Azt hittem, az egy nagyon vidám bejegyzés lesz,
amiben majd beszámolok arról, hogy Blogocska magához tért.
Részletesen el akartam mesélni, mi minden történt, míg hallgattam,
és egekig készültem magasztalni Ildit,
aki majd’ egy hétig ült velem a blogon éjjel-nappal, és kereste a hibát.
Egyszer talán majd tényleg elmesélek mindent,
ez a mai mese viszont másképp alakul, sajnos.
Írni most nincs se időm, se türelmem,
csak bemásolom ide az Ildinek küldözgetett leveleimet,
illetve egyet az övéi közül, ami nem is levél, hanem egy cikk.
Itt vannak tehát sorban a hevenyészett beszámolók :
TEGNAP ESTE :
Én még föl se fogtam, el se hiszem, hogy megjavult Blogocska.
Bár tényleg úgy volna !
Át kell néznem még 216 bejegyzést, hogy melyikben van esetleg MIARROBA számláló.
Ez akkor is nagy meló, ha végül kiderül, hogy egyikben sincs. (Bár úgy volna !)
Hogy neked mennyire hálás vagyok, azt meg se kísérlem leírni.
Majd nyugalmasabb időkben – bár akkor se fog sikerülni.
Ekkora munkát és ekkora önfeláldozást egyszerűen nem lehet eléggé megköszönni.
Sajnos az örömöm nem felhőtlen, mert Csivike nincs jól.
Szegénykémre nemigen jutott figyelem az utóbbi napokban,
de most már kénytelen vagyok tudomásul venni, hogy alighanem beteg,
mert teljesen abnormálisakat kakil.
Olyan színűek a potyadékai, mint a homok vagy a spárga, és kemények, szárazak.
Úgy koppannak, ha ledobom őket, mint a kavics.
El nem tudom képzelni, mi lehet szegény madárral.
Holnap alighanem föl kell hívnom a dokit. (Ma nem rendel.)
Amúgy nem különösebben bágyadt vagy elesett Csivike,
délelőtt röpködött, beszélgetett is egy kicsit,
meg sokat ült a kalitka külső oldalán, a kedvenc trónusán.
De azért ha teljesen jól van, ennél aktívabb szokott lenni.
Nem is igen banyáskodik, nem is szerel, nem is rombol semmit – ez rossz jel.
Úgyhogy Blogocska javul, Csivike meg romlik.
Nem tudom, nem volna-e jobb fordítva...
Nincs mit tenni, ez a mi formánk :
olyan nálunk sosincs, hogy az öröm felhőtlen legyen.
Ám ez semmit nem von le a te múlhatatlan érdemeidből.
EZEK PEDIG MÁR MAI LEVELEK :
Jaj, Ildikém, ne haragudj !
Édes a videó, de nem vagyok egészen észnél,
mert még nem beszéltem a dokival
(ilyenkor még operál, és még én se vagyok menetkész,
ha esetleg rögtön tudna fogadni), sőt azt se tudom, hányadán állunk Csivikével,
mert ma még nem sikerült pottyantmányokat gyűjtenem tőle.
Direkt olyan helyen ül a kis disznó, ahol nem látom,
mert pontosan tudja (mindig tudja), hogy mit akarok.
Tegnap este félretettem három produktumát,
hogy esetleg majd elvigyük a dokinak :
tiszta homok az egész, némi nedvességgel keverve.
Pedig direkt csináltam nekik almás tojást,
hogy hátha attól majd rendesebbeket kakil. De nem.
Ugyanolyan szárazakat potyogtatott, mint addig.
Amúgy nem tűnik betegnek, ma is repült már egy kört –
de nem is olyan aktív, mint fénykorában.
Csuvika viszont meg van őrülve, pörög és szövegel, mint akit felhúztak :
ki van zárva, hogy be tudjam őt fogni, ha esetleg mehetünk.
Itthon hagyni meg nem merem egyedül,
mert ő egy totál neurotikus madárka,
bele is pusztulna, ha több órára egyedül marad.
Úgyhogy hiába örülnék a blognak, valahogy nem sikerül.
Pedig örülök – de hát nálunk soha, semmi nem mehet simán.
Olyan még sose volt, hogy nyugalom legyen,
és semmi miatt ne kelljen aggódni meg idegeskedni.
Most nincs türelmem írni, ne haragudj !
Igazában még azt se tudom, mit mondjak a dokinak,
hisz ma még nem láttam pottyantmányt Csivikétől.
Amilyen boszorkány, képes lesz majd útközben teljesen normálisokat kakilni,
és akkor fölöslegesen mentünk, én meg csak égek.
Magam se vagyok a topon, ha megyünk, az igen költséges mulatság lesz,
mert nem merem vállalni a hosszú utat a dög nehéz szatyorral,
meg a madárkákat is féltem a hidegtől, úgyhogy taxit kell hívnom.
Ezer éve nem taxiztam (akkor is csak madárral),
de a tarifák már alighanem az egeket nyaldossák.
Ez a kisebbik baj, inkább balesettől félek.
Na szóval – ma nem vagyok egy szalonképes társaság. Ne haragudj !
*
Ildikém – megyek a dokihoz, de csak én.
Viszem a begyűjtött pottyantmányokat, a tegnapit is meg a mait is.
Szerencsére sikerült az előbb két szépséges példányt levadásznom.
Azaz hogy nem szépséges, hanem ronda – de legalább van.
Ez egy több órás program, még madár nélkül is.
Majd valamikor előkerülök.
*
Nem olyan rég jöttem haza, Ildikém –
le is késtem a vacsoraidőt.
Szegény madárkák !
Csivike vérig volt sértve, rám se nézett,
Csuvika csak veszekedett és panaszkodott.
Baromi sokan voltak a rendelőben (mint mindig), sokat kellett várni.
Hazafelé meg vásároltam is, ha már kimozdultam – ott még többen voltak.
A busz is pont elment az orrom előtt - szóval ez nem az én napom.
De nagyobb baj nem lett, hála Istennek.
Nagyon féltem itt a környékünkön, mert igen silány a közvilágítás,
a járdák meg nincsenek rendesen takarítva, csúsznak.
Ki van zárva, hogy a madárkákkal megérkeztem volna egészben,
cipelve a dög nehéz és ügyetlen szatyrot.
Beszélgetni nem volt alkalom a dokival, hisz millióan várakoztak,
én meg (megint) csak plusz egy fő voltam.
Semmit se mondott, hogy mi lehet ez :
majd a vizsgálat talán kimutat valamilyen kórokozót.
Sajnos ez hosszú műsor : azt az instrukciót kaptam,
hogy hétfőn érdeklődjek telefonon, van-e már eredmény.
Ha pedig Csivike állapota rosszabbra fordulna, jelentkezzek.
Hát igen – csak éppen jön közben a hétvége.
Előre rettegek, hogy mi lesz, ha Banyácskám épp addigra kezd majd halódni.
És a hétfő még majdnem egy hét...
Egyelőre úgy nyilatkozott Tamás
(nem túl meggyőzően, hisz honnan is tudná szegény),
hogy különösebben nem kell aggódnom.
Tény, hogy ma délelőtt kifejezetten jól volt Csivike –
na de a pottyantmányai rondák, és ki tudja, mi lesz még ebből.
A madarak egyrészt nagy színészek
(lévén zsákmányállatok, titkolniuk kell a bajaikat),
másrészt szinte egyik percről a másikra változhat az állapotuk,
ha valami kórság kerülgeti őket.
Mindegy már, nincs mit tenni :
ez a hétvége is el lesz baltázva, mint mindig, minden, amire előre fenem a fogam.
Majd talán holnap firkálok végre valamit Blogocskába.
Igaz, hogy takarítani kellene – de ott egye meg a fene !
Most pedig szaladok vissza a blogos gicsóim közé, mert megérdemlem !
A tegnapiakkal nem vagyok megelégedve.
Azt meg elfelejtettem mondani (vagy mégis mondtam már ?),
hogy lökött madárkám állandóan spárgát zabál (most is, mint mindig) :
szerintem könnyen lehet, hogy attól potyogtat spárga színű produktumokat.
Világéletében imádta a spárgát cincálni (mint ahogy már Nagy Elődje, Csipike is),
de idáig nem lett belőle semmi baj –
bár én mindig mondogatom neki, hogy nem lesz ennek jó vége.
A kis pocakja tele lehet a spárga szöszeivel,
aztán majd kap egy jó kis bélelzáródást tőle.
Más se hiányozna !
A spárgákat eltüntetni viszont nem tudom,
mert valamivel rögzíteni kell a kalitkában a botokat és egyebeket,
ha meg drótot vagy műanyagot rágna, az még veszélyesebb lenne.
Nem tudom, mi itt a megoldás, de ötleteket szívesen fogadok.
Válaszul Ildi küldött egy cikket (talán inkább blog-bejegyzést),
aminek a lényegét ide másolom :
A nimfapapagájok más papagájfajokkal egyetemben
nagyon szeretnek rágcsálni különböző dolgokat,
így bizony fokozottan veszélyeztetve vannak különböző idegentestek felvételére.
Előző bejegyzésnél olvashattatok fém idegentestek lenyelésének veszélyeiről,
most azonban a szálas idegentestek kerülnek terítékre!
Na de mi az a trichobezoár?
Nem más, mint szőrgolyó, mely az emésztőcsatorna valamely részén,zömmel a begy,
valamint a zúzógyomor környékén elakadt szálak összetapadásával keletkezik.
Ezek a szálak lehetnek szintetikusak vagy természetesek.
A természetes szőrszálak lehetnek állati eredetűek –
zootrichobezoárok, valamint növényi eredetű – phytotrichobezoárok.
Hogyan kerülnek ezek a madaraink begyébe/gyomrába?
Nem mással, mint az általunk kínált játékokkal,
rágcsálnivalókkal, kötelekkel, hintákkal.
Alapvetően nagyon kevesen tudják,
hogy a szétrágcsált, elhasználódott játékokról
a papagájok a szálakat nem csak „birizgálják”, leszedik,
hanem adott esetben le is nyelhetik.
Egy-egy szál lenyelésével nincs is gond,
azonban hogyha egy megbomlott játék, spárga stb.
kiemelt figyelemben részesül madaraink által, örömmel rágcsálják azt,
akkor bizony a nagy mennyiségű szál, ami az emésztőcsatornába került,
összegabalyodnak, összetapadnak, ezáltal akadályt képezve az emésztőcsatornában.
A madarak kis méretű bezoár esetén „csak” fogynak,
mivel a térfoglaló bezoár miatt nem képes annyi táplálékhoz jutni,
amennyi szükséges, az emésztés romlik, így a gazdi csak annyit lát,
hogy a madár eszik, eszik, mégis fogy.
A bezoárok irritálhatják a bél nyálkahártyáit is,
ami bélgyulladás szerű tüneteket okozhat: hasmenés, hányás.
Nagy méretű bezoárok már életveszélyesek lehetnek,
hiszen bélelzáródást okozva hamar a madár halálát tudják okozni!
Mi a teendő bezoár esetén?
Bezoárokat szakállatorvosok diagnosztizálják, és szükség esetén
(mire diagnosztikálni lehet, már szükséges..) megoperálják.
*
Ezen már nincs mit megelőzni, Ildikém, egész biztos, hogy ez lesz a baj.
Én meg kifizettem egy zsák pénzt a székletvizsgálatra...
De nem ez a fő baj, hogy potyára.
A kalitkában MINDEN spárgával van rögzítve, az összes ülőbot is.
Meg persze a különféle rágicsák is, az ágakon, a mászókán meg mindenhol –
és Csivike még véletlenül sem az ágakat rágja, amiket én arra szántam,
hanem a madzagot, amivel föl van kötve.
Évek óta (mióta él) zabálja a spárgákat.
Meg fog halni ő is bélelzáródásban, mint Csipike. (Nála nem a spárga okozta.)
Amilyen szerencsém van, majd éppen a névnapomon.
Próbáltam most hívni a dokit, de már nem vette föl senki a telefont.
Holnap meg Tamás nem rendel, ha jól tudom.
De még ha megoperálná is.... akkor meg abba fog belehalni szegény madár.
És Csuvika is – mert az megőrül, ha itt marad egyedül.
Idáig két madárkát tudok, akinek bent kellett maradnia kórházban,
mind a kettő belehalt.
De még ha túl is élné Csivike a műtétet meg a kórházat,
Csuvika halna meg, mire ő újra hazajön.
Úgyhogy a kilátásaink pompásak.
Éljen a 2017, ami állítólag mindenkinek csak szerencsét fog hozni !
*
Ildikém – Csivike kifejezetten sokat iszik.
Hullámos mivoltához képest rengeteget.
Ez nála biztosan nem lehet probléma.
De bármennyit iszik, a széklete most mégis száraz.
Ne krenköld magad, sőt légy büszke :
alighanem te adtad a helyes diagnózist, és ezt nagyon jól tetted,
mert ha még menthető, megmentetted vele Csivike életét.
Magamtól erre nem gondoltam volna, várnám a hétfőt, ha nem is békésen,
a madár meg közben tovább zabálná a spárgát,
és még örülnék is neki, hogy milyen kis aktív.
Mint ahogy ma délelőtt is örültem...
Így viszont holnap azon leszek, hogy találjak orvost,
aki hajlandó megröntgenezni Csivikét,
és esetleg meg is operálni, ha szükséges és lehetséges.
Ha pedig nem lehetséges, de igaz a feltételezésed, akkor elaltatni.
Csipikét nem sikerült megmenteni az iszonyatos szenvedéstől,
pedig megbeszéltük Miklós doktorral,
hogy nem hagyjuk őt kínlódni, ha eljön az ideje –
hát Csivikét szeretném megkímélni ettől, ha belehalok is.
Itt már csak abban lehet bízni, hogy mégsem ez a baj –
de hát mi más lenne, nagyon is valószínű, hogy neked lesz igazad.
Bélelzáródása biztos nincs Csivikének, ezt én is tudom –
csak az a kicsi bökkenő, hogy bármelyik pillanatban lehet.
Az pedig többnyire még emberre is végzetes, nemhogy egy négydekás kismadárra.
Nem is tudom egyébként,
ilyen pici kis testet egyáltalán képes és hajlandó-e valaki megoperálni...
Tamásról régebben csodás történeteket hallottam
(akkor még nem ismertem őt, csak hírből),
nem tudom, most vállalkozik-e még ilyesmire, vagy hogy egyáltalán lehetséges-e.
Azért egy nimfa (akiről a cikk szól)
legalább háromszor akkora, mint egy hullámos...
Nyilván minél nagyobb, annál könnyebb operálni. Legalábbis én így képzelem.
Nem akarom másra tolni a felelősséget, de tény,
hogy erre soha nem figyelmeztetett senki,
pedig ezerszer leírtam, képeken és videókon mutattam,
hogy micsoda madzaggyilkos az én Banyácskám (már Csipike is, nem csak Csivike).
A blogjaimnak pedig volt épp elég olyan olvasója,
aki a világon mindenbe belekötött, csak abba nem, amibe tényleg kellett volna.
De én is nagy marha vagyok,
mert az egyik madárunokám új anyukáját pont én figyelmeztettem,
hogy ne lógassa Prüntyikének fonalra a játékokat,
mert azok szöszösek és baj lehet belőlük –
csak az nem tűnt fel eléggé, hogy a spárga is szöszölődik egy idő után,
és akkor már az is veszélyes.
Még gondosan le is szoktam vagdosni a szöszös részeket,
ha már Csivike nagyon szétcincálta...
Annyi eszem viszont nem volt, hogy tán egyáltalán nem kéne spárgát használni.
Nagy kérdés, hogy helyette mit.
Csak drótra tudok gondolni, ami szintén nem biztonságos,
és ráadásul nem is hiszem, hogy van itthon megfelelő.
Vagy ha van is, elég biztos nincs.
Sőt azt se tudom így kapásból, hogy hol tudnék szerezni.
Mindegy, Ildikém – én már beletörődtem mindenbe.
Nem újdonság, hogy velem csak rossz dolgok történhetnek –
kérdés csupán, hogy mi közük ehhez szegény madárkáknak,
miért az ő szenvedésükkel ver engem az Isten, ha van.
*
*
*
(2017)
*
Ennyiszer néztétek ezt a bejegyzést :
*
*
*
*
Klári Bodó 2017.01.19. 09:51:49
csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2017.01.19. 12:11:07
bár ma nem Tamás rendel.
Csivike nagyon ramatynak tűnt egész délelőtt, enni sem akart.
Én meg már nem vagyok se eleven, se hótt, lehet, hogy rosszul ítélem meg a helyzetet.
Még az sincs kizárva, hogy Csivike attól viselkedik furcsán,
hogy bennem érzi a rémületet.
Most nincs türelmem írni, majd mesélek, ha túléljük a napot.
Drukkoljatok nekünk nagyon !
Ildi701 2017.01.19. 17:04:03
Ez jó hír, hogy meg fogja ma nézni a doki Csivikét.
Én nagyon bízom benne, hogy még időben történik mindez, és meg tudják gyógyítani a kis szárnyasodat.
Jó utat, Csivikének mielőbbi gyógyulást kívánok!
Ildi
Ildi701 2017.01.19. 17:04:35
Kedves Klári!
Természetes anyagból vannak a spárgák, len vagy kender. Szárnyatlan biztos az idegeskedés miatt nem válaszolta meg.
Szép napot!
Ildi
Klári Bodó 2017.01.19. 17:05:05
csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2017.01.19. 17:42:46
Nagyon szépen köszönjük a drukkolást - ránk fért, de segített. :-))
Hála Istennek : úgy tűnik, egyelőre nem kell (nagyon) aggódni Csivi Pipiért.
Majd elmesélem részletesen, talán holnap vagy mit tudom én -
a lényeg az, hogy amitől legjobban meg voltam rémülve, az hullámosokra nem jellemző.
Nekik nem szokott gombóc képződni a szöszökből a begyecskéjükben, csak a nimfáknak.
Ez tehát egy fölösleges pánik volt - de legalább nyugodtan vághatunk neki a hétvégének.
Péter doktor (őt vagy tíz éve ismerem az Egyetemről, de most már évek óta nem jártunk nála)
alaposan átvizsgálta mindkét madárkámat, és teljes biztonsággal kizárta
(csak úgy tapintás alapján), hogy Csivike bögyében bármi legyen, ami nem oda való.
A rusnya pottyantmányok nem a spárgától olyan színűek, amilyenek.
hanem valami más baj lehet, amire majd nyilván rávilágít a székletvizsgálat.
Péter húgysavat emlegetett, hogy abból lehet sok vagy kevés (elfelejtettem),
és ez esetleg valamilyen vese-problémára utalhat.
Az sem egy öröm, de mégiscsak jobb, mint a bélelzáródás !
Csuvika karmait is megnézettem, ha már ott voltunk,
de Péter azt mondta, hogy ő még nem vágna belőlük.
Igaza is van, hisz még csak most lesz két hónapja, hogy Tamás levágta.
Le is lett mérve mindkét pincurkám :
Csivi Őnagysága ötdekás debella (már csak ezért sem lehet gombóc a begyében),
de Csuvika se sokkal marad le mögötte, a maga 48 grammjával.
A spárgára (ami kizárólag kenderzsineg) azt mondta Péter, hogy fölösleges tiltani.
Szerinte ez olyasmi, mint a gyereknél a biciklizés : lehet belőle baleset,
de azért mégiscsak biciklizik a legtöbb gyerek, és kutya baja tőle.
Majd még mesélek egy új bejegyzésben, de most iszonyú fáradt vagyok, hiába boldog.
A kezem is remeg még mindig, alig találom a billentyűket.
Nem az izgalomtól, hanem a dög nehéz szatyortól.
Odafelé taxival mentünk, de visszafelé busszal. Hiba volt : télen többé nem kockáztatok.
Majd elmondok mindent részletesen, ha egy kicsit magamhoz tértem.
Lehet, hogy csak holnap, mert végre aludni is kéne. Az éjjel négy órát aludtam.
Millió és millió puszi mindenkinek, aki szorított értünk - legfőképpen nektek, Ildi és Klári.
csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2017.01.19. 17:44:36
vedd úgy, hogy neked is szól,
de sajnos egyszerre két névre nem lehet választ küldeni.
csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2017.01.19. 23:38:37
és nem lehet kommentet írni, mert nem jelenik meg hozzá az ablak.
Én is csak CHROME-ban tudtam megírni a saját beszámolómat.
Sajnos elfelejtettem időben mondani, így lehet, hogy lemaradtam egy-két jó kis kommentről.
Ne csüggedjetek : ha FIREFOX-ban nem lehet írni, váltsatok át másik böngészőre !
(Gondolom, a többi is működik, nem csak a CHROME.)
Most is CHROME-ban írok, pedig nagyon nem szeretem.
Ildi701 2017.01.20. 10:51:50
Nálam működik Firefoxban is!.:)
csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2017.01.20. 10:57:37
Időnként elő szokott fordulni, hogy eltűnik a kommentelés lehetősége.
Kínos, mert esetleg valaki azt hiszi, hogy én tüntettem el.
Készülök majd használatba venni az EDGE-t is,
de alighanem a segítségedre lesz szükségem, mert már nézegettem,
és valahogy nem akart szót fogadni.
De pontosan már nem emlékszem, mi is volt a problémám.
Majd szólok, ha aktuális lesz - egyelőre még a tegnapi napot kéne elmesélni,
de alighanem csak este lesz rá időm.
Ildi701 2017.01.20. 11:41:51
Azok a Blogocska olvasók, akik Firefoxot használnak, jó volna, ha az ezzel kapcsolatos tapasztalatait megosztanák velünk.
csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2017.01.20. 11:43:54
Mondjuk egy félévben egyszer.