedezi és kipróbálja majd valamiko... (2018.10.11. 17:50) 405. KERÜLŐÚT
  • Utolsó 20

*
a képek beillesztéséhez

 

Csivikével az idő
(és a számláló) megállt
2018. május 17-én

csivike_szamlaloja_k_18_05_17.jpg

 

ENNYI NAPJA
ÉLÜNK ITTHON

 

 

CSUVIKA EGYEDÜL ÉL

 


NAPJA
booked.net
+22
°
C
+25°
+19°
Budapest
Csütörtök, 12
Péntek
+25° +15°
Szombat
+26° +17°
Vasárnap
+24° +15°
Hétfő
+24° +16°
Kedd
+20° +17°
Szerda
+23° +15°
7 napos előrejelzés

Címkehasználat

Mielőtt egy címkére kattintanál,
feltétlenül olvasd el EZT !

Címkék

Ágak (9) Ajándék (53) Alma (5) Almafigurák (17) Almás tojás (16) Alvás (11) Amazon (4) Baj (56) Baleset (12) Bánat (8) Banyamadár (39) Barkács (13) Befogás (11) Biztonság (9) Blog (18) Bojtkirály (11) Bosszúság (4) Bünti (3) Cirkusz (6) Csipike és Csupika (10) Csiv-IQ (12) Csivibaj (8) Csiviségek (52) Csőr (3) Csőrkoptató (11) Csuv-IQ (9) Csuvibaj (33) Csuviságok (48) Csuvitéz (7) Csuvi Lovag (28) Cuki (4) Doki (45) Durci (3) Eleség (10) Elixír (5) Enyelgős (13) Evés-ivás (46) Evőgép (3) Ezermester (23) Faxni (6) Felszerelés (38) Féltékeny (10) Frász (46) FREEBLOG (12) Furmány (8) Galamb (55) Galambfióka (32) Gyász (13) Harc (3) Hinta (19) Hízelgős (7) Holdkór (2) Hőség (9) Időjárás (41) Irigy (3) Játék (20) Juszt se (5) Kalitka (17) Kapcsolat (44) Karom (18) Képeslap (43) Köles (11) Kötélhágcsó (1) Levél (17) Lifegő (13) Makranc (6) Mászóka (28) Más madárkák (7) Mindennapok (7) Mosolyszünet (7) Nyúlszív (15) Odú (12) Off (21) Öröm (15) Összenőve (2) Panasz (8) Pancsi (6) Pech (1) Punnyadt (2) Rágicsa (12) Rapli (3) Rejtély (15) Rigor (13) Rontó-bontó (27) Röpp (15) Sirám (48) Szadi (6) Szállítás (20) Szkleró (11) Szökős (2) Szülinap (8) Takarítás (16) Takaró (6) Tojásos rúd (20) Ülőrúd (2) Ünnep (92) Vedlés (15) Vendég (1) Vészmadár (4) Vihar (8) Viselkedés (63) Zakkant (12) Zsandár (10) Címkefelhő

08.
november

65. SZADI MAMI

csivicsuvi  |  8 komment

13.11.08. 015.jpg~ Már megint költöztet minket a Mami. Még jó, hogy nem a kalitkából ! ~

 

Nem merek a FREEBLOG-os blogunkba írni, bár most épp rendesen viseli magát, amúgy meg a szívem szakad meg érte – de nem szeretném még egyszer átélni azt a tehetetlen bosszúságot, amit tegnap éreztem, amikor láttam a szerkesztő oldalon (sőt értesítést is kaptam), hogy érkezett két komment, amikre nem tudok válaszolni. Ugyanis a szerkesztő oldalak éppen működtek, ám a blogomba nem tudtam belépni. Nem kockáztatok még egy ilyen esetet : akkor inkább használjuk a tartalék blogot !

13.11.08. 013.jpgAz a baj, hogy jó megoldás nem létezik, illetve tisztára lutri az egész : világos, hogy ha most a FREEBLOG-ba tenném be ezt a mesét, holnapra dugába dőlne ismét – ha pedig ide, a BLOG.HU-ra teszem, kacagva működni fog a drága FREEBLOG, mintha soha, de soha nem is lett volna semmi baja.

Valakinél azt olvastam még áprilisban, hogy az üzemeltetők hitelezőivel novemberre halasztódtak az újabb tárgyalások : meg is jegyezte akkor az illető bánatosan, hogy ki fog már a FREEBLOG-ra novemberben emlékezni. Nos, én még emlékszem, sőt boldogan használni is kezdtem azonnal újra, mikor október elején váratlanul föltámadt – ám ez a kétnapos, újabb haldoklás arra a megállapításra késztetett, hogy nem érdemes tovább kísérletezni, bármennyire is ott érzem magam igazán otthon : talán tényleg eldől a FREEBLOG sorsa még ebben a hónapban, de addig már nem megyek vissza oda, míg közhírré nem teszik szépen a Főoldalon, hogy megy tovább a szekér rendesen, újra lehet blogokat írni és olvasni.

Addig meg marad ez a blog, a CSIVICSUVI…
Nem tudom annyira szeretni, mint a másikat – de legalább működik.

13.11.08. 045.jpgA nagy kavarodásnak az lett a vége, hogy adós vagyok két bűnöm meggyónásával : kétszer is úgy döntöttem a napokban, hogy nevelnem kell kicsit a madárkáimat, mert az már mégse járja, hogy két ilyen kis fityfiritty diktál folyton egy nagy benga szárnyatlannak. A nevelés, mint olyan, persze elég szokatlan jelenség nálunk, így meg is szenvedtük mind a hárman az első próbálkozásokat rendesen.
A madárkák nem értették, hogy mi ütött belém hirtelen, én meg győzhettem aztán elszámolni a lelkiismeretemmel – úgyhogy a rendszabályozási kísérlet el lett most halasztva, bizonytalan időre.

Bár azt nem mondhatnám, hogy nem volt eredményes… csak épp nem éri meg.

13.11.08. 046.jpgElső áldozatom Csuvika volt, jó pár nappal ezelőtt : újabban azt a szokást vette föl, hogy egészen korán, már vacsoraosztáskor hazavonul a kalitkába (ez délután fél hat), és nem is repül ki újra, csak akkor, amikor én már szeretném kezdeni velük az esti szertartásokat, mert ideje aludni menniük. Ehhez néha van humorom, néha nincs : a kérdéses napon éppen nem volt. Szerettem volna hazavarázsolni Ő Uraságát a lehető leghamarabb, mert épp nem volt kedvem a kalitka előtt állva tölteni a fél éjszakámat.

Csakhogy Csuvikát nem olyan egyszerű rábírni olyasmire, amit ő éppen nem óhajt megtenni. Kergetőzni nem volt kedvem, a vakuval sem akartam kínozni : egy hirtelen ötlettel a villanyt választottam (illetve épp a sötétet), bízva az újdonság erejében.

13.11.08. 005.jpg
Csuvika fönt szónokolt a szekrény tetején : elsőként leoltottam az alatta égő állólámpát. Meghökkent a kis drágám, de még nem mozdult. Következő lépésben leoltottam a kalitka fölötti kislámpát. Ettől már elbizonytalanodott : átröppent a másik szekrény tetejére, közelebb a kalitkához. Sínen vagyunk – gondoltam én, és máris oltottam az egyik fotel fölötti kislámpát. Ekkor már elég sötét volt a szoba : Csuvika riadtan rárepült a ketrec oldalára, de bemenni még mindig nem akart. Leoltottam a gépem melletti lámpát is – így már csak egyetlen egy égett, a másik fotel fölött, a kalitka közelében. Fényt azonban ez alig adott egymagában : Csuvika fejvesztve menekült be az ajtón, azt se tudta, hogyan keresse Csivike biztonságát.

13.11.08. 038.jpg
Természetesen azonnal kigyúltak újra a fények, mihelyst rácsuktam az ajtót a kis szökevényre – ám Csivikém annyira meg volt riadva a merőben szokatlan, rémisztő eseménysortól, és a bűnös is úgy elcsöndesedett hosszabb időre, hogy végül is nem óhajtom szabadalmaztatni az eljárást, bármennyire is célravezetőnek bizonyult. Békésnek tűnik ugyan, de ki tudja, mekkora ijedséget okoztam a váratlan sötéttel a pici kis madárlelkekben. Az viszont tény, hogy mióta megvolt ez a csúnya elsötétítős kaland, Csuvika úgy repül haza pontban fél kilenckor mindennap, mint a kisangyal.

13.11.08. 056.jpgCsivikém pedig a vacsorához sorakozott föl szépen, időben tegnap, ahogy kell – ugyanis őt meg vacsora-megvonással büntettem tegnapelőtt. Illetve dehogy büntettem : csak nem voltam hajlandó külön kínálni neki a markomból a nasit, amikor már a takarításnak lett volna itt az ideje, sőt később túl is estünk rajta.

Csivi Boszi szeret bolondot csinálni belőlem az esti szertartásaink alkalmával, ha olyan kedve van : míg Csuvikát kényeztetem a tenyeremből, ő előadja a haldokló hattyút, hiába kínálom, nem kell neki semmi. Viszont abban a pillanatban, amikor rájuk csukom a kalitka ajtaját, hogy jó, akkor most szünet, megyek bagózni, Csivikének kipattan a szeme, és ugrik le a középső botra rögtön, hogy most kéri a zabot vagy a homokot, de azonnal. Ezen néha jót mulatok, máskor bosszankodom – mindenesetre a markomból való etetés nem maradt még el soha.

Tegnapelőtt azonban változtatott Banyácskám a szokásos forgatókönyvön : talán tényleg valami baja volt, lehet, hogy ezt a szörnyű meleget érezte szegénykém, ami most újra megtalált minket. Pár szem zabocskát nassolt ugyan a tenyeremből, még az elején, de aztán utána nem volt hajlandó se homokot, se magocskákat enni, csak bóbiskolt a hátsó sarokboton, míg Csuvicsek végigette szépen a menüt a kezemből. Akárhogy kínáltam, akárhogy könyörögtem, nem kellett neki semmi. Már túl voltunk az esti takarításon is, Csivikém még mindig csak szunyókált, mint aki nincs is jelen.

13.11.08. 048a.jpgBezzeg észhez tért szegénykém, amikor oltottam a kalitka fölötti kislámpát, és mentem a kisszobába az éjszakai takarójukért ! Szerintem meg se fordult a fejében, hogy ilyesmi lehetséges : nem hitte el, hogy tényleg üres hassal kell aludni mennie. Pedig így lett : volt már vagy fél tizenegy, ott álltam másfél órája a ketrec előtt, a legcsekélyebb késztetést se éreztem arra, hogy még legalább félórát ráhúzzak. Különben se szórjuk szét a zabszemeket a frissen takarított, éjszakai kalitkában… Ez van, pipikém – mondtam én -, most már be kell érned az éjszakai fürtös kölessel.

És Csivike beérte…
Ropogtatott szorgosan vagy húsz percen keresztül, folyamatosan, hisz nagyon éhes lehetett, mert az esti jóllakáshoz van szokva. A szokásosnál tovább hagytam égve nekik a kislámpákat, hogy megtömhesse még a bendőjét szegény kis éhezőm, a takaró alatt. (Elölről nincsenek teljesen letakarva, csak oldalt és hátul.)

13.11.08. 036.jpgPersze így is nagyon bántott a lelkiismeret, főleg a homok miatt, amit egyáltalán nem evett Csivi, pedig az kell az emésztéséhez. Valósággal belebetegedtem reggelre, hogy mit csináltam a madarammal, biztos éhen pusztul nekem az éjjel, de legalábbis nem lesz alatta kaki egy darab se. Ehhez képest pici tündérem szebbeket potyogtatott, mint az utóbbi időben bármikor, és éhen se halt, csak hatalmas elánnal vetette magát reggel az etetőkre. Következő este (azaz tegnap) pedig el nem mozdult volna a kezem mellől világ kincséért se : kitartott másfél órán keresztül, szunyókálás nélkül, míg mind a ketten jóllaktak. Nagyon félhetett szegény, hogy megint éhesen kell aludni mennie.

Nem mondhatom tehát, hogy nem lett eredménye a bekeményítésnek : Csuvika is megtanulta, mikor kell hazavonulni a röpködésből, és Csivike is, hogy mikor van ideje a vacsorának. Engem viszont annyira megviselt a saját gonoszságom, hogy nemigen ígérhetek hasonlóan következetes folytatást : maradok mégis inkább négydekás kis zsarnokaim méretes rabszolgája, mert az a szerep sokkal jobbat tesz a lelkemnek.

13.11.08. 021.jpg

(2013)

Ennyiszer néztétek ezt a bejegyzést :

 






8 komment



INNEN LÁTOGATTATOK


Részletekért kattints a térképre!


ENNYISZER VOLTATOK ITT
AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN





BLOGFORGALOM





visszavarunk





Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

R Andi 2013.11.09. 11:12:25

Fő, hogy használt nekik a nevelés! Nem kell lelkiismeret furdalást érezned. Nevelni mindig kell, mert az állatok is igénylik.
Most, hogy új kutya érkezett a szomszédomhoz, ez számomra egészen nyilvánvalóvá vált.
Ez a kutya nem ismeri a labdát, nem rohan utána hanyatt-homlok mint a régi. Ráadásul szökős is. Így a gazdi nagyon elhanyagolja szegényt. A régivel mentek sétálni naponta kétszer. Ezt nem viszi, mert "kirántja a karját". Ezt a kutya úgy bosszulja meg, hogy hajnaltól késő éjszakáig egyfolytában "szirénázik", amivel persze az egész utcának az idegeire megy. Mikor Ági itt van, és "cigiszünetben" foglalkozik vele, és "neveli" (pl. nyitva hagyja a kaput résnyire, és dobálja a műanyag flakont,eszébe sem jut szökni. Ha mégis, akkor egy kemény nem szabad, és flakonreccsentés, Whisky pedig azonnal odaül elé. És azokon a napokon szünetel az állandó vonítás is.
Közben láttam, felfedezted az új bejegyzésemet.

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2013.11.09. 11:35:04

Fölfedeztem már az éjjel, csak akkor nem írtam hozzá kommentet (sőt el sem olvastam),
mert tudtam, hogy nagyon rosszul állok az idővel.
Aztán hajnalban kerestem, mikor a sajátommal kész lettem, de addigra eltűnt.
Ha jól emlékszem, kép még nem volt hozzá, amikor először láttam.

Nem tudom, minek tart állatot (pláne kutyát), aki nem foglalkozik vele.
Szegény kutyi... agyon unhatja magát.
A mozgásra pedig nyilvánvalóan szüksége van - ezt megvonni tőle tényleg állatkínzás.

A saját gazfickóimmal meg úgy vagyok, hogy annyira picikék, hadd érezzék nagyobbnak magukat. :-))
Ha arák lennének, vagy akár csak jákók (ez olyan kövér galamb méretű madár, hatalmas csőrrel),
kicsit se volna mindegy, ki az úr a háznál.
De ezek a pindurkák nem tudnak igazán nagy bajt csinálni -
meg hát maguktól is elég fegyelmezettek, csak néha támadnak szokatlan ötleteik.

R Andi 2013.11.09. 13:22:13

Jót nevettem, mikor olvastam, hogy mekkora is a Jákó.
Tudod, állatbolond vagyok. Egyedül a molylepkékkel vagyok rossz viszonyban.
Nyilván nevelni kell őket is. De ezeknek a pici tollcsomóknak sem kell mindenáron a fejedre nőniük, még ha nem is tudnak kárt okozni. Ez a két alkalom is, látod, mennyit számított:o) Hihetetlenül könnyen tanulnak!
De visszatérve Whiskyhez. Ő 3 év körüli menhelyi kutyus Semmit nem tudni az előéletéről.Az előző is talált kutya volt, de őt a ligetből szedték össze. Még 2 hónapos sem volt.Kezdettől fogva náluk nőtt föl. Gondolom, ezért nem tudnak mit kezdeni vele. Nem alakult ki köztük érzelmi kapcsolat, mint az előzővel.

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2013.11.09. 14:11:56

Jóóóóvannna - hát én ahhoz vagyok szokva, hogy az ismerőseim nem értenek a madarakhoz. :-))
Nem mintha én olyan sokat értenék...
A hullámosokon kívül talán nyolc-tíz fajta papagájt ismerek föl biztonsággal.

Én (ha alkalmas volnék kutyatartásra) biztos nem fogadnék örökbe felnőtt kutyát,
bármennyire is a szívem szakad meg némelyikért,
ha látom őket a különféle állatotthonok képein a hirdetésekben.
Legföljebb olyat vennék magamhoz, akinek a gazdáját ismertem, de mondjuk meghalt.
Egy kutya azért veszélyes is tud lenni,
és ha nem ismerjük az előéletét, nem tudjuk, mire számíthatunk.
Ezzel együtt minden tiszteletem és elismerésem azoké,
akik menhelyi kutyákat vesznek magukhoz.

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2013.11.09. 18:58:21

Megjöttek a vendégkönyvbe Csirip és Ádám madárkáinak képei :
aki erre jár, ne mulassza el megnézni őket ! :-))

R Andi 2013.11.12. 20:49:48

Istenem! De gyönyörű picinyke volt Napsugi!:) Tündéri. Kíváncsi lennék én is, hogyan néz ki most. Érdekes, de nekem sokkal fiatalabbnak tűnik, mint Ádám Csipcsiripje. Talán a rövidebb csőre, gyönyörű pofikája, és a rózsaszín lábacskái miatt tűnik nekem olyan "kisbabásnak"?
Fogalmam sincs, miért nem sikerült ezúttal a vendégkönyvben...

R Andi 2013.11.12. 20:51:42

most látom, mégis sikerült

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2013.11.13. 01:19:49

Igen, sikerült, Andi - válaszoltam is rá, mikor megtaláltam.

Napsugi olyan másfél-kétéves lehetett, mikor ez a kép készült -
vagyis már nagyon régen nem volt kisbaba, de még csak gyerek sem.
Ádám Csipcsiripje még fiatal, ha jól tudom,
de róla sose fogjuk látni, hogy milyen szépséges kisasszony,
mert nincs fényképezőgépe a családnak, csak telefonnal lehet megörökíteni szegénykét.
Az meg ugye nem sok mindent mutat meg belőle...
Mindenesetre a lényeg így is látszik : hogy a gazdi karján csücsül,
alig egy hónapnyi ismeretség után. :-))