Bizony, jól rám ijesztett ma reggel az én kis tündérem – és azóta se vagyok képes eldönteni, hogy féljek-e még, vagy már abbahagyhatom. Végleges választ majd (talán) holnap reggel kaphatok erre a kérdésre, addig csak találgatni és drukkolni lehet. Mindenesetre bele sem szeretnék gondolni a rosszabbik esetbe…
Az történt, hogy reggel a kakigyűjtő szalvétán szinte egyáltalán nem találtam pottyantmányokat Csivike alatt. Talán két vagy három kis gombóc árválkodott az ő oldalán, noha máskor ennek az ötszöröse szokott lenni. Ráadásul az egyik produktum inkább fehér volt, mint sötétzöld, és ronda elmázolt, nem olyan csinos kis habcsók-forma, amilyennek egy végterméknek lennie kell. Azt hittem, elsírom magam a láttán.
Sajnos vannak tapasztalataim a fehér színű, híg pottyantmányokról bőven : Csupikámnál többször is így kezdődött a (szerencsére sosem halálos) begyhurut – bár Miklós doktor nem ijedt meg az ilyen szörnyűségektől, mindig azt mondta, hogy a fehér csak a vizelet, nem kell vele törődni, ez magában nem jelent bajt.
Csivi tegnap este lényegesen kevesebbet ivott a szokásosnál (valahogy már akkor is bágyadt és kedvetlen volt), így végképp nem bírtam mire vélni a gyanúsan fehér potyadékot. De ez még csak hagyján – hanem a mennyiség ! Gyakorlatilag egész éjjel nem kakilt a madaram – és ez bizony nem sok jót ígér. Első gondolatom a tojás-elakadás volt, de Csivike nemigen tűnt elesettnek, és azóta se látom betegnek.
Igaz, azt se mondhatnám, hogy csúcsformáját futja – de ebben része lehet az általam várva-várt, a madárkák számára viszont kissé hervasztó időváltozásnak. Villanyfény mellett is elég sötét a szoba, hogy nem süt a nap, és ez még Csuvira is nyomasztóan hat, nemhogy Csivikére, aki az időjárásra sokkal érzékenyebb.
Na de a bélműködését már csak nem befolyásolják a felhők ???
Igazában figyelgettem a napokban többször is Csivikét, hogy evés közben néha elvonul csuklani vagy öklendezni, mintha félrenyelt volna. Nem estem pánikba a dologtól, mert elég mohón esznek (inkább falnak) mind a ketten : Csuvikával is elő szokott fordulni, hogy a nagy sietségben félrenyel. Sose lett baj a csuklásból, pár pillanat múlva mindig jött is vissza Csivike vidáman a kezemre. Lehet, hogy mégis jelez valamit a csuklás ?
Tulajdonképpen kevesebbet is evett az este Őnagysága, mint amennyit szokott – de azért annyival nem, mint amennyivel kevesebbet pottyantott az éjjel. Inkább Csuvika miatt aggódtam tegnap, hogy mintha hasmenése lenne – és erre tessék : reggelre ő teljesen szabályosakat potyogtatott, Csivike meg majdnem eldugult.
Napközben nem láttam ma semmi riasztót pici tündérkémen – igaz, hogy délután jó sokáig csavarogtam, mert sok mindent kellett intéznem a vásárláson kívül is. Vacsoraosztáskor volt egy félóra (vagy annyi sem), amikor aggódtam, mert Csivike nem akart a kezemre jönni zabot nassolni, sőt még csak Csuvikát se zavarta le onnan. Viszont előtte is meg azóta is láttam már jóízűen, unszolás nélkül, magától eszegetni.
Gyanakszom az imádott zabocskára, hogy talán az okozhat valami kavarodást a pici pocakokban, ugyanis kénytelen voltam a hétvégén váltani : zabot az ÁRKÁD állatos boltjában vettem a gazfickóknak, mert amit a szokott üzletünkben kapok újabban, az annyira szemetes, hogy valamelyik nap már nekiálltam Hamupipőkét játszani, és szemenként átválogatni. Az új zabocskánk szép tiszta – de lehet, hogy mégis MÁS.
Épp ma reggel gondoltam rá (nem is tudom, honnan jutott eszembe), hogy az idei év legelső munkanapján meglátogattuk Csivikével Sátorhelyi doktort, de azóta se kellett újra mennünk hozzá, pedig az év első napján tett látogatás rossz ómen. A madárkák még aludtak, mikor ez eszembe jutott. Lehet, hogy elkiabáltam ?
Pedig a holnapi napot másra szántam (nem mintha bármi fontosabb lehetne, mint Csivi Kisasszony egészsége) : Csipike és Csupika sírjára szeretnék LED-es mécsest venni, miután ma sikerült kinyomoznom, hogy elérhető közelségben is kapható. Az OBI sincs (sokkal) messzebb tőlünk, mint a többi üzlet, ahova járok, csak éppen ellenkező irányba esik, külön napot kell áldozni rá, mert nem lehet összekötni más vásárlással.
Majd Csivikém eldönti reggelre, hogy mi lesz a program : orvos vagy vásárlás.
Ráadásul vedlik is erősen az én angyalkám, ez se tesz jót a közérzetének – de ebbéli szenvedései még csak nyomába sem érnek szegény Csuvicsek kínjainak. A Szépséges Kékséges most minden, csak nem szép, sőt lassan már nem is kék : szinte fehér lett a kis pocakja, annyira hullanak belőle a kék tollak. Hogy a padló hogy néz ki a szekrény körül, azt ne is akarjátok elképzelni, mert a valóságig nem terjedhet a fantáziátok.
Úgyhogy van miért drukkolnia Blogocska összes barátjának…
Szorítsatok nekünk, hogy ne legyen beteg Csivike !
*
Desszertnek kaptok egy filmecskét, még a múlt hétről.
Kicsit sajnos sötét, de legalább látjátok végre Csuvika igazi színét.
A vaku mindig türkizkéket csinál belőle - pedig nem az.
FILMECSKE : Vadulós szerelem 13.10.23.
http://indavideo.hu/video/Vadulos_szerelem_131023
*
*
(2013)
(A rövid időre föltámadt FREEBLOG-ból átmentve)
Új kommentek