HTML

CSIVICSUVI

Ez a blog csak tartaléknak indult, a FREEBLOG sűrű haldoklásainak idejére, ám most már úgy tűnik, hogy állandónak lehet tekinteni. Jobb híján WORD-ben az alábbi linken olvashatók a CSICSU CSALÁD meséi, mivel máshol már sajnos nem érhetők el. Jelenlegi blogom annak folytatása.

FELBONTÁS
1024x768


Javasolt böngésző:
MOZILLA FIREFOX

Csivicsuvi rádió

Ha szeretnél
egy kis csiripelést
hallgatni a mesékhez,
kapcsold be a rádiót !

 

 

ENNYIEN
VAGYTOK ITT

 


free online users counter

Privát mesék

414. ADVENT 2

413. MIKULÁS 2018

412. ADVENT 1

411. ZUTTY

410. SIRATÓS

409. MÉG OKTÓBER...

A blog címkéit
legalul találjátok,
itt, a jobb oldali sávban.

*
a képek beillesztéséhez

 

Csivikével az idő
(és a számláló) megállt
2018. május 17-én

csivike_szamlaloja_k_18_05_17.jpg

 

ENNYI NAPJA
ÉLÜNK ITTHON

 

 

CSUVIKA EGYEDÜL ÉL

 


NAPJA
booked.net
+22
°
C
+25°
+19°
Budapest
Csütörtök, 12
Péntek
+25° +15°
Szombat
+26° +17°
Vasárnap
+24° +15°
Hétfő
+24° +16°
Kedd
+20° +17°
Szerda
+23° +15°
7 napos előrejelzés

Címkehasználat

Mielőtt egy címkére kattintanál,
feltétlenül olvasd el EZT !

Címkék

Ágak (9) Ajándék (53) Alma (5) Almafigurák (17) Almás tojás (16) Alvás (11) Amazon (4) Baj (56) Baleset (12) Bánat (8) Banyamadár (39) Barkács (13) Befogás (11) Biztonság (9) Blog (18) Bojtkirály (11) Bosszúság (4) Bünti (3) Cirkusz (6) Csipike és Csupika (10) Csiv-IQ (12) Csivibaj (8) Csiviségek (52) Csőr (3) Csőrkoptató (11) Csuv-IQ (9) Csuvibaj (33) Csuviságok (48) Csuvitéz (7) Csuvi Lovag (28) Cuki (4) Doki (45) Durci (3) Eleség (10) Elixír (5) Enyelgős (13) Evés-ivás (46) Evőgép (3) Ezermester (23) Faxni (6) Felszerelés (38) Féltékeny (10) Frász (46) FREEBLOG (12) Furmány (8) Galamb (55) Galambfióka (32) Gyász (13) Harc (3) Hinta (19) Hízelgős (7) Holdkór (2) Hőség (9) Időjárás (41) Irigy (3) Játék (20) Juszt se (5) Kalitka (17) Kapcsolat (44) Karom (18) Képeslap (43) Köles (11) Kötélhágcsó (1) Levél (17) Lifegő (13) Makranc (6) Mászóka (28) Más madárkák (7) Mindennapok (7) Mosolyszünet (7) Nyúlszív (15) Odú (12) Off (21) Öröm (15) Összenőve (2) Panasz (8) Pancsi (6) Pech (1) Punnyadt (2) Rágicsa (12) Rapli (3) Rejtély (15) Rigor (13) Rontó-bontó (27) Röpp (15) Sirám (48) Szadi (6) Szállítás (20) Szkleró (11) Szökős (2) Szülinap (8) Takarítás (16) Takaró (6) Tojásos rúd (20) Ülőrúd (2) Ünnep (92) Vedlés (15) Vendég (1) Vészmadár (4) Vihar (8) Viselkedés (63) Zakkant (12) Zsandár (10) Címkefelhő

06.
szeptember

400. ROPITE

csivicsuvi  | 
Bemutatom nektek Csuvika új barátait,
Pite kisasszonyt és Ropi uraságot,
akik Borsodból röppentek az életünkbe,
és jó pár napig ki is töltötték azt rendesen.
Sajnos nem a vendégkönyvben, hanem levélben bukkantak fel,
de remélem, sikerül majd őket idecsábítani a blogba is,
és megmarad a barátság, ami nagy elánnal indult.
*
ropite_2018_augusztus_14.jpg
*
A körülményekről majd mesél a gazdi, ha akar -
én csak annyit mondok el, amennyi a képeken is látszik :
hogy tündéri két madárka a ROPITE páros :
Ropika (a zöld) vélhetően fiúcska, és még szinte kisbaba,
szegény Pite pedig nagyjából egyéves kell legyen,
mert ijedtében mindjárt tojt is egy tojást,
új otthonában töltött életének negyedik napján.
Így neki köszönhetjük az ismeretséget,
mert ekkor keresett meg rémülten a gazdi, hogy most mit tegyen.
Ez még augusztus huszadikán történt :
azóta a blogból átköltöztem levelekbe és telefonokba.
De most már nagyjából eligazodtak a dolgok,
van rá esély, hogy élhető, sőt boldog életük lesz a madárkáknak,
én pedig visszatérhetek a blogba, remélhetőleg velük együtt.
*
ropite_2018_augusztus_07aksz_jav.jpg
*
ropite_2018_augusztus_10a.jpg
*
Az persze nem a borsodi szárnyasok lelkén szárad,
hogy kimaradt a krónikából az egész augusztus.
Aki régen olvas minket, tudja már, hogy csődtömeg vagyok -
ám amit augusztusban kaptam a nyakamba, az már pechnek is sok volt.
(Kiadásnak meg főleg.)
*
Csak távirati stílusban :
július utolsó éjszakáján kifüstölt a mosógépem (erről már beszámoltam),
aztán ezt még ki se hevertem,
egy másik éjszakán este tizenegykor hívtam a hűtőszerelőmet,
mert akkor meg az kezdett rémisztően melegedni, körben az ajtaja körül.
Hogy ez is megvolt, meg az új (használt) mosógép is hazajött,
itt maradtam meleg víz nélkül, mert a bojlerom is sztrájkba lépett.
Ezt aztán megúsztam olcsón, csak elemet kellett cserélni benne –
na de az izgalom, amíg ez kiderült !
Azt hittem, három csapás elég egy hónapra, de nem, megjött a ráadás is :
pár napja a klotyóm mondta fel a szolgálatot,
csöpög a drágám minden lehúzásnál.
Természetesen azonnal hívtam szerelőt
(az elsőt, akinek a számát el tudtam olvasni a Zuglói Kisokosban),
ám a kiérkező mesterek nem óhajtottak aprómunkával vacakolni :
közölték, hogy itt már nincs segítség, a hibát javítani nem lehet,
ki kell cserélni az egész berendezést, ÁFA nélkül  110 ezerért.
Első rémületemben bele is egyeztem, de fillér nélkül maradtam volna,
így a pánik múltával sikerült még időben visszamondanom a megrendelést.
Nem hiszem el, hogy a tartályt és a csészét összekötő cső tömítésének hibája miatt
új tartályt és új WC-csészét is kell vennem, mert más orvosság nincs a bajra.
Ez olyan, mintha új kabátot kellene vennem, egy leszakadt gomb miatt.
Egyelőre itt tartunk :  várom az ezermester szomszédot, aki pont nincs itthon,
és szorgosan vödrözök a fürdőszobából,
ugyanis úgy nem csöpög a beteg cső, ha nem húzom le a vizet,
Kicsit kényelmetlen, de az a fontos, hogy ne áztassam el az alattam lakó srácot.
Úgyhogy a nyugalom még mindig várat magára,
hisz a klotyó-kérdés nincs megoldva, lesz azzal még munka is meg kiadás is.
De biztos nem fog 110 ezerbe kerülni – aztán meg várom a következő csapást.
*
18_09_06_017k.jpg
*
Szegény kicsi árvám mindezt megadással tűri :
borzasztóan sajnálom szegénykémet, amikor nem érti, hogy mi a baj,
hiszen ő igazán olyan jó kis madárka, akkor meg mitől rosszkedvű a Mami.
Nem lett megünnepelve az itthonlétének hatodik évfordulója sem
(vagy legalábbis nem úgy, ahogy illett volna, nem teljes szívvel és odaadással) :
pont az ő ünnepe kezdődött úgy, hogy reggel hatra jött a hűtőszerelő,
éjjel meg nem aludtam szinte egyáltalán, mert féltem, hogy felgyújtom a házat.
(A mester megesküdött a telefonban, hogy reggelig nem lesz semmi baj,
nem kell kikapcsolnom a hűtőt az eszméletlen hőségben – de azért én féltem.)
Így aztán Csuvika ünnepe kissé szétszórtra és elnagyoltra sikeredett,
pedig ő az első madárkám, aki megérte itthon a hatodik évfordulóját
(Csivikének egyetlen nap hiányzott hozzá), nem ilyen ünnepet érdemelt volna.
*
18_09_06_026.JPG
*
18_09_06_028ksz.jpg
*
Azért persze nem lett elfelejtve a jeles nap :
nasinak megkapta Csuvika az egyik gyümölcsös rudat,
amit még Drusza hozott neki, a hatodik születésnapjára.
PRESTIGE rudacska volt : a legjobb minőség,
mindenkitől ezt szokták kapni a madárkáim, aki nem madaras,
csak azzal megy be a boltba, hogy a legfinomabbat kéri.
Két hétig lógott szegény rudacska a lifegő helyén :
az én válogatós madárkám rá se nézett.
Két hét után levettem, mert iszonyú volt a hőség, féltem, hogy már megromlott.
Pár nappal ezelőtt tettem föl helyette tojásos rudat, mert az a nagy kedvenc :
arról se vett tudomást órákig a boldog tulajdonos,
de aztán kegyeskedett pár falatot elnyammogni belőle.
Már vagy három napja lóg az orra előtt, de még nem látszik rajta, hogy fogyna.
Pedig azért időnként falatozik belőle Csuvika (pár képet is sikerült csinálom róla) -
de hát mi ez ahhoz képest, ahogy fénykorában pusztította ?
Talán majd télen.... bár a borsodi madárkák most is falják a saját rudacskáikat.
*
18_09_06_077.JPG
*
Kapott Csuvika újabb rácslétrákat is a hatodik évfordulójára :
most már a kalitka teljes hosszában ott a létra, ha netán lepottyan.
Idáig igazi létrácskája volt erre a célra, de azt sose szerette, nem is használta.
Ezerket a mosogatórács-létrákat viszont első perctől fogva mássza szépen.
Ráadásul helyet se foglalnak, nincs velük semmi gond.
*
18_09_06_009.JPG
*
18_09_06_001.JPG
*
Az igazi persze az lenne. ha nem volna szükség létrára a kalitka fenekén,
mert Csuvika nem pottyanna le – de hát ez csak vágyálom, sajnos.
Bár azért a potyogásnak általában oka van,
és ha ezt sikerül megtalálnom, az azért egészen más,
mint ha csak úgy magától, saját rozogasága miatt pottyanna le szegény madár.
El voltam keseredve most nemrég, a nagy hőség múltával,
mert Csuvika egymás után két éjjel is lepottyant. (Én még ébren voltam.)
Hűvösek lettek hirtelen az éjszakák,
nem mertem már takaratlanul hagyni a kalitkát,
és azt hittem, azért potyog Csuvika, mert a takaró alatt nincs elég levegője.
Ettől volt a nagy elkeseredés : hogy mit csinálok vele télen,
ha nem bírja már elviselni magán a takarót.
Aztán harmadik este kiderült, hogy mi a baj.
Szinte bizonyos, hogy szegény kicsikém poloskatámadás áldozata lett.
Erre akkor jöttem rá, mikor a tettes nekem is a képembe repült.
Tudjátok, mekkorát tud ütni ? Nagyot !
És hát Csuvikának pici a fejecskéje : egy poloska be is takarja az arcát.
Csoda, hogy frászt kap és lepottyan ? Nem csoda.
Szegény poloskát sikerült ezen a harmadik éjszakán szerencsésen levadásznom,
és azóta még egyszer se pottyant le Csuvika (csak el ne kiabáljam).
Idén egyébként ez volt az első és egyetlen poloskánk, ha jól emlékszem.
Tavaly vagy tavalyelőtt sok volt belőlük, de idén békén hagytak.
Mindebben csak az a szomorú, hogy szegény madarat nem tudom megvédeni,
hisz minden veszélyforrást lehetetlen kiiktatni az életéből.
Szúnyoghálót mégse tehetek a kalitkára (az ablakon van, de ennyit ér),
ha pedig még csipkefüggönnyel is letakarom,
igaz, hogy nem megy be a poloska, de a levegő sem.
Pedig micsoda rémület egy ilyen pici madárnak egy szép kövér poloska !
Ez a mostani csak fele akkora volt, mint az átlag, mégis mekkora pánikot okozott.
*
18_09_06_078.JPG
*
Tegnap óriási meglepetésben volt részem, csak sajnos pont rosszkor,
meg az időpont alkalmatlanságától függetlenül is félbemaradt a Nagy Mutatvány.
Újra elmesélni most nincs türelmem : idemásolom nektek,
amit újdonsült borsodi barátnőnknek írtam, mindjárt frissiben :
*

Szegény kicsikémért megszakad a szívem :
június 12-én repült (azaz inkább pottyant) ki utoljára a kalitkából,
és ma újra megpróbálta, de én pont rosszkor jöttem vissza a szobába,
és emiatt meghiúsult a Nagy Kirándulás.
Már lent volt a padlón Csuvika, de hogy engem meglátott,
azonnal kezdett visszafelé mászni a kis kötéllétráján.
Én meg valósággal lebénultam a meglepetéstől,
és hagytam őt hazamenni, dolga végezetlenül,
pedig ilyenkor meg szoktam akadályozni a visszamászást
(van jó kis létrája, külön erre a célra), és szelíd erőszakkal "rábeszélem",
hogy igenis totyogjon el a mászókáig, ha egyszer oda indult.
De most ez elmaradt, mert csak álltam fölötte hülyén,
és mire egyáltalán felfogtam, hogy mi történik, ő már félúton volt a létrán fölfelé,
és onnan már nem vehettem le, halálra rémült volna.
Pedig biztos megütötte magát a cél érdekében
(közel egy métert zuhan a kalitka magasából -
sőt akár többet is, attól függően,m hogy honnan indult) -
és így a szenvedésének nem lett semmi értelme,
hogy végül mégse jutott el a mászókára, ahova vágyott.

Mindig ezt csinálja kis bolondom : fogalmam sincs, miért,
de olyankor próbálkozik a kirepüléssel, mikor én nem vagyok bent a szobában.
Vagy ha látja rajtam, hogy nagyon el vagyok foglalva valamivel.
De ilyenkor rögtön visszamászik, ha csak felé fordítom a fejemet.
Nem tudom, miért képzeli, hogy a kirepülés tilalmas,
hisz nekem az a legnagyobb örömöm.

Hát ma így jártunk.

Olyan bánatos volt utána szegénykém - és még most is az.
Talán meg is ütötte magát, meg hát nem jutott el a mászókára,
hiába szedte össze hozzá minden bátorságát.

Talán majd holnap....
De holnap nem fog akarni kirepülni, mert holnap ráérek.
Kiváló érzékkel mindig pontosan tudja, mikor van az a ritka alkalom,
hogy nekem MUSZÁJ mennem valahova, és nem tudok hozzá alkalmazkodni.
Na, az ilyen napokon szeret ő útra kelni. :)

*

18_09_06_085.JPG

*

Az nem derül ki ebből a kis levélrészletből,
hogy tegnap könyvtárba kellett mennem,
azért nem volt igazán alkalmas az időpont a kirepülésre.
Abban viszont igazam lett, sajnos,
hogy ma már nem ismételte Kicsi Kincsem a Nagy Produkciót.
De annyi baj legyen !
Így is hatalmas öröm, hogy tegnap végre kimozdult, még ha sikertelenül is,
egy hét híján három hónapnyi szünet után.
Olyan ádesen, olyan ügyesen mászott fölfelé a létráján !
Nem csináltam róla képet,
nehogy elvegyem a kedvét a további próbálkozásoktól.
*

18_09_06_081.JPG
*
Egyelőre érjétek be ennyivel – mindent úgyse lehet elmesélni, ami kimaradt.
De higgyétek el becsszóra, hogy nem maradtatok le semmiről :
az augusztus úgy volt szörnyű, ahogy volt, nem kár érte, hogy elveszett.

*

18_09_06_080.JPG

*

*

(2018)








INNEN LÁTOGATTATOK


Részletekért kattints a térképre!


ENNYISZER VOLTATOK ITT
AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN





BLOGFORGALOM





visszavarunk