HTML

CSIVICSUVI

Ez a blog csak tartaléknak indult, a FREEBLOG sűrű haldoklásainak idejére, ám most már úgy tűnik, hogy állandónak lehet tekinteni. Jobb híján WORD-ben az alábbi linken olvashatók a CSICSU CSALÁD meséi, mivel máshol már sajnos nem érhetők el. Jelenlegi blogom annak folytatása.

FELBONTÁS
1024x768


Javasolt böngésző:
MOZILLA FIREFOX

Csivicsuvi rádió

Ha szeretnél
egy kis csiripelést
hallgatni a mesékhez,
kapcsold be a rádiót !

 

ENNYIEN
VAGYTOK ITT

 


free online users counter

utolso_datum_kicsi_jav.jpg
Az idő megállt
2021 január hetedikén,
délután fél öt körül.

A blog címkéit
legalul találjátok,
itt, a jobb oldali sávban.

Új kommentek

  • csivicsuvi: @Bősze Nelli: A lényeget meg kifelejtettem, nagy örömömben. Igen: Csuvika gyönyörű madárka volt.... (2021.01.21. 21:50) 520. VÉGE
  • csivicsuvi: @Bősze Nelli: Arany Nellike! Képes voltál regisztrálni a kedvemért?! :) Nem hiszem el! Ilyen a v... (2021.01.21. 21:23) 520. VÉGE
  • Bősze Nelli: GYÖNYÖRŰ a búcsú-videó... Szép a dal is, de a legcsodásabb a kismadarad. A "feleség" és szép volt,... (2021.01.21. 20:24) 520. VÉGE
  • csivicsuvi: @Igád: Köszi, Ágika. Meglepődtem, mert már elfelejtettem, hogy "rendes" kommentet is tudsz írni,... (2021.01.18. 15:17) 520. VÉGE
  • Igád: Szép a búcsúztatód, az összefoglalód képekben. A zenét ismertem, de csak a dallamát. Jó választás.... (2021.01.18. 14:04) 520. VÉGE
  • csivicsuvi: @fogszobrász: Köszi, Gabóka. Téged szeretett Csuvika, mindig részt vett a társalgásban, ha telef... (2021.01.15. 22:21) 520. VÉGE
  • fogszobrász: Drága Csuvika, hát elment végleg!! Az a vigasz ilyenkor, hogy jobb ez már így neki, mert szerintem... (2021.01.15. 21:12) 520. VÉGE
  • csivicsuvi: @Igád: Minden hétre rendelek, Dágicska, csak a mostanira nem tettem, mert még időben kitaláltam,... (2020.06.02. 18:37) 518. SOVÁNY
  • Igád: Hát fogszobrász nem irigyellek ebben az öltözékben. Meg jobban is félnék - az eszem tudja, hogy ne... (2020.06.02. 15:34) 518. SOVÁNY
  • csivicsuvi: @fogszobrász: Gabóka, ne röhögtess : az általad küldött kép LE VAN KICSINYÍTVE, hisz teljes való... (2020.06.01. 21:19) 518. SOVÁNY
  • Utolsó 20

RÉGI VENDÉGKÖNYV



csivi_szamlalo.jpg

ENNYI NAPOT
ÉLTÜNK ITTHON

 csuvi_szamlalo.jpg

CSUVIKA EGYEDÜL ÉLT

csuvika_egyedul_kicsi.jpg

 

 NAPIG

booked.net
+22
°
C
+25°
+19°
Budapest
Csütörtök, 12
Péntek
+25° +15°
Szombat
+26° +17°
Vasárnap
+24° +15°
Hétfő
+24° +16°
Kedd
+20° +17°
Szerda
+23° +15°
7 napos előrejelzés

Címkehasználat

Mielőtt egy címkére kattintanál,
feltétlenül olvasd el EZT !

Címkék

Ágak (9) Ajándék (53) Alma (5) Almafigurák (17) Almás tojás (16) Alvás (12) Amazon (4) Baj (58) Baleset (14) Bánat (8) Banyamadár (39) Barkács (15) Befogás (13) Biztonság (10) Blog (22) Bojtkirály (11) Bosszúság (4) Bünti (3) Cirkusz (6) Csipike és Csupika (12) Csiv-IQ (12) Csivibaj (8) Csiviségek (52) Csőr (6) Csőrkoptató (12) Csuv-IQ (12) Csuvibaj (37) Csuviláb (6) Csuviságok (49) Csuvitéz (10) Csuvi Lovag (28) Cuki (4) Doki (53) Durci (3) Eleség (10) Elixír (5) Enyelgős (13) Evés-ivás (48) Evőgép (3) Ezermester (23) Faxni (6) Felszerelés (42) Féltékeny (10) Frász (48) FREEBLOG (12) Furmány (9) Galamb (55) Galambfióka (32) Gondolatolvasó (1) Gyász (13) Hálószoba (4) Harc (3) Hinta (19) Hízelgős (7) Holdkór (2) Hőség (9) Időjárás (47) Irigy (3) Játék (20) Juszt se (5) Kalitka (19) Kapcsolat (46) Karantén (2) Karom (18) Képeslap (46) Köles (11) Kötélhágcsó (1) Kötél ülőke (4) Levél (17) Lifegő (13) Makranc (6) Mászóka (28) Más madárkák (7) Mindennapok (7) Mosolyszünet (7) Nyúlszív (17) Odú (12) Off (29) Öröm (16) Összenőve (2) Panasz (8) Pancsi (6) Pech (3) Potty (10) Punnyadt (2) Rágicsa (12) Rapli (3) Rejtély (15) Rigor (14) Roncsgazdi (6) Rontó-bontó (27) Röpp (16) Sirám (55) Szadi (6) Szállítás (25) Szkleró (14) Szökős (2) Szülinap (9) Takarítás (16) Takaró (6) Tojásos rúd (21) Ülőrúd (3) Ünnep (96) Vedlés (18) Vendég (1) Vészmadár (4) Videó (5) Vihar (8) Viselkedés (68) Zakkant (13) Zsandár (10) Címkefelhő

Megint olyasmit készülök mesélni, amit nem fogtok elhinni, pedig igaz.
Vagy legalábbis én igaznak vélem...
Csivikéről szól a mese, aki egy igen bonyolult kis lélek.
*
16_03_18_002.JPG
 
Ahogy már említettem is a dokis mesében (“Fogytunk”),
Banyácskám viselkedése a húsvét előtti pár hétben egyre durvább lett.
Nem csak közvetlenül lefekvés előtt kínozta Csuvikát,
amikor nem akarta megtűrni őt maga mellett a hálóhelyükön, a kakasülőn,
hanem napközben is mindent elkövetett,
hogy szegény lovagja minél rosszabbul érezze magát a bőrében.
Bárhova ment, bármit csinált Csuvicsek, az Csivikének pont útban volt.
Számtalanszor előfordult az esti etetéseknél,
hogy Boszikám faképnél hagyott egy-egy pillanatra a kezemben tartott etetővel,
csak azért, hogy Csuvikát leverje egy másik etető mellől,
vagy elzavarja őt a lifegőtől, kölesfürttől -
bármitől, amivel szegény gyerek éppen elfoglalta magát.
Aztán, ha Csuvika már kétségbeesetten ordított,
Csivi Banya jött is vissza azonnal hozzám, hogy folytassa az evést.
 
Mindez persze nem igazán szokatlan : a szokatlan az volt,
hogy mostanában nem csak alkalmanként fordultak elő ezek a kis merényletek,
hanem minden áldott este, szünet nélkül és következetesen.
Aggódni akkor kezdtem, amikor egy alkalommal véletlenül láttam,
hogy Csivike egész komolyan megverte Csuvikát,
nem sokkal később pedig fölfedeztem, hogy gyanúsan lóg Csuvika szárnya.
Szinte bizonyosra veszem, hogy abban se lehetett Csivike ártatlan.
 
Húsvétra már annyira elmérgesedett a helyzet,
hogy komolyan fontolgattam a madárkák éjszakai szétválasztásának lehetőségét.
Csak persze ennek is beláthatatlanok a következményei,
és roppant valószínű, hogy éppen Csuvika nem bírná elviselni,
mert ő borzasztóan ragaszkodik élete imádott megkeserítőjéhez.
*
16_02_28_273.JPG
 
Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy Csivike az egész világra haragszik -
vagyis rám is, mert hiszen az ő kis világa ennyiből áll : Csuvikából meg belőlem.
Enni ugyan evett a kezemből továbbra is,
de nem hízelgett, nem vetett rám olvadozó pillantásokat,
esténként pedig, a szokásos csőrpuszik helyett,
igen durva, fájdalmas harapásokat kaptam a kisujjamra.
(Amelyek láttán Csuvika ordított rémülten, mintha neki fájna.)
 
Hogy mi baja van megkergült tündéremnek, arra két teóriám volt :
egyik, hogy fáj valamije, vagy hasonló okból kényelmetlenül érzi magát,
másik, hogy féltékeny Csuvikára, aki mostanában sose kap ki.
Mivel kisebb korában Csuvicsek eléggé kajla, problémás madárka volt,
Csivike ahhoz van szokva, hogy kettőjük közül ő a mintamadár,
az imádott jó kislány, Csuvika pedig a renitens, akivel mindig csak baj van.
Ez a szereposztás nagyon is megfelelt Banyácskám lelkének,
ám közben Csuvikának is benőtt a feje lágya,
komoly, megbízható, rendszerető madárka lett belőle,
akit már nincs miért megpirongatni, mert nem ad rá okot.
Ráadásul velem is próbál némi kapcsolatot teremteni,
bár csak nagyon finoman, a maga bátortalan módján -
de hát tőle ennyi is szokatlan, mert sose volt hízelgős vagy barátkozós.
Újabban kialakult egy saját kis szertartásunk :
amikor valamelyik kicsi etető van a kezemben (a homokos vagy a fénymagos),
és Csuvika éppen abból falatozik,
alkalom adtán meg szoktam érinteni a kisujjammal a jobb lábacskáját,
mire Ő Urasága lehajol, és puszit ad az ujjamra.
Sőt az is előfordul nagy ritkán, hogy Csivikét próbálja utánozni,
és ő is megérinti az ujjamat a kakasülő fölötti boton,
amikor lefekvés előtt rakosgatom oda nekik a vízcsöppeket.
Mindez persze Boszikámnak sehogy se tetszik,
mert szerinte Csuvikának is meg nekem is az a dolgunk,
hogy kizárólag őt imádjuk reggeltől estig, egymáshoz ne legyen semmi közünk.
*
16_03_01_004.JPG
 
Gyanítottam, hogy az utóbbi elképzelésem jár közelebb az igazsághoz,
a szétválasztást meg nem volt sok kedvem kipróbálni,
ezért húsvét vasárnapjának estéjén, amikor megint kezdődött a cirkusz,
hirtelen ötlettel úgy döntöttem, hogy beszélek Csivike fejével.
Ez egyszer már bevált : még Csuvika itthonlétének legelején,
pár nappal azután, hogy hazahoztam őt a tenyésztőjétől.
Emlékszem, akkor is hosszasan magyaráztam Csivikének,
hogy mit hogyan kéne csinálnia vagy nem csinálnia – és nem is eredménytelenül.
(Akit érdekel, keresse meg a CSICSU CSALÁD-ot a régi blogjaim között,
itt a jobb oldali sávban, fölül, és benne 2012 augusztusát :
abban is a “Búnak eresztve” és a “Néma kacsák” című meséket.)
 
Már túl voltunk pár veszekedésen azon a vasárnap estén :
Csuvika a lifegő mögött reszketett a jobb hátsó sarokboton,
mert már sehova nem mert menni és semmihez nem mert nyúlni szegény,
Csivike pedig a lifegő másik oldalán trónolt, az etetős botján,
ahol falatozni szokott, ha a kezemből eszik.
A rácstól (és a rács túlfelén tőlem) csak pár centi választotta el.
Ült felém fordulva, félrehajtott fejecskével, végig a szemembe nézve -
én pedig rázúdítottam szegényre az utóbbi hetek minden keserűségét.
Nem szidtam, nem veszekedtem : csöndes és nyugodt hangon magyaráztam neki,
hogy amit Csuvikával művel, az senkinek se jó,
mert minden este rosszkedvűen megyünk aludni :
ő dühös, Csuvika rémült és bánatos – én meg még bánatosabb vagyok,
hogy nem képes megférni egymással a két kis tündérmadárkám.
*
16_03_16_049.JPG
 
Mi lenne veled Csuvika nélkül, Tündérem ? – szegeztem neki a kérdést.-
Gondold csak el : egész nap unatkoznál, nem lenne kivel játszanod.
A Mami hiába szeret téged, nem tud veled röpködni,
és nem is ér rá mindig szórakoztatni, ha éppen unatkozol.
Csuvika meg itt van neked éjjel-nappal, és lesi minden kívánságodat.
Ki vigyázna rád, mikor én vásárolni megyek, ha nem lenne Csuvika ?
Maradnál egyedül a lakásban ? Képzeld csak el, mi lenne abból !
Emlékszel azokra a szörnyűséges napokra,
mikor Csupika már nem élt, de Csuvika még nem volt itthon ?
Nem ettél, nem ittál, nem röpködtél, meg se szólaltál három napig !
Mert annyira rossz volt neked egyedül... Ezt akarnád újra ?
Mert ha Csuvikát elüldözöd magad mellől, akkor ez vár rád megint.
Csuvika a te kis társad, aki nagyon szeret téged.
Ha ő nem lenne, nem is volna érdemes fölébredned és kirepülnöd reggelenként,
hisz egyedül még a mászóka is unalmas, meg az ágak is unalmasak.
Szeretned kell Csuvikát, mert senki másod nincs a világon, csak ő.
A Mami nem madár, velem nem sokra mész,
én csak a szárnyatlanok módján tudlak szeretni,
de egy madárnak csakis egy másik madár lehet az igazi barátja.
*
16_03_16_140.JPG
 
Csak mondtam és mondtam a magamét, vagy negyedórán keresztül.
Csivike végig meg se moccant, le nem vette rólam a szemét.
Nézett rám tündéri édesen, okosan, érdeklődve -
mintha csak értette volna minden szavamat.
És biztos is, hogy értette : ha a szavakat nem is,
de azt annál inkább, hogy miről szónokolok, és mi a célom ezzel.
Vagy csak annak örült szegénykém, hogy egyértelműen ő van a középpontban,
vele beszélgetek, rá figyelek, csakis neki szól ez a szép hosszú litánia.
Nem tudtam, hogy igaz lesz-e végül, de határozottan úgy éreztem,
hogy Banyácskám megszelídült, valahogy megnyugodott a szövegemtől,
és mire befejeztem az aznapi nevelését, egész másképp nézett rám, mint addig.
Eltűnt a szeméből a harag meg az ellenkezés – bár ezt hittem is meg nem is.
 
Akármit is értett vagy nem értett Pici Tündérem a szónoklatomból,
az mindenesetre tény, hogy aznap este (hosszú hetek után először)
önszántából mászott a saját helyére a kakasülőn,
Csuvika oldalát nem foglalta el egy pillanatra sem.
Ugyanez ismétlődött hétfőn és kedden is – én meg nem akartam hinni a szememnek.
Szerdán és csütörtökön azért már megcsipegette Csuvika oldalán is a kölest,
de semmi cirkusz nem lett a dologból,
mert első szóra átvonult a saját helyére, amikor kértük.
Szerdán nem is én kértem, csak Csuvika.
Az első méltatlankodó csipcsiripre már ment is, nem ellenkezett.
Tegnap (csütörtökön) én is közbenjártam Csuvika érdekében,
de elég volt egyetlen “légy szíves, Csivike”, és máris felszabadult a helye.
Zavargászást és egyéb kínzásokat pedig még egyáltalán nem láttam a héten.
(Leszámítva talán azt az egyet, hogy Csivike odaszokott a lifegő túlsó felére,
ahol egyébként ő idáig sosem ült, az mindig is Csuvika kedvenc helye volt.
Nem csinál a világon semmi rosszat, csak ül ott ártatlan képpel -
de alighanem arra megy ki a játék, hogy Csuvika ne férjen a lifegőhöz.
Ugyanis szinte ráfekszik a pocakjával, így mozdítani a másik oldalról se lehet.)
*
16_03_28_012.JPG
 
Megvolt tehát a második Nagy Beszélgetésünk Csivikémmel.
A szavaimat nyilván nem érti Pici Tündérem,
de azt annál inkább érzi, hogy mit akarok tőle,
hisz össze vagyunk nőve elég rendesen, lassan már négy éve.
Vagy csak arra volt szüksége szegénykémnek,
hogy végre teljes szívemmel őrá figyeljek, senki másra -
és hogy ezt megkapta, helyreállt az érzékeny kis lelke békéje.
Mert bizony érezhette magát mellőzve, bármennyire is nem akartam,
hisz a galambok tragédiáját nem volt egyszerű kihevernem
(eddig még nem is sikerült), és a picinyeimet nem lehet becsapni.
Rögtön megérzik, ha valami miatt nem vagyok jelen teljes szívvel az életükben.
Talán Csivikének is csak a személyre szóló törődés hiányzott,
és ezt verte le rendszeresen Csuvikán – ki tudja ?
*
16_04_01_002kk.jpg
 
 
 
(2016)
Ennyiszer néztétek ezt a bejegyzést :
 

 
 





2 komment



INNEN LÁTOGATTATOK


Részletekért kattints a térképre!


ENNYISZER VOLTATOK ITT
AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN





BLOGFORGALOM





visszavarunk





süti beállítások módosítása