Jól gondoljátok : a repülés sem megy Csuvikának (illetve hol megy, hol nem),
de a cím most egészen másra utal : a fogadalmam megtartása nem megy -
legalábbis nem maradéktalanul, bár a lényegben állom a szavam.
*
Az alábbi levelet ma délelőtt küldtem a szomszéd srácnak,
aki március elején egyszer és mindenkorra eltiltott a galambkáim etetésétől.
(Akit érdekel és kimaradt belőle, keresse vissza az idevágó meséket,
a tavaszi bejegyzések között, az időrendes tartalomjegyzékben.)
A helyzet annál sokkal szörnyűbb, mint ahogy azt a levélben leírtam,
de a lényeg benne van – azt meg igazában úgysem lehet elmondani,
mit élt át ez a két szerencsétlen galamb (velem együtt),
mióta hajléktalanná tettem őket, mindjárt első rémületemben.
Itt van tehát a levél :
*
Szia, Andris !
Mint látod (vagy látja a lakód), két este kemény munkájával
visszaépítettem a kisszobám erkélyére a gyékény-kerítést.
Máris mondom, hogy miért.
visszaépítettem a kisszobám erkélyére a gyékény-kerítést.
Máris mondom, hogy miért.
Abban igazad lett, hogy a galambkák nélkülem se haltak éhen,
abban viszont nem, hogy majd máshova mennek fészkelni,
ha nálam megszűnik ez a lehetőség.
Ez sajnos nem így van : a tavalyi Goncikám szülei
(Virgonci-Gonci, mert én még kismadarat nem láttam ennyire örülni az életnek)
nem voltak képesek beletörődni,
hogy ezen az erkélyen már nem nevelhetnek több Kisgoncit.
abban viszont nem, hogy majd máshova mennek fészkelni,
ha nálam megszűnik ez a lehetőség.
Ez sajnos nem így van : a tavalyi Goncikám szülei
(Virgonci-Gonci, mert én még kismadarat nem láttam ennyire örülni az életnek)
nem voltak képesek beletörődni,
hogy ezen az erkélyen már nem nevelhetnek több Kisgoncit.
Pontosan ma van négy hónapja,
hogy utoljára enni kaptak a madárkák az erkélyemen :
másodikán voltál itt, március elsején etettem utoljára,
azóta egyetlen szem magocskát ki nem szórtam soha.
A csapatom el is tűnt szépen
(nagy esők vagy viharok előtt látok csak közülük néhányat,
akik ide húzódnak a biztonságosnak vélt erkélyemre) –
viszont a Gonci-szülők nem tágítanak.
Ez nekem is meglepetés : nem gondoltam,
hogy ennyire ragaszkodnak a tavaly bevált, jó kis fészkükhöz,
ami ugye már nincs is sehol. (A lomtalanításnál kidobtam.)
hogy utoljára enni kaptak a madárkák az erkélyemen :
másodikán voltál itt, március elsején etettem utoljára,
azóta egyetlen szem magocskát ki nem szórtam soha.
A csapatom el is tűnt szépen
(nagy esők vagy viharok előtt látok csak közülük néhányat,
akik ide húzódnak a biztonságosnak vélt erkélyemre) –
viszont a Gonci-szülők nem tágítanak.
Ez nekem is meglepetés : nem gondoltam,
hogy ennyire ragaszkodnak a tavaly bevált, jó kis fészkükhöz,
ami ugye már nincs is sehol. (A lomtalanításnál kidobtam.)
Hiába könyörögtem nekik, hiába mondogattam,
hogy menjenek máshova, itt már nem lehet fészkelni :
ez a két kis szerencsétlen nem hitte el.
Szegény Goncianyu tojt a nagy virágládába
(pedig azt úgy telepakoltam művirággal, hogy oda galamb elvileg be se férhet),
tojt a nagy láda mögé, tojt a kacatos láda tetejére,
tojt az erkély csupasz betonjára,
végül pedig a betonra összehordott, vékony kis ágak tetejébe.
hogy menjenek máshova, itt már nem lehet fészkelni :
ez a két kis szerencsétlen nem hitte el.
Szegény Goncianyu tojt a nagy virágládába
(pedig azt úgy telepakoltam művirággal, hogy oda galamb elvileg be se férhet),
tojt a nagy láda mögé, tojt a kacatos láda tetejére,
tojt az erkély csupasz betonjára,
végül pedig a betonra összehordott, vékony kis ágak tetejébe.
Összesen tizenhárom tojáskáját dobtam ki eddig –
de hát ez állatkínzás, ebbe előbb-utóbb belepusztul szegény madár.
És miért ?
Nincs a világon semmi más bűne, csak az, hogy galambnak született...
de hát ez állatkínzás, ebbe előbb-utóbb belepusztul szegény madár.
És miért ?
Nincs a világon semmi más bűne, csak az, hogy galambnak született...
Korábban is akartam már írni neked, hogy én ezt nem bírom tovább,
megszakad a szívem a két kis hajléktalanom bánatos képe láttán
(mert itt voltak minden áldott nap, és néztek rám könyörögve,
hiába látták, hogy én ölöm meg a tojáskáikat),
ám a végső lökést a cselekvéshez az adta meg, hogy miután belátták,
hogy egyik ládában, illetve láda tetején sem szabad fészkelniük,
az erkély betonját nevezték ki fészeknek,
és telehordták a fél erkélyt vékony kis ágakkal,
megszakad a szívem a két kis hajléktalanom bánatos képe láttán
(mert itt voltak minden áldott nap, és néztek rám könyörögve,
hiába látták, hogy én ölöm meg a tojáskáikat),
ám a végső lökést a cselekvéshez az adta meg, hogy miután belátták,
hogy egyik ládában, illetve láda tetején sem szabad fészkelniük,
az erkély betonját nevezték ki fészeknek,
és telehordták a fél erkélyt vékony kis ágakkal,
Goncianyu azokra tojta az utolsó két tojását.
Ne tudd meg, mi volt itt :
egy 30 literes szemetes zsákot szedtem tele a gallyacskáikkal.
Ne tudd meg, mi volt itt :
egy 30 literes szemetes zsákot szedtem tele a gallyacskáikkal.
Ekkor döntöttem úgy, hogy ez így nem mehet tovább.
Ha így is, úgy is itt van ez a két nyomorult kis árva,
és bármit csinálok vagy nem csinálok, nem hagyják elüldözni magukat,
akkor inkább fészkeljenek rendesen, kulturált körülmények között –
nem pedig úgy, hogy szeméttárolót csinálnak az erkélyemből.
Beszereztem egy újabb dobozt (amit majd vagy elfogadnak, vagy nem),
és kiraktam nekik tegnap este, hogy legyen új lakásuk.
A gyékény pedig azért kell, hogy ha netán lesznek kisgalambok
(ami távolról sem biztos, mert újabban sok itt a zajos szomszéd),
szóval, ha lesznek kisgalambok, ne pottyanjanak le az erkélyről,
meg lehetőleg a szarka se ölje meg őket.
Ha így is, úgy is itt van ez a két nyomorult kis árva,
és bármit csinálok vagy nem csinálok, nem hagyják elüldözni magukat,
akkor inkább fészkeljenek rendesen, kulturált körülmények között –
nem pedig úgy, hogy szeméttárolót csinálnak az erkélyemből.
Beszereztem egy újabb dobozt (amit majd vagy elfogadnak, vagy nem),
és kiraktam nekik tegnap este, hogy legyen új lakásuk.
A gyékény pedig azért kell, hogy ha netán lesznek kisgalambok
(ami távolról sem biztos, mert újabban sok itt a zajos szomszéd),
szóval, ha lesznek kisgalambok, ne pottyanjanak le az erkélyről,
meg lehetőleg a szarka se ölje meg őket.
Jól értsd meg, Andris :
attól, hogy kint van egy fészekdoboz az erkélyemen,
nem lesz itt több galamb, és nem lesz nagyobb forgalom, mint ami eddig is volt.
Mert ez a két kis szerencsétlen itt sírt nekem azóta is,
folyamatosan, mióta eltüntettem a lakásukat.
Ritka nap volt, hogy nem láttam őket.
Pedig ez most már négy hónap...
és én közben a világon semmivel nem biztattam, nem csalogattam őket,
sőt egymás után dobáltam ki a tojásaikat,
aminél nagyobb csapás madarat nem érhet.
Mégse hitték el, hogy mindezt komolyan gondolom...
attól, hogy kint van egy fészekdoboz az erkélyemen,
nem lesz itt több galamb, és nem lesz nagyobb forgalom, mint ami eddig is volt.
Mert ez a két kis szerencsétlen itt sírt nekem azóta is,
folyamatosan, mióta eltüntettem a lakásukat.
Ritka nap volt, hogy nem láttam őket.
Pedig ez most már négy hónap...
és én közben a világon semmivel nem biztattam, nem csalogattam őket,
sőt egymás után dobáltam ki a tojásaikat,
aminél nagyobb csapás madarat nem érhet.
Mégse hitték el, hogy mindezt komolyan gondolom...
Most tehát ez van : kint az újabb fészekdoboz.
Ha elfogadják (ma még nem láttam őket),
talán egy testvérpárt föl tudnak még nevelni a nyáron.
A megtojástól számítva bő két hónap, míg egy kisgalamb véglegesen kirepül.
Közben garantáltan csönd és nyugalom van végig,
csak az utolsó egy-két hétben élénkül meg az élet,
amikor a szülők repülni tanítják a kicsiket.
Nem hinném tehát, hogy az esetleges fészkelés jobban zavarná a szomszédokat,
mint engem a kosz és szemét, amit fészek híján az erkélyemre összehordtak.
Ha elfogadják (ma még nem láttam őket),
talán egy testvérpárt föl tudnak még nevelni a nyáron.
A megtojástól számítva bő két hónap, míg egy kisgalamb véglegesen kirepül.
Közben garantáltan csönd és nyugalom van végig,
csak az utolsó egy-két hétben élénkül meg az élet,
amikor a szülők repülni tanítják a kicsiket.
Nem hinném tehát, hogy az esetleges fészkelés jobban zavarná a szomszédokat,
mint engem a kosz és szemét, amit fészek híján az erkélyemre összehordtak.
Ha emiatt följelentesz, lelked rajta.
Én már sem a rendetlenséget,
sem a galambkák szenvedését nem bírtam nézni tovább.
sem a galambkák szenvedését nem bírtam nézni tovább.
Etetés továbbra sem lesz (még a szoptatós szülőknek sem),
ebben biztos lehetsz, hisz megígértem.
Vagyis a forgalom nem fog növekedni,
mert nincs miért idejönniük az idegen galamboknak.
ebben biztos lehetsz, hisz megígértem.
Vagyis a forgalom nem fog növekedni,
mert nincs miért idejönniük az idegen galamboknak.
Mindezt muszáj volt elmondanom neked, mert így tisztességes.
Megértésedben bízva, szép hétvégét kívánok szeretettel :
Ági
(Kérlek, ezt a levelet egy az egyben továbbítsd a lakódnak,
aki helyetted a szomszédom, hadd olvassa ő is.)
aki helyetted a szomszédom, hadd olvassa ő is.)
*
Az erkély tehát megszépült
(baromi munka volt, és nem két forintba került) -
(baromi munka volt, és nem két forintba került) -
azt viszont talán mondanom sem kell,
hogy a boldog tulajdonosokat ma még egyáltalán nem láttam.
Pedig hallani hallottam többször is, hogy folyik az udvarlás ezerrel -
a fészek meg mégis üres, és nyoma sincs annak, hogy valaki járt volna benne.
Talán félnek tőle kis butáim, hogy nem pont olyan, mint tavaly volt...
Esetleg azt hiszik, hogy ez valaki másnak a bérleménye...
Ez utóbbi eset végül is nincs kizárva
(hogy a jó kis kuckóból majd kiüldözi a Gonci-szülőket egy élelmesebb párocska),
de akkor aztán tényleg vége nálam a fészekrakásnak, végérvényesen.
Mert én most kifejezetten ennek a kitartó és hűséges,
minden tragédia ellenére is bizakodó párocskának akartam segíteni.
Ha őket elüldözik a többiek, akkor inkább soha többé ne fészkeljen itt senki.
*
(2016)
Új kommentek