*
Csütörtök este van : mivel szerdánként nem járok vásárolni,
ma hoztam haza a Nők Lapját, sőt mellé még az EZOTÉRIA című,
időszakos kiadványt is, amire nem vagyok büszke, de azért olvasom.
A kipakolászás után mindjárt befészkeltem magam a rekamié sarkába,
és boldogan beleájultam a betűk tengerébe.
Ez máskor is meg szokott történni,
nem is volt ellene semmi kifogása senkinek.
Csuvika jelezte a vacsoraidőt, ahogy kell, én pedig
- miután kiosztottam az ellátmányt a madárkáknak -
bekapcsoltam ugyan egy pillanatra a gépet, hogy lássam, mi újság,
de el is zártam rögtön, mert nem volt miért ideülni mellé.
Mentem inkább vissza a rekamiéra, az újságjaimhoz.
Valami nagyon nem figyeltem a szárnyasokra, de azért egy idő után feltűnt,
hogy Csuvi Gyerek még a szokásosnál is mérgesebben és hangosabban,
folyamatosan ordibál, miközben ide-oda röpköd a szobában.
Először csak kérdezgettem, nyugtatgattam, később föl is keltem körülnézni,
hogy mi lehet a baj, mi ellen ágál ennyire.
Nem találtam a világon semmi gyanúsat, és esőt sem ígértek az időjósok.
Csuvika pedig nem nyilatkozott, csak dúlt-fúlt, teljes hangerővel.
*
El nem tudtam képzelni, mi baja lehet, viszont kezdtem kínosan érezni magam,
elvégre szomszédok is vannak a világon, és Csuvi tényleg őrülten kiabált.
Más se hiányzik, mint hogy a galambok után majd még őt is kifogásolja valaki.
Igazság szerint úgy másfél óra után már én is elég nehezen tűrtem a cirkuszt -
főleg azért, mert semmilyen, emberi ésszel felfogható okát nem láttam.
Aztán a megoldás úgy jött, mint egy sugallat.
Egyik pillanatról a másikra megértettem, mi lehet a baja hisztis hercegemnek -
ám a teóriám akkora ökörségnek tűnt, hogy valójában nem hittem benne én sem.
De azért a lelkem mélyén mégis pontosan éreztem, hogy igazam lesz.
És lett is !
*
*
Bekapcsoltam a nyomorult gépet, letottyantam ide a helyemre - és azóta csönd van.
Csuvika abban a pillanatban abbahagyta a keserves ordítást és ideges röpködést,
amint észlelte, hogy helyreállt a világ rendje, a Mami bámulja a monitort.
Mert szabad nekem a rekamié sarkában is dagonyázni –
na de nem vacsoraosztás után ! Csak előtte.
Ha már kiosztottam fél hatkor a kalitkában a hamit,
utána kutya kötelességem a géphez ülni, másképp sérül Csuvika komfortérzete.
Akkor most ki is nálunk a számítógép-függő ???
*
(2016)
Ennyiszer néztétek ezt a bejegyzést :
*
The following text will not be seen after you upload your website,
please keep it in order to retain your counter functionality
Free Trackers Help
*
*
Új kommentek