HTML

CSIVICSUVI

Ez a blog csak tartaléknak indult, a FREEBLOG sűrű haldoklásainak idejére, ám most már úgy tűnik, hogy állandónak lehet tekinteni. Jobb híján WORD-ben az alábbi linken olvashatók a CSICSU CSALÁD meséi, mivel máshol már sajnos nem érhetők el. Jelenlegi blogom annak folytatása.

FELBONTÁS
1024x768


Javasolt böngésző:
MOZILLA FIREFOX

Csivicsuvi rádió

Ha szeretnél
egy kis csiripelést
hallgatni a mesékhez,
kapcsold be a rádiót !

 

 

ENNYIEN
VAGYTOK ITT

 

online

 

A blog címkéit
legalul találjátok,
itt, a jobb oldali sávban.

Új kommentek

  • csivicsuvi: @druszika: Most már ne búslakodjunk, Drusza - olvasd inkább a "Csőrtúrá"-t ! Az egy sokkal vidámab... (2018.11.03. 20:13) 408. MÁR HÁROM
  • druszika: Megértem, hogy Csivike halála fáj most a legjobban. Nem régen történt és nagyon hirtelen következe... (2018.11.03. 19:59) 408. MÁR HÁROM
  • csivicsuvi: @druszika: Hát igen.... Ez az egész úgy szörnyű, ahogy van. Csivike halálát nem és nem és nem tudo... (2018.11.02. 19:04) 408. MÁR HÁROM
  • druszika: Kedves Szárnyatlan! Sajnos a távozásuk és a hiányuk mindig is fájni fog. Ezt a fájó érzést, hogy m... (2018.11.02. 17:34) 408. MÁR HÁROM
  • csivicsuvi: @druszika: Már ne drukkolj a november nyolcadikát illetően, Kedves Drusza : túl vagyunk a nyisszan... (2018.10.25. 21:10) 406. TIZENKETTŐ
  • druszika: Kedves Szárnyatlan és Csuvika! Most sikerült mindent visszaolvasnom. Mesét és Vendégkönyvet is. Na... (2018.10.25. 15:08) 406. TIZENKETTŐ
  • csivicsuvi: @druszika: Na – de jó ! Mindenhol csak a baj meg a dráma... Mi történt ? Valaki összetörte az autó... (2018.10.12. 20:22) 405. KERÜLŐÚT
  • druszika: Csuvika nagyon megfontolt kis uraság, először ismerkedik, megbarátkozik az új berendezési tárggyal... (2018.10.12. 18:02) 405. KERÜLŐÚT
  • csivicsuvi: @druszika: Köszöni a puszit az uraság - meg a bodzaágat is, mert alighanem az is tőled származik. ... (2018.10.11. 18:37) 405. KERÜLŐÚT
  • druszika: A drága, szépséges Csuvika nagyon okos és találékony. Biztos felfedezi és kipróbálja majd valamiko... (2018.10.11. 17:50) 405. KERÜLŐÚT
  • Utolsó 20

*
a képek beillesztéséhez

 

Csivikével az idő
(és a számláló) megállt
2018. május 17-én

csivike_szamlaloja_k_18_05_17.jpg

 

ENNYI NAPJA
ÉLÜNK ITTHON

 

 

CSUVIKA EGYEDÜL ÉL

 


NAPJA
booked.net
+22
°
C
+25°
+19°
Budapest
Csütörtök, 12
Péntek
+25° +15°
Szombat
+26° +17°
Vasárnap
+24° +15°
Hétfő
+24° +16°
Kedd
+20° +17°
Szerda
+23° +15°
7 napos előrejelzés

Címkehasználat

Mielőtt egy címkére kattintanál,
feltétlenül olvasd el EZT !

Címkék

Ágak (9) Ajándék (53) Alma (5) Almafigurák (17) Almás tojás (16) Alvás (11) Amazon (4) Baj (56) Baleset (12) Bánat (8) Banyamadár (39) Barkács (13) Befogás (11) Biztonság (9) Blog (18) Bojtkirály (11) Bosszúság (4) Bünti (3) Cirkusz (6) Csipike és Csupika (10) Csiv-IQ (12) Csivibaj (8) Csiviségek (52) Csőr (3) Csőrkoptató (11) Csuv-IQ (9) Csuvibaj (33) Csuviságok (48) Csuvitéz (7) Csuvi Lovag (28) Cuki (4) Doki (45) Durci (3) Eleség (10) Elixír (5) Enyelgős (13) Evés-ivás (46) Evőgép (3) Ezermester (23) Faxni (6) Felszerelés (38) Féltékeny (10) Frász (46) FREEBLOG (12) Furmány (8) Galamb (55) Galambfióka (32) Gyász (13) Harc (3) Hinta (19) Hízelgős (7) Holdkór (2) Hőség (9) Időjárás (41) Irigy (3) Játék (20) Juszt se (5) Kalitka (17) Kapcsolat (44) Karom (18) Képeslap (43) Köles (11) Kötélhágcsó (1) Levél (17) Lifegő (13) Makranc (6) Mászóka (28) Más madárkák (7) Mindennapok (7) Mosolyszünet (7) Nyúlszív (15) Odú (12) Off (21) Öröm (15) Összenőve (2) Panasz (8) Pancsi (6) Pech (1) Punnyadt (2) Rágicsa (12) Rapli (3) Rejtély (15) Rigor (13) Rontó-bontó (27) Röpp (15) Sirám (48) Szadi (6) Szállítás (20) Szkleró (11) Szökős (2) Szülinap (8) Takarítás (16) Takaró (6) Tojásos rúd (20) Ülőrúd (2) Ünnep (92) Vedlés (15) Vendég (1) Vészmadár (4) Vihar (8) Viselkedés (63) Zakkant (12) Zsandár (10) Címkefelhő

31.
január

86. TELECSKE

csivicsuvi  |  6 komment

 

Megvolt nálunk is végre a telecske : egész pontosan tegnapelőtt. Korábban egy fia hópihét nem láttam még ezen a télen, és nem látok azóta sem, bár az egynapos telünk nyomai még megvannak, ronda piszkosfehér az udvar. A hideg tegnap még derekasan tartotta magát, de mára már megint kisütött az átkozott napocska, úgyhogy alighanem ennyi jutott nekünk a télből : január huszonkilencedike, szerda. Akkor volt megtartva Zuglóban a tél.

14.01.29. 007a.jpgEsni nem láttam az imádott havacskámat sajnos, pedig ama bizonyos egyetlen téli nap reggelén egész rendes kis mennyiség díszelgett az udvaron : nyilván hajnalban lopóztak le a hópihék, mert két óra előtt nemigen kerülök ágyba soha, és a lefekvés előtti szellőztetésnél még nem fehérlett semmi az erkélyem rácsán. Egész délelőtt meresztgettem a szememet, hátha sikerül még elkapnom egy kis hóesést – de persze fütyült rám a havacskám, nem eredt el juszt sem. Bár mire indulnom kellett éhező kosztosaimhoz, mégiscsak megszánt az időjárás-felelős, és küldött nekem valami apró kis permetet, ami itt-ott hasonlított a hóeséshez, ha nem is túlságosan. Viszont legalább a fák még havasak voltak, meg a járda is : nagyjából el lehetett hinni, hogy tél van. Másnapra azonban elmúlt – mára meg végképp. A füves részeken megvan még nyomokban a hó, de a fákon, háztetőkön, utakon semmi. Mintha tél vége lenne – pedig még eleje se volt. Egyetlen napot kaptam a télből – azt se úgy, hogy magát a hóesést csodálhassam. Igen bánatos vagyok emiatt, mivel a tél a kedvenc évszakom.

Bezzeg szegény kis kosztosaim nem örültek a havacskámnak !

14.01.29. 010x.jpgAz ő szempontjukból én sem, hiszen a hó mindig változtat a menetrendemen : télen nem elég a vásárlások alkalmával etetni a galambocskákat, hisz a hóban nem tudnak kapirgálni szegények, muszáj őket ellátnom mindennap. Ez viszont azt jelenti, hogy egy héten kétszer kell menni az állatos boltba, mert nem tudok egyszerre olyan sok magot hazacipelni, hogy minden napra elég legyen. Így ezen a héten már volt egy látogatásom soron kívül a boltos Zsókánál, hisz tudtam, hogy jön a hó, nagyon ígérték az időjósok.

14.01.29. 013a.jpgNála kezdtem a hetet mindjárt hétfőn (akkor még nem esett a hó, de hidegnek már elég hideg volt), és azóta se hevertem ki az élményt, amit a soron kívüli vásárlás adott. Volt az üzletben egy korombeli uraság, aki a halacskáinak vásárolt ezt-azt, és mivel látta, hogy én madaras vagyok, elmesélte, hogy az őrült időjárás és a téli tavasz örömére az erkélyükön már fészkel egy vadgalamb párocska, sőt meg is született az első fiacskájuk. Le nem jönnek róla a szülők egy pillanatra sem, hisz a bolond tavaszt hirtelen fölváltották a kemény mínuszok, nyilván azonnal meghalna a kisgalamb, ha leszállna róla az anyja. Ott reszket a szerencsétlen a jéghideg erkélyen, nem eszik, nem iszik, meg se mozdul, csak próbálja óvni a fiacskáját. Azóta már hó is esett – bele sem akarok gondolni, mi lett a galamb-csecsemővel meg a szüleivel. Naponta százszor eszembe jutnak, és egekig ér bennem a keserű tiltakozás : nem és nem és nem tudom elfogadni, hogy ilyen sorsot érdemel ez az ártatlan galambpár, akik hittek az átkozott téli tavasznak, és úgy gondolták, bátran belefoghatnak már a családalapításba. Biztos nem ők az egyetlenek, akik így jártak. Hány, de hány madárka fog elpusztulni a megbolondult időjárás miatt ! Hány drága kis élet ér véget, mielőtt még igazában elkezdődött volna ? Valami nagyon el lett itt rontva… Nem való már ez a fejtetőre állított, bolond világ se embernek, se állatnak.

14.01.29. 012b.jpgAz én erkélyeimen szerencsére nem fészkel senki (most bele is pusztulnék), az ismeretlen madárpár szenvedése pedig még inkább arra ösztökél, hogy legalább a „saját” csapatomon próbáljak segíteni, amennyire telik tőlem. Szerdán csak a kedvükért mentem ki a házból : vittem az ellátmányt a hóba. Sejtettem, hogy nagyon várnak, de azért arra én se számítottam, hogy itt ülnek a kapu előtti fákon, itt totyognak a járdán – és meg se fordul a drága pici fejükben az a lehetőség, hogy a Mami esetleg cserbenhagyja őket ebben a nagy bajban, amikor végképp nem tudnak eleséghez jutni saját erőből. Vagy ötven galamb vetődött rám, amint kiléptem a kapun, és alig feltűnő galambfelhőben tettem meg a körülbelül ötven méteres utat a kutyafuttatóig, ahol etetem őket. Aggódtam, hogy a hóban majd meg se találom a szokásos helyünket, de nem is volt rá szükség, hogy én keresgéljem : úgy repültek a kis drágáim a hatalmas tányérjukra, mintha nem is volna rajta semmi hó egyáltalán. (Azóta már nincs is, mert időközben szépen kitaposták maguknak az etetőjüket.)

14.01.29. 013b.jpgMa kicsit kitoltak velem, mert hazafelé is észrevettek, akkor is követelték a jussukat Szerencsére volt annyi eszem, hogy vettem az ÁRKÁD-ban valami téli madáreleséget, biztos ami biztos alapon. Mikor vásárolni megyek, mindig van nálam két kicsi csomag magocska is (az oda- meg a visszaútra), hogy ha találkozom idegen galambkákkal, nekik is tudjak adni valamit. Csakhogy mióta leesett a hó, mindkét tartalék csomagocska elfogy, mire fölérek az Örs vezér térre. Ugyanis két kisebb csapat ugyanúgy vár két különböző helyen, mintha ők is a „saját” madaraim lennének. Kinek volna lelke nemet mondani nekik ? Mikor olyan édesen tudnak könyörögni – és annyira éhesek ! Hát így esett, hogy a visszafelé útra külön eleséget kellett ma vennem, mert azt már rég megtanultam, hogy magok nélkül nem léphetek ki az utcára. Csak az a kicsi probléma, hogy az újabb kosztosaim is napról napra többen vannak – én pedig nem tudom növelni a nekik szánt adagot, mert nem bírom sem erővel, se pénzzel. A pénz még csak hagyján – de azt a sok magot haza is kell hozni, mégpedig jó messziről, villamossal. Jelenleg kétszer hat-hét kilónál tartunk… ennél többet nem bírok cipelni.

14.01.29. 012.jpg

Saját pincurkáim idén nem örültek annyira a hónak, mint tavaly (illetve most már tavalyelőtt, mert decemberi a történet, pont karácsony előtti) : igazuk is volt, mert ez a tegnapelőtti hó meg se közelítette azt a csodát, amit akkor láthattunk. Sose felejtem el Csivike egész napos elragadtatását : ha nem sajnáljátok rá az időtöket, olvassátok el az alábbi linken a CSICSU CSALÁD idevágó bejegyzését, sajnos már csak WORD-ben elmentve, hisz meghalt szegény FREEBLOG, másképp nem látható:

HAVACSKA

14.01.30. 002.jpgMost kicsit furcsa, szokatlan viselkedést hozott ki belőlük a későn érkezett tél : érdekes módon nem Csivi bolondult meg a hótól (aki egyébként sokkal érzékenyebb az frontokra, főleg a csapadékra), hanem Csuvi. Napok óta ordítva sír és veszekszik, minden ok nélkül – de olyan hangerővel, hogy az már szinte elviselhetetlen, és kicsit se csodálnám, ha szóvá tennék az egyébként békés szomszédok. Eleinte előfordult, hogy rémülten rohantam be a konyhából, mert azt hittem, valami baleset érte Csuvikát – ám mindig teljes biztonságban találtam őt, valamelyik ágon vagy a mászókán ücsörögve.
Ül szép nyugodtan, és közben panaszosan ordít, ahogy a torkán kifér. Eddig ilyet soha nem csinált, csak mióta bejött most a hideg és a hó. Biztos ő is elhitte a tavaszt, szegénykém, mint a boltbéli uraság galambjai, és most nem örül a váratlan télnek. Más baja nemigen lehet, mert amikor nem ordít, ugyanúgy eszik-iszik, röpköd és játszik, mint eddig, nem látok rajta semmi gyanúsat.

14.01.30. 003b.jpgA másik bűbájos újdonság, hogy mindkét madárkám hirtelen szerelemre lobbant a kalitka tornáca iránt : órákig képesek az ajtóban bóbiskolni vagy szépen beszélgetni. Csuvika ül mindig belül, a fűzfaágon, Csivike pedig előtte, a következő lépcsőfokon, ami egy műanyag ülőke. Máskor is előfordult, hogy az ajtóban tanyáztak néha, de soha nem ilyen sokáig, és nem is ilyen gyakran, mint az utóbbi napokban. Tulajdonképpen azóta, mióta megkapták az új kis lépcsőt – amiről én bölcsen megállapítottam az előző mesében, hogy biztos nem olyan kényelmes, mint az elődje volt. Azóta is azon ülnek. Ha Csuvika nincs itthon, Csivi is szívesebben ül az ágon, de ha ketten trónolnak ott, mindig Csuvika van belül. Újabban itt töltik a délutáni sziesztájukat – pedig én még mindig nem tudom elképzelni, hogy kényelmes ülés esne akár a vékony kis ágon, akár a műanyag boton. De hát ők tudják… Annyira édesek, ahogy ott lustálkodnak, szinte összebújva ! Tegnap vagy tegnapelőtt oda is mentem hozzájuk, odadugtam a fejem a közvetlen közelükbe – de meg se moccantak. Eszükbe se jutott menekülni, csak néztek rám álmos szemekkel, hogy mi jót hoztam, mivel merem zavarni a nyugalmat.

 

(2014)

Ennyiszer néztétek ezt a bejegyzést :

 

 

 

 






6 komment



INNEN LÁTOGATTATOK


Részletekért kattints a térképre!


ENNYISZER VOLTATOK ITT
AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN





BLOGFORGALOM





visszavarunk





Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

R Andi 2014.02.01. 14:47:08

Ez érdekes! Pedig igazán nem lakunk légvonalban messze egymástól, de én egész nap láttam a hóesést.Igaz, eleinte, hajnalban a nagy hideg miatt egészen apró de jó sűrű szemekben hullott.Később sem voltak azok az igazán nagy pelyhek, mint 0 és mínusz 1-2 fok körül. De délutánra, pont ez miatt, annyira összetömörödött, hogy kifejezetten sajnáltam szegény Gyurit, mikor lapátolta. Azt azonban nem értem, hogy miért zavar téged, ha mínusz 10 fokban süt a nap? A havat biztosan nem olvasztja meg, de a léleknek jót tesz egy kis napsütés. Pláne, ilyenkor, mikor olyan későn lesz világos, és olyan korán sötétedik. És a havas táj is sokkal szebb napsütésben.

Az viszont nagyon aggaszt, hogy egyre több kosztost szerzel magadnak. Nem láthatod el eleséggel a kerület összes galambját. Egyébként meg amúgy is túlszaporodtak a galambok. Hidd el, a természet tudja, hogy mit csinál, amikor megpróbál ennek gátat szabni, akárhogy is fáj a szíved a megfagyott fiókákért.
Én inkább a természetes ellenségeik, a vadászó madarak nagyfokú gyérülése miatt aggódom, akik a természetes szelekcióért voltak- lennének felelősek.
Etesd az évek óta hozzád szokott galambjaidat, de többet ne. Ezzel te is akadályozod a természetes kiválasztódást.És ez nem lehet cél. Fogadni mernék, hogy pl. egyetlen gerlének sem jut mag. Őket kipusztítják a galambok. Ez nem lehet a célod. Én is küzdök a verebek túlszaporodása ellen a cinkék rovására. Sajnos ők nagyon tanulékonyak, és főleg a kisebb termetű, kékcinkéket zavarják el az etetőkről. Ezekből sajnos egyre kevesebb van. Ahogy csuszka sem jár már hozzám egyetlen egy sem.

Tisztában vagyok azzal, hogy most nagyon beletiportam a lelkivilágodba. De ez a bejegyzés ezt hozta ki belőlem. Bocsi!

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2014.02.01. 14:56:02

Vicces, hogy itt nem látom a kommentedet, Andi,
pedig a kommentek külön ablakában (jobb szélen lehet megnyitni) már elolvastam.
Most csak azért pötyögök pár szót, hogy hátha az én kommentem előhozza a tiédet.
Kicsit később majd válaszolok rendesen.

Feltétlenül nézd meg a vendégkönyvet is !
Nagyon édes (és érdekes) képeket töltött fel a Győri Gyerek a madárkáiról.

R Andi 2014.02.01. 16:17:25

Már régen megnéztem!

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2014.02.01. 18:02:09

Teljesen igazad van, Andi : nem kéne szaporítani a kosztosaim számát.
Módom sincs rá, úgyhogy ebben hiba nem lesz.
Arra a kis zacskónyi eleségre, ami két-három galambocskának fejedelmi ebéd volt,
most hiába repül rá húsz, nem laknak jól vele szegénykék.
A mennyiséget pedig nem növelem,
mert én is tudom, hogy határt kell szabni ennek az elmebajnak.

Nálunk sajnos nem azt látom, hogy lazsálnának a galambok ellenségei.
Egyre több az udvarunkban a szarka - és lassan már csak ők lesznek, senki más.
A kistestű madarakat mind kipusztították (már még cinkém sincs, hiába várom őket),
és a kisgalambokat is ölik rendesen.
Nem egy fióka pusztult el nálam a szarkák miatt.
Még csak meg sem eszik őket : megölik, és röhögve elvonulnak.
Vagy feltörik a tojást - de azt sem azért, hogy megegyék.
Csak hogy ne legyen... Magáért a rombolásért rombolnak.
Nagyon haragszom rájuk, pedig gyönyörű madarak.

Amíg még az erkélyen etettem, jártak ide gerlék is.
Nem örültek nekik a galambok, de nem is bántották őket.
Gondolom, azért, mert volt bőven hami. :-))

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.04. 17:37:56

dehát miért nem raksz bele egy more-t? egy tovább gombot, sokkal jobb a szemnek is, meg a blog is átláthatóbb

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2014.02.04. 18:15:34

Ezt szoktam meg 2006 őszétől a FREEBLOG-on, Kedves Tesz-vesz. :-))
Nekem így sokkal rendezettebbnek tűnik a külalak, hogy csak egy mese van egy oldalon.
A jobb oldali sávban ott vannak az új bejegyzések meg a tartalomjegyzékek :
aki át akarja látni a blogomat, annak nincs túl nehéz dolga.
Szerintem pont attól volna kevésbé átlátható,
hogy a főoldalon szerepelne három vagy öt, vagy tizenöt bejegyzés...
Miért pont annyi ? Miért nem több vagy kevesebb ? :-))
Így sokkal egyszerűbb és igazságosabb :
egyszerre mindig csak egy látható, az viszont nincs szétszabdalva.
Szerintem így csinosabb a blogocskám - a külalakra pedig eléggé háklis vagyok. :-))