HTML

CSIVICSUVI

Ez a blog csak tartaléknak indult, a FREEBLOG sűrű haldoklásainak idejére, ám most már úgy tűnik, hogy állandónak lehet tekinteni. Jobb híján WORD-ben az alábbi linken olvashatók a CSICSU CSALÁD meséi, mivel máshol már sajnos nem érhetők el. Jelenlegi blogom annak folytatása.

FELBONTÁS
1024x768


Javasolt böngésző:
MOZILLA FIREFOX

Csivicsuvi rádió

Ha szeretnél
egy kis csiripelést
hallgatni a mesékhez,
kapcsold be a rádiót !

 

 

ENNYIEN
VAGYTOK ITT

 


free online users counter

Privát mesék

414. ADVENT 2

413. MIKULÁS 2018

412. ADVENT 1

411. ZUTTY

410. SIRATÓS

409. MÉG OKTÓBER...

A blog címkéit
legalul találjátok,
itt, a jobb oldali sávban.

*
a képek beillesztéséhez

 

Csivikével az idő
(és a számláló) megállt
2018. május 17-én

csivike_szamlaloja_k_18_05_17.jpg

 

ENNYI NAPJA
ÉLÜNK ITTHON

 

 

CSUVIKA EGYEDÜL ÉL

 


NAPJA
booked.net
+22
°
C
+25°
+19°
Budapest
Csütörtök, 12
Péntek
+25° +15°
Szombat
+26° +17°
Vasárnap
+24° +15°
Hétfő
+24° +16°
Kedd
+20° +17°
Szerda
+23° +15°
7 napos előrejelzés

Címkehasználat

Mielőtt egy címkére kattintanál,
feltétlenül olvasd el EZT !

Címkék

Ágak (9) Ajándék (53) Alma (5) Almafigurák (17) Almás tojás (16) Alvás (11) Amazon (4) Baj (56) Baleset (12) Bánat (8) Banyamadár (39) Barkács (13) Befogás (11) Biztonság (9) Blog (18) Bojtkirály (11) Bosszúság (4) Bünti (3) Cirkusz (6) Csipike és Csupika (10) Csiv-IQ (12) Csivibaj (8) Csiviségek (52) Csőr (3) Csőrkoptató (11) Csuv-IQ (9) Csuvibaj (33) Csuviságok (48) Csuvitéz (7) Csuvi Lovag (28) Cuki (4) Doki (45) Durci (3) Eleség (10) Elixír (5) Enyelgős (13) Evés-ivás (46) Evőgép (3) Ezermester (23) Faxni (6) Felszerelés (38) Féltékeny (10) Frász (46) FREEBLOG (12) Furmány (8) Galamb (55) Galambfióka (32) Gyász (13) Harc (3) Hinta (19) Hízelgős (7) Holdkór (2) Hőség (9) Időjárás (41) Irigy (3) Játék (20) Juszt se (5) Kalitka (17) Kapcsolat (44) Karom (18) Képeslap (43) Köles (11) Kötélhágcsó (1) Levél (17) Lifegő (13) Makranc (6) Mászóka (28) Más madárkák (7) Mindennapok (7) Mosolyszünet (7) Nyúlszív (15) Odú (12) Off (21) Öröm (15) Összenőve (2) Panasz (8) Pancsi (6) Pech (1) Punnyadt (2) Rágicsa (12) Rapli (3) Rejtély (15) Rigor (13) Rontó-bontó (27) Röpp (15) Sirám (48) Szadi (6) Szállítás (20) Szkleró (11) Szökős (2) Szülinap (8) Takarítás (16) Takaró (6) Tojásos rúd (20) Ülőrúd (2) Ünnep (92) Vedlés (15) Vendég (1) Vészmadár (4) Vihar (8) Viselkedés (63) Zakkant (12) Zsandár (10) Címkefelhő

Utolsó kommentek:

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.11.03. 20:13:04

@druszika: Most már ne búslakodjunk, Drusza - olvasd inkább a "Csőrtúrá"-t !
Az egy sokkal vidámabb bejegyzés ! :)

Csinálom az ünnepi számlálókat
(holnap már ki kell tenni őket, mert ötven nap múlva karácsony),
de bele fogok dögleni, ha így haladok.
Reggel óta ülök a gépnél - már Csuvika is unja, nemhogy én. :)
Látni már egyáltalán nem látok - elnézést a hibákért !

Bejegyzés: 408. MÁR HÁROM

druszika 2018.11.03. 19:59:42

Megértem, hogy Csivike halála fáj most a legjobban. Nem régen történt és nagyon hirtelen következett be. Habár, sok évi betegség után is váratlanul ért Pehelyke halála. Ez a hiány érzés és gyász már csak velünk együtt fog elmúlni, simán elfelejteni nem lehet.

Bejegyzés: 408. MÁR HÁROM

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.11.02. 19:04:14

@druszika: Hát igen....
Ez az egész úgy szörnyű, ahogy van.
Csivike halálát nem és nem és nem tudom lenyelni.

Neked is van kit gyászolnod, szegény Drusza, épp elég.
Szép ünnep ez a halottak napja, de nagyon szomorú.
Lehetne édesen is szomorú, de nekem most még nagyon keserű. :(

Bejegyzés: 408. MÁR HÁROM

druszika 2018.11.02. 17:34:54

Kedves Szárnyatlan!
Sajnos a távozásuk és a hiányuk mindig is fájni fog. Ezt a fájó érzést, hogy mit jelent elveszíteni a kicsi drágaságokat, semmi nem tudja feledtetni.
Nagyon szép és megható emlék oldalt készítettél a kis halottaidnak. A videón az aláfestő dallam és közben a csipogás különösen szívhez szóló.

Bejegyzés: 408. MÁR HÁROM

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.10.25. 21:10:39

@druszika: Már ne drukkolj a november nyolcadikát illetően, Kedves Drusza :
túl vagyunk a nyisszantáson, most szedegetjük össze magunkat romjainkból. :)

Igazában nem volt semmi gond, simán átestünk ezen a kis tortúrán.
Majd talán szombaton elmesélem, mert holnap nemigen lesz rá időm.
Minden bajom van, nagyon rossz napom volt - de az a lényeg, hogy Csuvika rendben van.

A karácsonyig el se merek gondolni - annyi minden jöhet még addig !
De azért biztos eljön idén is, és biztos szép is lesz - ha nem nekünk, hát másoknak.

Az már nekem is eszembe jutott, hogy Csuvika csőre esetleg "pszichésen" nő -
annál is inkább, mert (ha jól emlékszem) Csupika csőre is a vége felé indult be nagyon,
amikor már özvegyen maradt szegénykém.
Bár ő csak nyolcvanhárom nappal élte túl imádott Csipikéjét…
Meg itt volt neki Csivike is, akit elfogadott és szeretett -
de azért akkor már nem volt ugyanaz a madár, aki Csipike mellett.
Utána kéne nézni a régi blogban...
De azért úgy rémlik, Csupikánál voltak bajok már előbb is, míg Csipike élt.
Bár Csipike meg beteg volt, hosszú évekig : hiába volt még Csupika mellett,
a felesége már nem tudott lenni, tojást se tudott tojni -
Csupika pedig imádott apuka lenni.
Lehet, hogy nála ez a felemás helyzet okozott nagy lelki törést,
és ha lehet esetleg csőrt növeszteni stressztől, akkor volt rá épp elég oka.
Csuvikának meg pláne.... Hisz neki nem is volt soha felesége.
De legalább itt volt vele Csivike, és az elvesztése így is nagy trauma lehetett.

A másik, amire gyanakszom : a különféle csodalötyik.
Úgy emlékszem (ennek is utána kéne nézni), hogy Csupika csőre is akkor vadult meg,
amikor elkezdtem vitaminokkal tömni a madárkákat.
És most Csupikáé szintén... Bár a doki szerint itt nem lehet összefüggés.

Úgyhogy fogalmam sincs : talán minden egybeesés csak véletlen.
Mindenesetre az is érdekes hogy a tojócskáim csőrével sose volt semmi baj, csak a hímekével.
Talán az önmegtartóztató életmódnak is köze van hozzá - ki tudja ?
Bár nagyon sok madárka (és éppen hím) eleve egyedül él, mégse vadul meg a csőrük.
Sose fogjuk kitalálni (meg alighanem a dokik sem), mi lehet itt a kiváltó ok.

Mindenesetre Csuvika köszöni a puszikat,
és ő is sok-sok kis csőrpuszit küld neked, a szépen lecsiszolt csőréből.

Bejegyzés: 406. TIZENKETTŐ

druszika 2018.10.25. 15:08:37

Kedves Szárnyatlan és Csuvika!
Most sikerült mindent visszaolvasnom. Mesét és Vendégkönyvet is. Nagyon sajnálom szegény drága kis Csuvikát a gyors csőrnövekedés miatt. Ez borzasztó, hogy ilyen rövid idő alatt visszanő a csőröcskéje. Habár, a képeken úgy látszik, hogy Ő már kezdi megszokni ezt az állapotot és kidolgozott valamilyen módszert az evésre. Nem tudom, hogy helyesen vélekedem-e, de szerintem Csivike elvesztése után kezdődött ez a csőr probléma. Persze, nem lehet kitalálni, hogy lelki vagy fizikai okai vannak. Mindkét esetben arra gondolok, hogy hiányzik Neki az etetés, vagy a csőrpuszi. Sokszor gondolok arra, hogy miért nincs állatokat kezelő pszihológus, aki ezeket a dolgokat megfigyelné és tanácsot tudna adni.
Nekem még eszembe sem jutott, hogy idén is lesz karácsony. Sajnos úgy tűnik, hogy ugyanolyan ócska nap lesz mint a mostaniak. Egyáltalán nem várom.
A gondjaim közepette is nagyon sokszor eszembe jut a gyönyörűséges kis Csuvika, aki a megnőtt csőre ellenére is csodálatos jelenség. Imádom a Róla készült képeket. Nagyon drukkolok, amiatt, hogy kibírja-e november nyolcadikáig nyisszantás nélkül. Lehet, hogy közben már van előbbi időpont?
Sok puszit küldök a szépséges kék Hercegnek!

Bejegyzés: 406. TIZENKETTŐ

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.10.12. 20:22:53

@druszika: Na – de jó ! Mindenhol csak a baj meg a dráma... Mi történt ?
Valaki összetörte az autót és benne saját magát ? Írd meg levélben, ha itt nem.

A fűzfaágak mérgező mivoltában én se nagyon hittem (a doki meg pláne nem),
csak azért jutott eszembe, kínomban, mert akkoriban semmi más újdonság nem került a kalitkába.
Nem tudom, mi okozhatta a bajt – hacsak nem a kék pocakon növekvő zsírdaganatok.
Sajnos azok előbb-utóbb akadályozhatják a pottyantmányok kijutását.
Viszont Csuvika puklijai (mert kettő is van) még meg se közelítik Csipikémét :
neki, szegénykémnek, pingponglabda nagyságú daganata volt, a súlyát megduplázta
(hetvenkét gramm volt a halála előtt – az már két madár egyben) -
mégis azt mondta Miklós doktor a boncolás után,
hogy a daganattól akármeddig élhetett volna, nem az okozta a halálát,
nem az zárta el a széklet útját, hanem egy borsónyi kis fehér gombóc.
Így nehéz elképzelni, hogy Csuvika egyáltalán nem feltűnő puklijai bajt csinálnának.
Bár ki tudja.... biztos az elhelyezkedés is számít, nem csak a méret – sőt nyilván az a fontosabb.

Mindenesetre most jól van a drága – csak el ne kiabáljam !
Végre ismét kiült az ajtóba, kedvenc trónusára -
ugyanis megasajnáltam őt, megkönyörültem rajta, és ma nem kötöztem föl a szép új járdáját.
Két teljes napig (tegnap és tegnapelőtt) közelébe se jött az ajtónak,
le se mászott az első emeletre, ragaszkodott a másodikhoz, hogy ne is lássa az új botot.
Azért holnap majd megkapja újra.... hátha lassacskán megbarátkozik legalább a látványával.
A tiplirudat már megszokta, attól már nem félt – de azt is kerülte napokig, új korában.
Illetve kerülni kerülte mindvégig, de legalább az ajtóba már kiült, mikor megszokta.
Egyszer majd csak megszokja talán a megtoldott botot is.... Csuvika türelemre nevel.
Meg szerénységre – ami sose tarozott az erényeim közé. :)
Mert hiába vagyok én elájulva a művemtől meg az ötletemtől, ha a célszemély fütyül rá.

Bejegyzés: 405. KERÜLŐÚT

druszika 2018.10.12. 18:02:19

Csuvika nagyon megfontolt kis uraság, először ismerkedik, megbarátkozik az új berendezési tárggyal, csak később megy a közelébe. Jaj, az ágak miatt nagyon ideges voltam, hogy talán az én fűzfaágaim ártottak Csuvikának. Habár nem is mérgezésre gondoltam, hanem hogy nagy darabot csippenthetett belőle és nem tudta megemészteni, az zárta le a kis popót. Nagyon örültem, hogy végül szerencsésen megoldódott a helyzet.
Sajnos Baboshegyre kijutásunk nagyon reménytelen, drámai családi esemény miatt.
Puszi Nektek!

Bejegyzés: 405. KERÜLŐÚT

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.10.11. 18:37:55

@druszika: Köszöni a puszit az uraság - meg a bodzaágat is,
mert alighanem az is tőled származik.
Mármint a hosszú -
mert a rövidebb már egy évtizedes darab, még Csipike vetkőztette simára.
Ha meg nem tőled van a hosszabbik ág, akkor még szegény Randitól, Baboshegyről.
Neki volt valami segítője vagy barátnője, aki időnként lement a telekre,
és egyszer hozott nekem rengeteg szőlővenyigét meg pár bodzaágat.
A venyige sok volt, de használhatatlan (korhadt), a bodza viszont tökéletes, de kevés. :)

Csuvika annyira örül az új járdájának, hogy még az ajtóba sem ül ki;, mióta fönt van. :)
Mondom én, hogy majd úgy jövő ilyenkor fogja fölfedezni. :)

Bejegyzés: 405. KERÜLŐÚT

druszika 2018.10.11. 17:50:41

A drága, szépséges Csuvika nagyon okos és találékony. Biztos felfedezi és kipróbálja majd valamikor az új járdát. Remélhetőleg kiigazodik a kanyaroknál.
Puszi a gyönyörűséges fejecskéjére.

Bejegyzés: 405. KERÜLŐÚT

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.09.12. 12:07:08

@druszika: Jaj, de jó, hogy újra itt vagy, Drusza !
Csuvika egészen odavan az örömtől ! :)

Igen, használatba vettük az egyik bodzaágat,
de a szívem vérzett érte, hogy le kell vágnom belőle egy darabkát. :)
Mert olyan szép, hosszú ág volt, sajnáltam megrövidíteni.
Szerencsére mindjárt az első darabka jó lett, nem kellett többet is feláldoznom belőle.

Millió puszi és csőrpuszi, örülünk, hogy itt vagy !

Bejegyzés: 401. ÜLŐKE

druszika 2018.09.12. 11:35:08

Édes, Drága Csuvika, hogy milyen gyönyörű és okos kis madárka. Nem viselte meg az egyedüllét. Nagyon örülök, hogy használatba vettétek az ágakat.
Sok puszit küldök arra a szépséges tollas kis fejbúbra.

Bejegyzés: 401. ÜLŐKE

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.06.24. 22:33:20

@druszika: Te nem ismered Tamás doktort, ne beszélj így róla, kérlek !
Biztosíthatlak, hogy nem véletlenül járunk pont hozzá.

Ne hozz kellemetlen helyzetbe,
mert ami megjelenik itt a blogban, azért én is felelős vagyok, akkor is, ha te írtad.

Arról is biztosíthatlak, hogy Tamásnak nem csak ez az egy jó pontja van,
meg arról is, hogy én nem csodálkozom a figyelmességén.
Hacsak azért nem, mert férfi.... Az effajta gondoskodás egy férfitól különösen szép.

Csivike haláláról Tamás nem tehet.
A csütörtöki viselkedését nem értem, de nem szeretném kommentálni.
Akármi is történt vagy nem történt, attól ő még az maradt, aki eddig volt.
Tudomásom szerint az ország egyik legkiválóbb állatorvosa.
Engem bánt, hogy (ismeretlenül !!!) ilyen lekezelő stílusban írsz róla.

Csuvika lába szerintem már rég nem fáj, mert jár a kis csőre egész nap.
A lustaságát és az időnkénti rosszkedvét nyugodtan az időjárás számlájára lehet írni.
De megfagyni már nem fogunk, mert befűtöttem idebent. :-))

Bejegyzés: 390. CSŐRNYISSZ

druszika 2018.06.24. 20:04:55

Nagyon sajnálom a kis Csuvikát, hogy fázik és amiatt nincs kedve kimozdulni a kalitkából. Vásárláskor én is a nyári gúnyámat vettem fel, nem volt kedvem őszi holmikat előszedni. Ennyire azért nem kellett volna lehűlni, egyik végletből a másikba esik ez az időjárás.
Csuvika még nem bátorodott vissza, még csak két nap telt el a megpróbáltatásai óta. A nagy izgalom mellett a kis lába is fájhat, tavaly is milyen sokára jött rendbe.
Végre egy jó pontot megérdemel Tamás doktor, amiért kényelmesebbé tette a szállító kalitkát. Nagyon csodálkozom, hogy ilyen figyelmes volt.
Reméljük, hogy az újjá varázsolt, csini kis kalitkát majd csak szeptemberben láthatjuk, addig nem lesz rá szükség, nem is kell előszedni.
Kezelgesd a sérült ujjaidat!
Sokszor puszillak Benneteket.

Bejegyzés: 390. CSŐRNYISSZ

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.06.23. 22:19:22

@druszika: Hehe. Most is be van ragasztva a jobb hüvelykujjam,
a bal középső meg csak úgy tapasz nélkül próbálja kiheverni a ketrectakarítást.

Ugyanis tegnap mindjárt ki is takarítottam a kis szállító ketreckét, ne álljon itt koszosan.
Délután fél ötre lettem kész magával a mesével, akkor elmentem végre REGGELIZNI,
és hogy utána ne teljen hiába az idő (mivel ugye tele hassal nem tudok a géphez ülni),
nekiálltam rendbe hozni és átalakítani a kis ketrecet.
Két ujjam bánta ezt a műveletet, pedig NAGYON vigyáztam.
De hát ez olyan kalitka, hogy hiába vigyázol, akkor is megharap.

Ezt a példányt még a kezdet kezdetén vettem szállítónak,
mielőtt hazahoztam volna Csipikét és Csupikát.
Ki gondolta akkor (ha mondják, talán el se hiszem),
hogy nem lehet megbízni sem a játékokban, sem a felszerelésben, sem az eleségekben ?
Évekbe telt, mire megtanított rá a tapasztalat,
hogy a gyártók fütyülnek az állatkák biztonságára,
szinte semmit nem lehet úgy használni, ahogy megveszem, mindent át kell alakítani.
Eszembe nem jutott, hogy egy kalitka veszélyes lehet a madárra.
Pedig lehet – nagyon is.
Még az sincs kizárva, hogy Csuvika lába nem is a karomvágástól fájt,
hanem megszúrta szegénykém ezzel a szerencsétlen kis ketreccel,
mikor eszét vesztve próbált kimenekülni belőle, és kapaszkodott a rácson.
Ugyanis a rácson is akadnak kiálló drótvégek, amik szúrnak.

Tamás nem volt megelégedve a kis ketreccel :
nem tetszett neki a rajzlap, amit az aljába raktam lepedőnek.
Méretre pont stimmel a “tízfilléres” rajzlap, így ebben a ketreckében mindig is az volt a lepedő.
Eddig soha nem volt vele semmi baj (mert azért jó párszor használtuk már ezt a szingli szállítót),
de most Csuvika tényleg szinte korcsolyázott rajta útközben.
Tamás is pont ezt mondta : hogy túl kemény, nem tud rajta megkapaszkodni a madár a lábaival.
Meg is ágyazott neki másképp, mint valami gondos apuka :
úgy kaptam vissza Csuvikát, hogy egy papírvatta-szerű, szép fehér lepedő volt alatta.
Itthon egész meghatódtam, mikor jobban megnéztem,
mert a papírvatta alá még valami vékony, puha, gumiszerű lepedőt is rakott.
Úgyhogy a hazafelé úton már fejedelmi ágyikója volt Csuvi uraságnak.

Kénytelen voltam tehát megalkotni egy matracot ehhez a kalitkához is,
mint ahogy az ikerszállítónak is megvan a két kis matrackája,
amiken mindig cserélgetem a szalvéta-lepedőt.
Csak ennél a ketrecnél nem olyan egyszerű, mivel az ajtaja kicsi, mindent alulról kell berakni.
Vagyis először a matracot, hogy az kerüljön fölülre, utána meg a dobozféle ágyikó darabjait.
Mindezt bebénázni a helyére kész horror,
hisz alul körben a ketrec pereme (ami tartja magát a tepsit)
még sokkal élesebb, mint az oldalsó rész, amitől igyekszem megvédeni Csuvikát.
Csoda, hogy belehaltak az ujjaim ?
űNem csoda ! Az a csoda, hogy eret nem vágtam magamon.

Nagyon csini lett most a kis ketrec :
a kemény papír matrackát beburkoltam egy műszálas konyhai törlőkendővel (az jó puha),
és arra tettem rá a szalvéta-lepedőt, ami ezúttal piros.
A műanyag ülőkét is kicseréltem tiplirúdra, mégpedig nem is akárhogy :
csinos és okos kis kupakok tartják, amiket a galambász boltban lehetett kapni sok évvel ezelőtt,
és direkt arra valók, hogy a kalitka rácsába illesztve megtartsák az ülőrudat.
Henger alakú kis kupakocskák, amiknek a zárt vége úgy van kialakítva, mint a kölescsipeszeké :
van rajtuk két kis vájat, amikbe beleilleszkedik a rács egy-egy drótja.
Alig lóg túl kifelé a rácson (esetünkben ez is fontos), ráadásul igen guszta és mutatós.
Úgyhogy legközelebb már kifogástalan ketrecben fog utazni Csuvika -
de azért remélem, hogy nem kell a tervezettnél hamarabb kipróbálnunk.
(Elvileg majd csak szeptember elején.)

Képet is akkor láttok róla, ha legközelebb használjuk,
mert annyit vacakoltam vele tegnap (plusz az elvágott ujjaim),
hogy megharagudtam rá, és juszt se fényképeztem le.
Már bánom, mert tényleg nagyon csini lett.
Újra előszedni viszont lusta vagyok, mert van egy spéci kis frottír zsákja (hűvösebb időre),
és abból nem is olyan egyszerű kibányászni.

Csuvika ma is csak a házát őrzi egész nap, nem akar kijönni.
Amúgy nagyjából jókedvű, de nem most futja a csúcsformáját.
Biztos vagyok benne (vagy legalábbis úgy gondolom), hogy az időjárással nincs megelégedve.
Utálom én is ezt a fagyos júniust, el is blicceltem a pénteken esedékes vásárlást végképp.
Nem vagyok hajlandó visszaöltözni őszi cuccokba, ha egyszer a nyáriak vannak kéznél.
Inkább az éhhalál !
Addig nem megyek vásárolni, míg nem lesz újra normális nyári idő.
(Mindig van itthon mindenből bőven tartalék, pont az ilyen esetekre.)
Csuvikát viszont nem tudom mivel megvigasztalni, mikor búslakodik a hideg miatt.
De azért ennél nagyobb bajunk sose legyen !

Bejegyzés: 390. CSŐRNYISSZ

druszika 2018.06.23. 19:56:40

Köszönjük az újabb csodás fotókat. Érdekes, hogy Tamás doktor nem találta nagyon nagynak Csuvika csőrét, pedig a képen is látszik, hogy elég hosszúra nőtt. Egész másképp néz ki azokon a képeken, amelyek a vágás után készültek. Szegénykémet nagyon akadályozhatta az evésben. Reméljük, hogy hamar elmúlik a csőr érzékenysége és teljesen visszatér Csuvika evőképessége és a jókedve. Az nagyon jó, hogy máris visszagömbölyödött a kis pocija.
Ismerem azt a kis kalitkát, volt ilyen Pintyikénknek is. Nem is tudom, hogy hányszor elvágtam én is a kezemet amikor tisztogattam. Tényleg elég hülye megoldású, kreatívnak kell lenni, hogy az ember megvédje a madárka lábát. Te jól megoldottad (mint sok mást is) ezzel a béleléssel.
A figyelmeztetést tudomásul veszem és máskor szólok, ha felmerül bennem valami vélemény új dolgokkal kapcsolatban.
Gyönyörűséges kicsi Csuvikának szép álmokat kívánok.
Puszi Nektek.

Bejegyzés: 390. CSŐRNYISSZ

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.06.23. 13:07:43

@druszika: Na mégis itt vagyok – nagyjából kialudtam a tegnapi napot.
De azért csak röviden.... ami kimaradt.

Elfelejtettem írni, hogy Tamás most nem mérte le Csuvikát
(nekem se jutott eszembe), pedig azt vártam a legjobban,
mert úgy találtam, hogy szegényke nagyon lefogyott.
Mondogattam is neki, hogy a doktor bácsi meg lesz vele elégedve.
Bezzeg most már nem látom soványnak !
Egyik napról a másikra gyönyörűen visszagömbölyödött a kis pocakja, a megújult csőrével.

A másik érdekesség, hogy Tamás nem találta olyan szörnyűnek a helyzetet :
azt mondta Csuvika csőrére, hogy határeset.
Állítólag ennél sokkal nagyobb csőrökkel is belapátolják még a magokat a madárkák.
Hát lapátolta Csuvika is – de azért az csak nem volt az igazi.
Akkor este furcsállotta, hogy valami nem stimmel a szája körül,
de hamar rájött, hogy ez neki jó, és azóta is örül neki.

Sőt !
Mindjárt az első estén megkapirgált egy csőrkoptatót is, ami sajnos nem jellemző rá.
Eddig is gyanakodtam, hogy az óriási csőre alighanem fáj, ha koptatni próbálja.
Valószínűleg jól gondoltam – bár sajnos többször nem láttam, hogy koptatná.
Lehet, hogy még érzékeny az a csőröcske a csiszolás után.

Amúgy teljesen jól van Csuvika,
csak most veszekszik, hogy megint ideültem a géphez.
Tegnap sok volt neki (hát még nekem), hogy egész nap itt kotlottam.

Bejegyzés: 390. CSŐRNYISSZ

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.06.23. 04:08:56

Most lettem kész a képek fölpakolásával.
Ha holnap esetleg környékére se jönnék a blognak, nézzétek el nekem !

Bejegyzés: 390. CSŐRNYISSZ

csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.06.22. 20:41:36

@druszika: Nem ilyen borzasztó a helyzet, Drusza.
Majd később válaszolok, most inkább nekiveselkedem a képek berakosgatásának.

Bejegyzés: 390. CSŐRNYISSZ

druszika 2018.06.22. 19:52:17

Hát, én teljesen fel vagyok háborodva, hogy Csivikéről és a borzalmas halálának körülményeiről egy szót sem szólt a kedves doktor úr. Egyszerűen nem térek magamhoz, habár régen tudom, hogy a beteg, vagy meghalt állat nem számít az orvosnak. Hallottam már olyan hozzáállásról is, hogy azt mondta a gazdának, mit van úgy oda, van elég macska, válasszon egy másikat helyette.
Drága kis Csuvikának megint fáj a lába,ezt sem értem, hogy miért kell minden alkalommal, napokig fájdalmakkal küszködni szegény madárkának. Biztos még ma is fáj a lába és nehezen tud ráállni, azért romlik el néha a kedve.
Gondoltam, hogy a repülés javítási javaslatod nem fog tetszeni és nem fog vele foglalkozni. Egyszerűbb az öregségre hivatkozni, mint vizsgálgatni. Véleményen szerint Csuvika így jár a legjobban. Nem tud repülni, de legalább nem ölik meg.
Kár, hogy én nem voltam ott a buszon, talán velem is jobban barátkozott volna ott. Nagyon aranyos lehetett kis török basaként.
Remélem, hogy tényleg sok idő fog eltelni két csőrvágás között. Ez az egy jó dolog tűnik ki a meséből, hogy ez a csőr csiszolás talán kissé kíméletesebb, mint a vágás.
Nagyon, nagyon rátok férne már egy kis nyugalom a sok borzalmas történés után.
Vigyázzatok magatokra, pihenjétek ki a megpróbáltatásokat.
Puszillak mind a kettőtöket.

Bejegyzés: 390. CSŐRNYISSZ