Hát most nézzétek ezt a lökött kis tyúkot, mit művelt már megint !
*
Miközben tart a doki tanácsára megkezdett homok-elvonókúra,
önfejű Banyácskám úgy döntött, hogy homok híján más módon gondoskodik róla,
nehogy a zúzájából-begyecskéjéből kifogyjon a rengeteg mész,
amitől olyan rémisztően fehéreket és szárazakat potyogtat.
Rémlett már kora délután, hogy mintha csőrkoptatót gyilkolna valahol -
ám Csivike van olyan furmányos, hogy mire odaléptem a kalitkához,
ellenőrizni, hogy mit művel éppen, ő már egy ágacskát ráncigált a csőrével,
amiben még a legszigorúbb szárnyatlan se találhat semmi kivetnivalót.
Jóval később észleltem az újabb kis mészhalmot a kalitka alatti tálcán,
amit szorgos Banyácskám volt szíves lekaparni az ajtó melletti csőrkoptatóról.
Akkor mégiscsak jól hallottam én, hogy ezen munkálkodik !
Pedig nincs kizárva, hogy innen (is) indult az egész kaki-probléma :
abból a múltkori esetből (beszámoltam róla a ROMBOLÓ c. mesében),
mikor ugyanebből a meszecskéből lekapart kábé akkora darabot, mint a saját feje.
Nincs kizárva, hogy akkor telítődött szegénykém a rengeteg mésszel (vagy mivel).
*
Érthetetlen, hogy a pár napja bevégzett kalciumos kúra után még kívánja a meszet.
Talán inkább csak a munkálkodást kívánta szegénykém (bár ki tudja),
és hamarjában ezt bírta kitalálni kedvére való feladatnak.
Mindenesetre a szóban forgó csőrkoptató sürgősen el lett tüntetve.
Amúgy emberemlékezet óta ott van a helyén, de szinte sose látogatta senki.
Sem azelőtt, sem azóta, hogy a múltkor úgy nekitámadt Csivike.
Nem voltam rest utánanézni a képek és a vendégkönyv bejegyzései között :
utóbbiban január 12-én sírtam el Druszának, hogy Csivike fehéreket kakil,
az a bizonyos Nagy Mészgyilkolás viszont még december 27-én történt.
Vagyis nem pont a csőrkoptató okozhatta Csivikénél a bajt,
hisz a madaraknak nagyon gyors az emésztésük, ha a mész ártott volna meg neki,
annak jelentkeznie kellett volna szinte azonnal, nem pedig jó két hét múlva.
Vélhetően tényleg a homok lesz a bűnös – talán lejárt a szavatossága,
noha a doboz felirata szerint még február közepéig jó.
(A homoknak nem szokott szavatossága lenni, de a miénknek van.
Évek óta ugyanazt a fajtát eszik a madárkák, sose volt belőle semmi gond.)
*
Most viszont biztos, hogy nem volt jó ötlet Csivikétől a csőrkoptatás,
mert épp az este néztem, hogy már kezd egy kicsit színesedni végre a kakija
(le is fényképeztem), és erre tessék : most megint egész fehér.
Igaz, reggelre is fehéreket és kavics-szerűeket potyogtatott...
Úgy veszem észre, hogy ha megtömi a bendőjét, utána rendesebbeket pottyant,
viszont ha üres a kis pocakja, akkor megint jönnek a fehérek.
Márpedig Csivike nagyon keveset eszik (mindig is keveset evett),
és még abban a kevésben is folyton meg van zavarva, mert Csuvika féltékeny
(még az etetőkre is, nemhogy rám) : ő akarja etetni Csivit, de az neki nem elég.
Mindenesetre tény, hogy szegény kis tündérem még mindig tele van homokkal,
pedig most már három napja nem kap belőle egy szemet sem.
Ez is érthetetlen : hogy miért pont most ártott meg neki a homok.
És ha neki megártott (ha esetleg romlott), akkor Csuvikának miért nem ?
Hisz Csuvika mindenből (így homokból is) jóval többet fogyaszt, mint Csivi.
*
Mindegy – ezek rejtélyes dolgok,
és a rejtélyek nyitjára biztos nem fogok rájönni.
és a rejtélyek nyitjára biztos nem fogok rájönni.
Talán majd a doki.
Mondom inkább a jó híreket – mert azok is vannak.
Bizony, kirepült ma is mindkét madárkám
(Csivike számtalanszor, őt már nem is számolom),
és Csuvi Gyerek megint úgy ért haza, hogy a kalitka alatti tálcán landolt,
nem volt szüksége a tüskés kötélhágcsójára, ami fölvezeti őt a padlóról.
Igaz, odafelé nem járt ekkora sikerrel – de akkor az lehetett a baj,
hogy én a rekamién ültem, a lábaimat egy székre nyújtva, és a szék útban volt.
Csuvika figyelmetlen (vagy rosszul lát), most is csak útközben vette észre,
hogy akadály tornyosul előtte, nem repülhet a megszokott ívben a mászókára.
Így aztán ijedtében a padlóra érkezett, ám nem búsult ezen, fölmászott a létráin.
Na de a hazafelé út !
Az tökéletesre sikeredett – nem győztünk eléggé örülni neki.
Csivike meg olyan édes :
mióta megvolt a vérvétele, jön utánam, mint egy kiskutya.
Ha délután bevackolom magam a rekamié sarkába olvasni,
ő is rögtön odarepül a mászókára, hogy a közelemben legyen,
és nem is megy el onnan addig, míg én föl nem állok.
Régebben is csinálta ezt rendszeresen, de most már hosszabb ideje nem.
Ha meg etetem őt egy kezemben tartott etetőből,
két falat között időnként megpuszilgatja a tálkát tartó ujjaimat.
Mintha azóta is hálálkodna, hogy nem hagytam ott őt a doktor bácsinál.
*
De van rossz hírem is, sajnos – kicsit se vagyok rá büszke.
Ildi írta tegnapelőtt,
hogy a szegény kis özvegyen maradt kacsalánya egyre szomorúbb,
egyre korábban vonul be délutánonként a kacsapalotába -
én pedig borzasztóan megrémültem, hogy majd bánatában utánahal a párjának.
Rábeszéltem Ildit, hogy sürgősen próbáljanak neki társat találni :
nem majd egyszer, nem is két hét múlva (ahogy tervezték), hanem rögtön.
Nehogy késő legyen, mire megérkezik a kacsauraság -
elvégre milyen érzés lehet szegény Böbének egyedül búslakodni ebben a hidegben ?
Ildi hallgatott rám : tegnap Böbike megkapta az új párját.
Öröm helyett azóta is gyilkolja :
csipkedi, fúj rá, nem engedi maga mellé az ólba, még a patakból is kizavarja.
Írtam Legszakértőbb Szakértőmnek, hogy mit tanácsol ebben a helyzetben :
kiderült, hogy a kacsalányok nem szoktak belepusztulni a bánatba,
és az új gácsér beszerzése valószínűleg el lett hamarkodva,
még nyugodtan lehetett (sőt kellett) volna várni vele.
Ezt tehát jól elpuskáztam, a hatalmas eszemmel.
Tán előbb kellett volna kérdezni, és csak utána cselekedni.
Böbikének ugyan valószínűleg a harag és az irigység is jobb, mint a búslakodás -
na de hogy érezheti magát az a szegény kis kacsalegény,
aki ellenséges közegbe pottyant az övéi közül ?
Megszakad a szívem érte, hogy én okoztam a szenvedéseit.
Ildinek meg egy csomó plusz gondot, noha eddig is volt pont elég.
Így jár az ember, ha olyasmibe szól bele, amihez nem ért.
Ha szegény kis kacsa úrfinak bármi baja támad Böbike mellett,
abban az én kezem is benne lesz, mégpedig vastagon.
*
*
Legszakértőbb Szakértőm az imént küldött még egy levelet,
hogy ne ostorozzam magam,
talán ő is szerzett volna társat az árva madár mellé, ha adódik rá alkalom -
de azért én tudom, amit tudok : ott jártattam a számat, ahol nem kellett volna,
és ha Gácsi Gácsérnak valami baja lesz ebből, hiába kérem majd a bocsánatot.
*
*
*
*
(2017)
*
*
Ildi701 2017.01.30. 17:51:00
Csivi mester szerintem sem mészhiány miatt csinálta ezt a csőrkoptatóval, hanem mert szeret mindig munkálkodni valamin.
Szép napot!
Ildi
Ildi701 2017.01.30. 17:51:04
Ugyanazt mondom, mint a Nagy Szakértő: ne hibáztasd magad. Egyébként mi ugye másfél héttel később hoztuk volna el a kacsát, ha nem tanácsolod, hogy most hozzuk el, és lehet, hogy még akkor, másfél hét múlva is ugyanígy viselkedett volna Böbi. Akiket én kérdeztem meg, mint szakértőket, ők is azt felelték, mint a Nagy Szakértő, hogy tavasszal egész biztos, hogy javulni fog a helyzet. Akkor lesz a gácsér ivarérett, most kb. 10 hónapos. És már március elején elkezdődik náluk a párzási időszak.
Ezt a levelet ma írtam Szárnyatlannak, bemásolom ide is:
"Hála Istennek semmi baj. Reggel kiengedtem őket, persze Böbi rögtön elkezdett felé csípni, én meg próbáltam megfegyelmezni Böbémet. Elkísértem őket a patakig, és megvártam, amíg mindketten bementek a vízbe. Amikor láttam, hogy Böbém indul kiűzni a gácsért a partra, rászóltam. Általában szót fogad, így, amíg kinn voltam, tudott egyfolytában fürdeni a gácsérom. Nagyon sokszor voltam kinn délelőtt, vagy harmincszor, úgyis állandóan nézni kellett a kazánt, mert nem akart felmenni a hőmérséklet. Délre lett tényleg meleg a lakásban. Nem a legszárazabb a fa, idei vágás, ráadásul nemrég hozattuk, le lett borítva a hóba. Brikettet adagolunk mellé, így tűrhető.
Ha nem vagyok kinn, akkor is van úgy, hogy hagyja egy darabig Böbi, hogy a gácsér is benn legyen a vízben, és csak utána kezdi el üldözni. Van egy nagy tuja a patakparton, alatta nincs hó. Oda szokott telepedni ilyenkor a gácsér úrfi, ezért tettem oda vagy 20-30 cm vastagságban szalmát. Most egy kicsit benn leszek, mert átfagytam, ez a csizma elvileg hótaposó, de több óra után már nem mondanám, hogy teljesen száraz maradt volna a zoknim, hideg, nyirkos volt. Úgyhogy dél óta benn vagyok. Ki szoktam menni gyakran a verandára, oda látok a patak kb. kétharmadára onnan, amúgy is főleg ezen a részen vannak most a kacsáim, és a madár messzelátómmal megnézem, mi a helyzet. A kacsauraság bejár így is, hogy nem vagyok ott. Ha Böbi távolabb van, akkor van úgy, hogy hagyja egy darabig, hogy benn legyen gácsérka a vízben, aztán üldözi ki.
A gácsér nagyon boldognak tűnik: rengeteget pancsol, mikor egyszer kinn voltam, látom, hogy teljes sebességgel úszik, és közben csapkodott a szárnyával, alábukott, látszott, hogy nagyon örül a víznek a drágám. De hogyne örülne, amikor kacsa.
Keresztapám készített nekik rámpát a kacsapalotához, mindkettő széles, kényelmesen tudnak majd rajta közlekedni, szálkamentes, egy ilyen műanyag borítású bútorlapból készült az is, oda lehet tolni a palota elé. Tegnap megkértem a keresztapámat, hogy készítsen el egy ilyet, mondtam, hogy olyasmire gondolok, mint pl. a repülőtéri rámpa, amit odatolnak a repcsik ajtajához.:)
Ma még a tegnapi leválasztásos megoldás lesz, holnap lesz megvéve a csirkeháló, és Péter (a keresztapám) már el is magyarázta, hogyan lesz kialakítva az egész. Hasonlóképpen, mint ahogy Te javasoltad. Köszi még egyszer ezt a csirkehálós tanácsot, ez lesz a legjobb, az biztos.
Úgyhogy szerintem nem érzi itt rosszul magát a kis gácsér, persze, ha folyton patakozhatna, biztos még boldogabb lenne. De szerintem is tavasszal javulni fog a helyzet.
Böbe meg szerintem kimondottan örül a kacsaúrfinak, látom rajta. Már olyan is volt, hogy a gácsér elkezdett boldogan fürdeni, és erre Böbi is elkezdte.
Tehát mindent összevetve nem rossz a helyzet, és szerintem egyre jobb lesz.
Majd készítek fotókat, videót is küldök hamarosan.
Köszi még egyszer, hogy ennyit törődsz velünk!
Remélem, a Te kis drágáid is jól vannak, és repkednek sokat!"
csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2017.01.30. 19:08:15
amit most beraktál ide kommentnek.
Alig vártam, hogy hazaérjek a vásárlásból, és olvashassam újra. :-))
Egész úton láttam magam előtt Gácsit, ahogy csapkod a vízben a szárnyacskáival. :-))
Pedig még azt se tudom, milyen színű Ő Urasága.
Borzasztóan várom a képeket meg a videókat -
de hát tudom, hogy egyszerre nem lehet kint is meg bent is az ember. :-))
Ha így haladnak a dolgok, nem kell ahhoz tavasz, hogy megbékéljen Böbe az új kis társával.
Fog az menni hamarabb is ! Legalábbis úgy tűnik, hogy a legjobb úton haladnak.
Mire kész lesz az elválasztó a palotában, már nem is lesz rá szükség. :-))
Ugye azt keresztapád is úgy tervezi, hogy kivehető legyen ?
Mivel hogy később majd nem kell - de lehet, hogy még később meg megint.
Irtó kíváncsi vagyok arra is, majd a kacsapalotáról is küldj képeket !
Remélem, délutánra se romlott a helyzet, és tart még a viszonylagos béke.
Majd csak rájön Böbike, hogy jobb neki társsal, mint magányosan.
Az én pincurkáimnak ma rossz napjuk volt,
mert délelőtt szemetelt valami daraféle havacska, sötét volt, nem repültek ki.
Mire meg meggondolták volna magukat, rájuk csuktam az ajtót,
mert aggódtam, hogy ha dél körül startolnak, nem fognak hazamenni, mire nekem indulnom kell.
Márpedig muszáj volt vásárolni mennem (meg postára, meg lottózóba - csupa sorban állós hely),
mert már a péntekit is elblicceltem, tovább nem lehetett halogatni.
Jó későn indultam (nehezen vakartam össze magam), így épp csak beestem az ajtón vacsoraidőre.
Mire kicsomagoltam magam (még nem a szatyrokat !), már késett is félórát a vacsora.
Iszonyatosan csúsznak a járdák, a guta ütögetett, hogy nem haladok, alig mertem lépkedni.
De gyorsítani meg se próbáltam, így is isteni csoda, hogy hazaértem egy darabban.
Csivike most már meg van sértve, nem óhajt kirepülni, ha eddig nem tehette.
Csuvi Gyerek mászkál a kalitka külső oldalán, de messzebb még nem ment ő sem.
Annyira sajnálom őket - de hát muszáj raboskodniuk, ha nekem el kell mennem.
Várom az újabb híreket Gácsiról !
És legalább egyetlen, árva kis képecskét !
Annyira szeretném már látni !
Ildi701 2017.01.31. 11:08:54
Ha Böbire nem szólok rá, akkor ez történik a patakban:
www.dropbox.com/s/6tnh2vmu8bhc3tw/VID_20170131_082142.mp4?dl=0
Majd tavasszal javulni fog biztos a helyzet.
Szép napot Neked és a kis drágáidnak!
Ildi
csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2017.01.31. 11:26:29
Végül is Gácsi egész szépen és békésen úszkál egy darabig.
Böbi pedig nem bántja (legalábbis ezen a filmen), csak elzavarja.
Nem hinném, hogy a tavasz itt a lényeg, hanem az eltelt idő.
(A tavasz egyébként állítólag későn és nehezen fog jönni az idén.)
Ez még csak a harmadik nap.... plusz egy fél.
Ennél biztos több időre van szükség az összeszoktatáshoz,
de én úgy látom, Böbi nem igazán ellenséges, inkább csak banyáskodik.
Biztos számítani fog a csirkehálós elválasztás :
hogy együtt lesznek, látják egymást az ólban,
de Böbi nem tudja csipkedni, bántani Gácsit.
Előbb-utóbb majd csak beletörődik, hogy ismét társa van.
Gácsi egyébként hasonlít Icikére : állítólag ez is számít.
Nekem legalábbis ezt javasolta valaki, mikor Csipikém meghalt :
hogy hozzá hasonló új menyasszonyt keressek Csupikának.
Végül nem olyan lett, de hát hímhez tojót adni sokkal könnyebb, mint tojóhoz hímet.
Mindenesetre nagyon édesek így együtt.
Előbb-utóbb majd csak lesz béke is, és akkor helyreáll az idill.
Ildi701 2017.02.03. 20:17:32
Kész a csirkehálós leválasztás a kacsapalotában, úgyhogy ahogy ígértem, most végre beszámolok Blogocskán is a fejleményekről.
Úgy vettem észre, hogy Böbémnek jót tett, hogy itt van mellette a gácsér. Mielőtt meghoztuk a kacsauraságot, minden nap korábban vonult be a helyére Böbi, a gácsérom érkezése előtti napon már fél egykor bebandukolt szegény a kacsapalotába.
Amióta viszont itt van kacsauraság, egyre később mentek be, tegnap már napnyugtakor, háromnegyed ötkor.
Valamint Böbém már nem fújja fel magát, amikor beteszem a vizet és a tápot neki.
Múltkor pedig elkezdett tollászkodni, és emiatt legalább 20 percig hagyta, hogy benn legyen a gácsér a vízben. Persze, aztán kiüldözte a patakból. Olyan is előfordult már, nem is egyszer, hogy a gácsér boldogan elkezdett fürdeni, mire Böbike is elkezdte.
A kacsaúrfi is boldognak tűnik. Már láttam depressziós kacsát, Icike pl. akkor volt az, amikor egész nap a tojásokon ült Böbike, és ezért szinte soha nem voltak együtt. Ici akkor pár méterre lefeküdt tőle, és szinte egész nap ott volt. A színe is megváltozott: a szép sötétzöld nyaka és feje megfakult: olyan őszes vagy barnás lett.
Tehát mindent összevetve jól alakulnak a dolgok, ha igen lassan is, de úgy néz ki, Böbi egyre jobban tolerálja gácsérka jelenlétét.
A kacsauraság egyébként most 10 hónapos. Azt nem tudom, hogy pontosan mennyi idősen válnak ivaréretté a futókacsák, de talán a tőkés récéhez hasonlóan 1 évesen.
Ha majd elkezd udvarolni a gácsérom Böbének, biztos tényleg megváltozik a helyzet jó irányban. A Nagy Szakértőnek is az a véleménye, hogy ha még nem ivarérett a gácsér, akkor Böbi nem úgy tekint rá, mint leendő párjára, és ezért viselkedik így vele.
Mivel Böbém csipkedné a kacsapalotában a gácsért, ma végre leválasztottuk csirkehálóval két részre a kacsapalotát. Böbém hamar bement, a kacsaúrfi esetében kellett pár perc, mire be tudtam terelni.
Holnap képek is lesznek.
Jóéjszakát Neked és a kis drágáidnak!
Ildi
csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2017.02.03. 20:37:35
Majd csak eligazodnak a dolgok, és majd csak beletörődik Böbike,
hogy nem kell özvegységben belehervadnia a bánatba. :-))
Gácsi meg biztosan gyönyörű legény lesz,
győzheted majd a tojásokat kikapkodni Böbe alól, ha nem akarsz kiskacsákat !
El szoktátok használni a kacsatojást ?
Valahol azt olvastam, hogy szabad, csak jó sokáig kell főzni (sütni).
Én amúgy is harminc percig forralom a tojást, az biztos elég lenne kacsatojásnak is. :-))
Jó nagy munka lehetett a csirkeháló beszerelése középre !
Remélem, nem fáztatok meg közben.
Gácsi majd megszokja az új bejáratot, holnap már biztos könnyebb lesz beterelni.
Irtó kíváncsi vagyok, várom a képecskéket !
Ma biztos nem kell ringatni este egyikőtöket sem. :-))
De micsoda megnyugvás, hogy Gácsi most már teljes biztonságban van !
Ugyanakkor akár össze is bújhatnak a rács két oldalán, ha Böbe közben meggondolná magát. :-))
Ildi701 2017.02.04. 23:55:38
Köszi, hogy így aggódsz értünk, hála Istennek épp jó idő volt, a napon a kinti hőmérő 20 fokot mutatott. A nap is sütött, nekem melegem volt.
A kacsatojást volt úgy, hogy felhasználtuk, volt úgy, hogy nem.
Én is úgy tudom, hogy sokáig kell főzni, 30 percig.
Itt vannak a képecskék:
www.dropbox.com/sh/0i5fm8y0hvy62m2/AACOkKqjt4Fzwynxf5-p4TeEa?dl=0
És egy videó:
www.dropbox.com/s/9brwgoctxx32l0u/VID_20170204_094059.mp4?dl=0
Icikém is gyakran csinálta ezt, amit ez a kacsauraság, hogy vakarózott egy sort, majd a talpát csipkedte. Pl. Böbémnél sokkal ritkábban látom ezt.
Ma délután naplementekor megyek ki, nem láttam a kacsáimat. Megyek a kacsapalotához, hát az én okos kacsáim már benn voltak, ugyanúgy, ahogy napok óta, a gácsér a bal oldalon, Böbi a másikon. Bementek maguktól oda, ahová napok óta tereltem őket.
Azért írtam, hogy napok óta, mert a csirkeháló előtt jobb híján dobozokkal választottam le, hogy ne csipkedje Böbi a gácséromat.
Jóéjt a Csicsu-családnak!
Ildi
csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2017.02.05. 00:49:24
Ha nem néztem meg ötször egymás után a videót, akkor egyszer sem !
De még nincs vége : még sokszor ötször meg fogom nézni. :-))
Legközelebb olyan filmecskét kérek,
amin egy kicsit tovább is látszik, hogy Gácsi hova totyog !
Meg olyan képecskéket (ha sikerül), amiken a kedves lakók bent vannak a kacsapalotában !
Millió puszi a gyönyörű, okos kis fejükre !
Mennyire édesek lehetnek ott bent, egymás mellett !
Úgy látszik, ma ilyen nap van, mert az én kis gazfickóim pont ugyanezt művelték.
Ha hiszed, ha nem ! Pedig talán még sose csináltak ilyet.
Mire kihoztam a kisszobából a takaróikat, kinyitottam odabent az ablakot,
aztán ebben a szobában előszedtem magamnak is az ágyneműt,
az én kincsecskéim fölmásztak szépen a kakasülőre, az éjszakai helyükre,
mintha már rajtuk lenne a takaró.
Nem akartam hinni a szememnek !
Azt meg pláne nem hittem, hogy így is maradnak.
Pedig de.
Csivike ugyan kezdett fészkelődni, és vészjóslóan tekintgetett Csuvika felé,
mert eszébe jutott, hogy ő ilyenkor Csuvi helyén szokott ülni,
Csuvika pedig rémülten nyafogott, mert látta Csivi szemében, hogy nem sok jóra számíthat -
de végül nem történt a világon semmi, igenis rájuk tudtam teríteni a takarókat,
sőt még friss vízért is kimentem, és akkor se lökte le Banyácskám Csuvikát.
Igaz, közben folyton magyaráztam neki, hogy azt nem szabad, és dicsértem,
hogy ő milyen jó kislány - de ha rajta van a banyaság, ez nemigen használ.
Úgyhogy végül tényleg maradtak mindketten ott, ahol voltak.
Ilyen még sose volt, hogy maguktól és vita nélkül, ilyen korán fölmásszanak a helyükre.
Úgyhogy a kis gazemberek alighanem összebeszéltek : a te kacsáid meg az én madárkáim.
Csináltak nekünk meglepetést - ki tudja, milyen alkalomból. :-))
Amúgy meg jövök hozzád kacsának.
Még azt se bánom, ha Böbike megcsipked és kizavar a partra ! :-)))
Imádnivaló kis tündérek - én is elúszkálnék ott velük, boldogan.
(Nem is tudok úszni. :-)) De ha kacsa lennék, tudnék.)
Ildi701 2017.02.05. 20:19:22
Úgy néz ki, tényleg összebeszéltek a kis drágáink!:)
Az biztos, hogy hála Istennek, igen jó dolguk van a kacsáimnak. Amikor a gácsérom megérkezett hozzánk, fél órán keresztül egyfolytában fürdött, annyira örült a víznek.
Majd készítek képeket róluk, miután bementek a kacsapalotába. Videó is lesz még.
Jóéjszakát a Csicsu-családnak!
Ildi
csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2017.02.05. 20:43:31
El tudnám őket nézegetni akármeddig !
Ez a legutóbbi videó minőségre is csodálatosan jó.
Ha egyszer munka nélkül maradsz, felcsaphatsz operatőrnek. :-))