HTML

CSIVICSUVI

Ez a blog csak tartaléknak indult, a FREEBLOG sűrű haldoklásainak idejére, ám most már úgy tűnik, hogy állandónak lehet tekinteni. Jobb híján WORD-ben az alábbi linken olvashatók a CSICSU CSALÁD meséi, mivel máshol már sajnos nem érhetők el. Jelenlegi blogom annak folytatása.

FELBONTÁS
1024x768


Javasolt böngésző:
MOZILLA FIREFOX

Csivicsuvi rádió

Ha szeretnél
egy kis csiripelést
hallgatni a mesékhez,
kapcsold be a rádiót !

 

ENNYIEN
VAGYTOK ITT

 


free online users counter

utolso_datum_kicsi_jav.jpg
Az idő megállt
2021 január hetedikén,
délután fél öt körül.

A blog címkéit
legalul találjátok,
itt, a jobb oldali sávban.

Új kommentek

  • csivicsuvi: @Bősze Nelli: A lényeget meg kifelejtettem, nagy örömömben. Igen: Csuvika gyönyörű madárka volt.... (2021.01.21. 21:50) 520. VÉGE
  • csivicsuvi: @Bősze Nelli: Arany Nellike! Képes voltál regisztrálni a kedvemért?! :) Nem hiszem el! Ilyen a v... (2021.01.21. 21:23) 520. VÉGE
  • Bősze Nelli: GYÖNYÖRŰ a búcsú-videó... Szép a dal is, de a legcsodásabb a kismadarad. A "feleség" és szép volt,... (2021.01.21. 20:24) 520. VÉGE
  • csivicsuvi: @Igád: Köszi, Ágika. Meglepődtem, mert már elfelejtettem, hogy "rendes" kommentet is tudsz írni,... (2021.01.18. 15:17) 520. VÉGE
  • Igád: Szép a búcsúztatód, az összefoglalód képekben. A zenét ismertem, de csak a dallamát. Jó választás.... (2021.01.18. 14:04) 520. VÉGE
  • csivicsuvi: @fogszobrász: Köszi, Gabóka. Téged szeretett Csuvika, mindig részt vett a társalgásban, ha telef... (2021.01.15. 22:21) 520. VÉGE
  • fogszobrász: Drága Csuvika, hát elment végleg!! Az a vigasz ilyenkor, hogy jobb ez már így neki, mert szerintem... (2021.01.15. 21:12) 520. VÉGE
  • csivicsuvi: @Igád: Minden hétre rendelek, Dágicska, csak a mostanira nem tettem, mert még időben kitaláltam,... (2020.06.02. 18:37) 518. SOVÁNY
  • Igád: Hát fogszobrász nem irigyellek ebben az öltözékben. Meg jobban is félnék - az eszem tudja, hogy ne... (2020.06.02. 15:34) 518. SOVÁNY
  • csivicsuvi: @fogszobrász: Gabóka, ne röhögtess : az általad küldött kép LE VAN KICSINYÍTVE, hisz teljes való... (2020.06.01. 21:19) 518. SOVÁNY
  • Utolsó 20

RÉGI VENDÉGKÖNYV



csivi_szamlalo.jpg

ENNYI NAPOT
ÉLTÜNK ITTHON

 csuvi_szamlalo.jpg

CSUVIKA EGYEDÜL ÉLT

csuvika_egyedul_kicsi.jpg

 

 NAPIG

booked.net
+22
°
C
+25°
+19°
Budapest
Csütörtök, 12
Péntek
+25° +15°
Szombat
+26° +17°
Vasárnap
+24° +15°
Hétfő
+24° +16°
Kedd
+20° +17°
Szerda
+23° +15°
7 napos előrejelzés

Címkehasználat

Mielőtt egy címkére kattintanál,
feltétlenül olvasd el EZT !

Címkék

Ágak (9) Ajándék (53) Alma (5) Almafigurák (17) Almás tojás (16) Alvás (12) Amazon (4) Baj (58) Baleset (14) Bánat (8) Banyamadár (39) Barkács (15) Befogás (13) Biztonság (10) Blog (22) Bojtkirály (11) Bosszúság (4) Bünti (3) Cirkusz (6) Csipike és Csupika (12) Csiv-IQ (12) Csivibaj (8) Csiviségek (52) Csőr (6) Csőrkoptató (12) Csuv-IQ (12) Csuvibaj (37) Csuviláb (6) Csuviságok (49) Csuvitéz (10) Csuvi Lovag (28) Cuki (4) Doki (53) Durci (3) Eleség (10) Elixír (5) Enyelgős (13) Evés-ivás (48) Evőgép (3) Ezermester (23) Faxni (6) Felszerelés (42) Féltékeny (10) Frász (48) FREEBLOG (12) Furmány (9) Galamb (55) Galambfióka (32) Gondolatolvasó (1) Gyász (13) Hálószoba (4) Harc (3) Hinta (19) Hízelgős (7) Holdkór (2) Hőség (9) Időjárás (47) Irigy (3) Játék (20) Juszt se (5) Kalitka (19) Kapcsolat (46) Karantén (2) Karom (18) Képeslap (46) Köles (11) Kötélhágcsó (1) Kötél ülőke (4) Levél (17) Lifegő (13) Makranc (6) Mászóka (28) Más madárkák (7) Mindennapok (7) Mosolyszünet (7) Nyúlszív (17) Odú (12) Off (29) Öröm (16) Összenőve (2) Panasz (8) Pancsi (6) Pech (3) Potty (10) Punnyadt (2) Rágicsa (12) Rapli (3) Rejtély (15) Rigor (14) Roncsgazdi (6) Rontó-bontó (27) Röpp (16) Sirám (55) Szadi (6) Szállítás (25) Szkleró (14) Szökős (2) Szülinap (9) Takarítás (16) Takaró (6) Tojásos rúd (21) Ülőrúd (3) Ünnep (96) Vedlés (18) Vendég (1) Vészmadár (4) Videó (5) Vihar (8) Viselkedés (68) Zakkant (13) Zsandár (10) Címkefelhő

17_05_05_015.JPG*
Annyi jó hírem van, hogy azt se tudom, melyikkel kezdjem.
Talán maradjunk az időrendnél.
Először is : elkészült végre Csuvika új följárója a kalitkához.
Másodszor : kirepültek a drágáim, teljesen váratlanul, amíg én kimentem bagózni.
Harmadszor : sikerült végre megörökítenem a rácsos labdák repülését,
amire már évek óta fájt a fogam, de Banyácskám sosem engedte, hogy filmezzem.
Most is csak egy villanás az egész (majd végtelenítem), de nem azért,
mert Csivike nem akart szerepelni, hanem épp ellenkezőleg :
túlságosan profi már a dobálásban, egy pillanat alatt elintézte a labdát.
(A fényképezőm  meg elég lassan vált videóra, sajnos, a normál üzemmódból.
Ugyanis nem az a gép volt a kezemben, amivel filmezni szoktam.)
*

*
Mindez a sok jó egy félórán belül történt velünk az imént -
nem tudom, mivel érdemeltem ki ennyi örömöt egy rakáson.
Talán jutalmul küldte a Papagáj-Gondviselés,
amiért megalkottam végre Csuvika hegyi ösvényét,
ami (reményeim szerint) fölvezeti majd őt a kalitkához, ha lepottyan a padlóra.
Úgy láttam az utóbbi időben, hogy a kötéllétra nagyon megterhelő szegénykémnek,
így vadul törtem a fejemet, hogy mivel lehetne helyettesíteni.
Az ötlet meg is volt hamar, csak a kivitelezés nem bírt összejönni,
mert nem tudtam beszerezni hozzá a szükséges alkatrészeket.
Végül beértem kínomban egy nagyon snassz, ám a célnak megfelelő megoldással -
és azóta is bosszant, hogy ezt már rég megtehettem volna, ha időben eszembe jut.
*
17_05_05_002.JPG
 
Az világos volt, hogy maga a följáró egy söprűnyél lesz.
Van is belőle itthon tartalék (mint mindenből), ám azt rövidnek találtam,
rémlett, hogy hosszabb is létezik – ami jobb lesz, mert nem olyan meredek.
Söprűnyelet beszerezni igazán nem gond, ezzel nem is foglalkoztam.
Hanem a vége ! Vagy alja.... szóval az, ami a padlóra fekszik...
Mi legyen az alapja az egésznek ?
Azt nem akartam, hogy maga a söprűnyél érintkezzen a padlóval,
mert úgy nem találtam volna elég stabilnak és biztonságosnak az egész tákolmányt.
Na de mibe csatlakozzon a söprűnyél ?
*
17_05_05_020.JPG
 
Van itthon egy ezer éves ablakmosóm (vagy mim) :
fejembe vettem, hogy nekem olyan kell, mert az lesz a jó megoldás.
A meglévő sajnos nem alkalmas, mert nincs a nyelében csavarmenet, bár üreges.
Gondolkoztam a csavar nélküli megoldáson,
támadtak is ötleteim, de egyik se tűnt igazán biztonságosnak.
Mindenképp akartam egy újat ebből a valamiből, olyat, ami rácsavarható a nyélre.
Csak persze nem kaptam, mert mindig pont az nincs, ami leginkább kéne.
*
17_05_05_024.JPG
 
Valamit MINDENKÉPPEN akartam venni a művemhez,
így végül kiválasztottam egy lapos partvisfejet (én makacs ökör),
amiről nagyjából ott is tudtam, hogy nem lesz jó, de nem bírtam beletörődni.
Gondoltam, majd a sörtéjét valahogy eltüntetem róla.
Az is jó móka lett volna – de persze közben rájöttem,
hogy hiába is szórnám tele a lakást narancssárga műanyag szálakkal,
maga a fej se volna alkalmas oda, ahova nekem kéne, mert túlságosan magas.
Kokettáltam még egy lapos felmosóval, bár az baromi drága,
de nem bántam volna az árát, ha használhatónak ítélem.
Ám végül mégse mertem megvenni, mert túl magasnak találtam a csukló részét,
Csuvika nehezen tudta volna átugrani, fölmászni meg nem tud rá, mert gömbölyű.
Meg bevonni is nehezen lehetett volna magát ezt a csukló részt,
a sima műanyagról pedig lecsúszik szegény kis vándorom.
Továbbá a teleszkópos nyélben se bíztam :
legyen az csak egy darabból, úgy sokkal stabilabb és biztonságosabb.
Találtam is ugyanolyan hosszú nyelet, mint a teleszkópos kihúzva :
igaz, hogy nyolcszáz forintért, de eszembe se jutott ezen megakadni.
Egyáltalán nem voltam elégedett a zsákmánnyal,
de legalább abban biztos lehettem, hogy a nyél jó lesz.
Gondoltam, majd elhajtom magam a piacra is valamelyik nap,
hátha ott kapok olyan ablakmosó alkalmatosságot, amire vágyom.
*
lapos_felmoso.jpg
 
Csakhogy aki vár szép türelmesen, az megint nem én vagyok.
Az ötleteim megvalósítására nem érvényes az általános lustaságom -
és itt nem is a saját dicsőségem lett volna a lényeg, hanem Csuvika kényelme.
 
Vagyis tovább törtem a fejem, hogy mivel lehetne helyettesíteni az ablakmosót.
Mert valami biztos kell, ami szépen ráfekszik a padlóra – na de mi legyen az ?
Végiggondoltam minden műanyag dobozkát és doboztetőt,
hogy melyikbe lehetne lyukat fúrni és talpnak kinevezni : igen ám,
de honnan fogom tudni, hogy pontosan milyen szögben kell állnia a nyélnek ?
És még ha tudnám is :
menet nélkül, pusztán egy lyukkal nem lehet ferdére becsavarni a nyelet,
az merőlegesen fog állni, és akkor a doboz máris nem illeszkedik a padlóra.
Én marha !
Már vagy egy órája szerencsétlenkedtem, egyik bagóval a másik után,,
mire végre megtalált a megvilágosodás, és eszembe jutott a henger.
Hogy valami hengerbe kell belecsavarnom a nyelet,
az bármilyen szögben tökéletesen fog illeszkedni a padlóra.
*
17_05_05_013.JPG
 
Szuper !
A hervadozó IQ-mmal végül mégiscsak meg voltam elégedve,
és nekiálltam hengert vadászni, bár tudtam, hogy reménytelen.
Mindenesetre az ötletemet rögtön kipróbáltam egy WC-papír gurigával,
és persze bevált, láttam, hogy még sokkal jobb is, mint az ablakmosó lett volna.
Ám azt is láttam, hogy még ez a guriga is túl nagy, Csuvika méretéhez képest.
Soványabb henger kéne, lehetőleg műanyagból –
mégpedig puha műanyagból, amit el is tudok vágni,
hisz a közepét ki kell lyukasztanom, oda csavarom majd be a partvisnyelet.
 
Van egy kis rövid pumpanyelem, ami méretre pont jó lett volna,
de sajnos mégse lett az, mert kiderült, hogy nem elég puha a vagdosáshoz.
Más műanyag henger pedig nincs ebben a lakásban,
hacsak nem régi filmes dobozkák, de azok kicsik, és szintén nem elég puhák.
Sőt nemhogy a lakásban, de az általam látogatott üzletekben se találtam semmit,
ami henger lenne és vághatóan puha bádog vagy műanyag.
Természetesen csak gondolatban keresgéltem, de nem jutott eszembe semmi.
Gondoltam még a fogpiszkáló dobozkájára is, de az is rövid,
meg pont a közepén záródik az alja meg a teteje, nehéz volna ott kivágni.
*
17_05_05_025.JPG
 
Végül maradt az alufólia hengere, mint rusnya, de lehetséges megoldás -
fenntartva magamnak a jogot, hogy ha jobbat találok, majd kicserélem.
Rondának ronda szegény, ám a célnak megfelel, mert erős és pont jó méret.
Mármint úgy jó méret, ha kettévágom – de hát arra való a jó kis vasfűrész.
A tündéri kis drótvágó ollócskám meg arra, hogy lyukat vágjak a közepébe,
miután egy kisebb meg egy nagyobb kézi fúróval már valamennyire kifúrtam.
(A kalitka alatti tálca is kapott két lyukat, ha már kezemben volt a fúró,
hogy legyen majd hova kötözni a felöltöztetett söprűnyelet.)
Megharcoltam a fólia hengerével rendesen
(szegény kis drótvágó nehezen gyilkolta a vastag kartont),
de megérte, mert az eredmény szinte tökéletes lett :
a söprűnyél menetes része pont belefér a gurigába, épp átér a túlsó oldaláig.
Ily módon olyan stabilan áll, mintha végig menetes volna,
nem csak a lyuk pereme lenne végigtekerve a csavarmeneten.
 
Megszületett tehát a fordított, hosszú szárú T betű, ami maga a feljáró.
Ám a java még csak eztán jött, hisz a műanyag nyélen nem grasszálhat Csuvika.
Kezdettől fogva világos volt, hogy a nyél majd be lesz tekerve spárgával,
bár a kivitelezés módját illetően nem jutottam mindjárt döntésre.
Végül a legegyszerűbb megoldás bizonyult a legjobbnak :
simán csak körültekertem a spárgát a nyélen,
jó szorosan, hogy ne mozduljon semerre, biztonsággal sétáljon rajta Csuvika.
Szerencsére pár hónappal ezelőtt vettem egy gombóc jó vastag spárgát,
csekély kétezer forintért, mert éppen volt az ÁPISZ-ban, és ritkán lehet kapni.
Gondoltam, valamire csak jó lesz – bár még el se fogyott az előző adag.
És milyen jól tettem, hogy megvettem !
Tegnap és ma (mert egy ülésben sajnos nem sikerült, nagyon elfáradtam)
lazán rátekertem a nyélre a hatalmas gombócnak körülbelül a felét.
Vagyis Csuvika igen értékes járdával gazdagodott :
nyolcszáz forint a söprűnyél, meg ezer rajta a spárga.
*
17_05_05_006_jav.JPG 
Kíváncsi leszek, ehhez képest mekkora undorral és rémülettel fordul majd el tőle.
Kint ücsörög a drágám a mászókán órák óta, és már a vacsoraidő is elmúlt,
de Ő Urasága nem nagyon igyekszik hazafelé, mint ahogy Csivike sem.
Pont akkor jutott eszükbe kirepülni,
amikor én odakötöztem a helyére a frissen elkészült följárót,
hogy lássam, jó lett-e végül, és kicsit csodálhassam a művemet.
Nagyjából meg voltam elégedve, kimentem örömömben rágyújtani -
ők meg huss ! kirepültek, mire visszajöttem.
Így a művem maradt is a helyén, abban a reményben, hogy talán szükség lesz rá.
De nincs kizárva, hogy pont azért nem mernek hazarepülni hős vitézeim,
mert valami szokatlanság díszeleg a kalitka közelében, és azt ők nem szeretik.
Még majd éhen halasztja szegénykéimet a szépséges új hegyi ösvény.
>
17_05_05_009.JPG
 
Pedig borzasztó kíváncsi vagyok, használja-e majd Csuvika és tud-e rajta járni.
Meg a megérkezés is kérdéses :
próbáltam kitalálni, hogyan lenne neki a legjobb,
és szereltem föl rudakat meg lépcsőket a kalitkára,
amik majd (talán) elvezetik őt a söprűnyéltől az ajtóig -
de hát biztos távolról se lehetek abban, hogy tudok az ő fejével gondolkodni.
A kis disznó meg juszt se jön haza – nem és nem és nem !
Nyilván pontosan tudja, hogy filmezni szeretném a megérkezését.
*
17_05_05_012.JPG
 
Kábé öt perccel azután, hogy az utolsó mondatot leírtam,
Csuvika fogta magát és hazarepült.
Köszönte szépen, nem kérte sem az új följárót, sem a régi kötélhágcsót :
úgy repült a mászóka legmagasabb pontjáról a kalitka alatti tálcára,
mint akinek életében semmi gondja nem volt a repüléssel.
Ilyen a világon nincs !
Mondtam, hogy jó híreim vannak – na de hogy ennyire ????
Éljen a B-vitamin meg a CALCIUM COLUMBA !
És persze Csuvicsek, aki soha nem adja fel.
*
17_05_05_016.JPG
 
 
(2017)
 
 





Szólj hozzá!



INNEN LÁTOGATTATOK


Részletekért kattints a térképre!


ENNYISZER VOLTATOK ITT
AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN





BLOGFORGALOM





visszavarunk





süti beállítások módosítása