*
Kicsit furcsa címe lett a Csuvika ünnepéről szóló mesének,
de hát foglalt már minden ide illő cím,
de hát foglalt már minden ide illő cím,
így kénytelen voltam beérni az egyik ajándékának a nevével - mégpeduig azzal,
ami a legnagyobb öröm és legnagyobb meglepetés lett mindnyájunknak,
ami a legnagyobb öröm és legnagyobb meglepetés lett mindnyájunknak,
nem csak a madárkáknak, hanem nekem is
Ez egy magkeverék, amit eszemben se volt megvenni, hisz azt se tudtam, hogy létezik.
A boltos asszonyság ajánlotta a közeli kis üzletben,
ahonnan egyéb dolgokat is rendeltem Csuvika kétezredik napjára.
Gondoltam, kipróbáljuk – legalább eggyel több lesz az ajándék.
Hogy végül is ennél sokkal többről volt szó, azt olvassátok el az alábbi levélrészletben :
*
*
Kedves Sz. !
Akkora örömet szerzett nekünk a TROPIFIT-es ötletével,
hogy azt el se tudom mondani, mert arra nincs is szó.
Sőt szinte el se hiszem, hogy ekkora szerencsénk lehetett.
*
*
Képzelje : ez a negyedkilós kis TROPIFIT eleség nagyon, de nagyon hasonlít
a hosszú hónapok óta hiába keresett PRESTIGE SNACK-re,
amit a madárkáim imádnak, de legalább egy éve nem tudom beszerezni.
Ennek a SNACK-nek nagyon sajátos, különleges illata van :
nem tudom, minek a szaga, de még az én számomra is gusztusos és csábító –
hát még a madárkáknak !
Fogalmam sincs, milyen illat, mert ehhez hasonlót máshol még nem éreztem soha.
hát még a madárkáknak !
Fogalmam sincs, milyen illat, mert ehhez hasonlót máshol még nem éreztem soha.
Mindenesetre nagyon jellegzetes – és most el sem akartam hinni,
amikor tegnap este felbontottam a kis TROPIFIT eleséget,
hogy ugyanez a finom illat csapott meg.
hogy ugyanez a finom illat csapott meg.
Egyszerűen nem hittem az orromnak, az örömöm és ámulatom pedig leírhatatlan volt.
*
*
Igényes és válogatós madárkáim ugyanúgy vélekedtek, ahogy én :
úgy vetették rá magukat a nassolós tálkájukra,
mint akik egy régen vágyott kincset találtak meg végre.
mint akik egy régen vágyott kincset találtak meg végre.
Ők - akik egyébként képesek hetekig gyanakodva kerülgetni az új dolgokat,
és százszor is meggondolják, mit vesznek a csőrükbe.
Ezt a TROPIFIT csodát viszont egyáltalán nem fogadták ismeretlenként :
nyilván ők is azt hitték, hogy az imádott SNACK-jüket eszik.
*
*
Így Csuvikám Öntől kapta a legkedvesebb ajándékot a kétezredik napjára, Kedves Sz. :
ennél nagyobb örömet nem lehetett volna szerezni semmivel az én kis haspókomnak.
Hogy én mennyire örülök, azt pedig el se tudom mondani.
*
*
A legnagyobb örömöt tehát azzal sikerült szereznem, amitől nem vártam semmit :
azt hittem, csak egy sima kis magkeverék a “futottak még” kategóriából.
És nem ! Mindkét madárkám imádja – Csivike talán még jobban is, mint az ünnepelt.
Neki (mármint Banyácskámnak) igen jó étvágya van az utóbbi napokban :
többet iszik a csodalötyiből, mint Csuvika – talán attól éhes folyton.
Pedig ő sincs elragadtatva a vitaminos vizecskétől :
véletlenül sikerült lefényképeznem, amint éppen belekortyol,
aztán meg azt is, milyen képet vág hozzá.
*
*
*
A csodás magkeveréken kívül is volt persze nasi tegnap ajándékba :
az elmaradhatatlan tojásos rúd és az almás tojás.
Óriási sikert arattam mindkettővel –
tegnap valahogy olyan napunk volt, hogy bevált minden ajándék.
tegnap valahogy olyan napunk volt, hogy bevált minden ajándék.
*
*
A tojásos rudat először az ünnepelt rohamozta meg,
de persze Csivike rögtön elzavarta szegénykét.
de persze Csivike rögtön elzavarta szegénykét.
Csuvika nem sokat búsult emiatt : gondolta, addig rágcsálja kicsit Csivike spárgáját.
Jól számított, ha cseleskedni akart :
Csivi két másodpercig se tűrte, hogy más cincálja az ő játékát.
Csivi két másodpercig se tűrte, hogy más cincálja az ő játékát.
Inkább otthagyta a tojásos rudat, hogy megmentse a spárgát Csuvikától,
aki ily módon végre nyugodtan csipegethette a visszaszerzett csemegéjét.
*
*
Azt még a csoda-keveréknél kellett volna említenem, hogy bajos az elhelyezése,
ugyanis több etetőt sehova nem tudok már betenni a kalitkába,
ami meg bent van, abban lakik is valami.
ami meg bent van, abban lakik is valami.
Egyelőre a fénymag tetejére szórtam az új nassolnivalót,
de ez nem túl jó ötlet, mert a fénymagot is szeretik a madárkák.
de ez nem túl jó ötlet, mert a fénymagot is szeretik a madárkák.
Lenne még az alma meg a körte formájú kis etetőcske,
csakhogy azokat ezek a madárkák nemigen látogatják, pedig Csipikéék kedvelték.
Banyácskám azonban erre a problémára is szállította a megoldást,
még pár nappal ezelőtt, mielőtt a kérdés egyáltalán felmerült volna.
Ugyanis fölfedezte végre az odú helyére akasztott tálkában a homokot,
ami már hónapok óta ott díszeleg, de sose láttam, hogy megközelítette volna valaki.
Hát most Csivike végre megtette – mégpedig hogyan ?
Rükvercben mászott le a kis narancssárga létrán : a feje volt fölül,
úgy lépkedett hátra, lefelé, nagy óvatosan, meglehetősen rémült képpel.
*
*
El nem tudtam képzelni, mit akar : hát a homokot akarta,
amihez egyébként eljuthatott volna sokkal egyszerűbb úton is.
amihez egyébként eljuthatott volna sokkal egyszerűbb úton is.
Az “első emeleten” csak át kellett volna röppennie egyik botról a másikra,
hogy elérje kényelmesen a vágyott homokos edényt, ám ez sajnos nem jutott eszébe
Pedig azon az emeleten mindketten gyakran járnak,
hisz onnan ugrálnak le az ajtóba tűzködött lépcsőikre, ha ki akarnak jönni.
hisz onnan ugrálnak le az ajtóba tűzködött lépcsőikre, ha ki akarnak jönni.
*
*
*
A magkeverékkel pedig úgy függ össze mindez, hogy van másik homokos etetőnk is,
könnyebben megközelíthető helyen, a zabos tálka mellett.
A zabocska egyik oldalán van a fénymagos etető, másikon a homokos.
Most majd a homok helyére kerül az új nasi, a fénymag megmarad fénymagnak,
homokért pedig kénytelenek lesznek elvergődni a nagyobbik edényhez.
Ha Csivike le nem mászik oda pár napja,
eszembe se jutott volna ez a megoldás, nehogy homok nélkül maradjanak.
Most viszont már láttam, hogy képesek oda eljutni – hát majd gyakoroljuk.
Így meglesz az új eleségnek is a könnyen elérhető, saját helye,
a madárkák pedig immáron hatféle magból és keverékből válogathatnak.
a madárkák pedig immáron hatféle magból és keverékből válogathatnak.
*
*
Kapott persze Csuvika mást is, nem csak ennivalót -
viszont az egyéb ajándékait egyelőre nem tudja még használni.
Majd ha jön a tavasz, és talán kicsalogatja őt a kalitkából, biztosan örülni fog,
hogy számtalan új és kényelmes létrácska várja őt a mászókán.
Most még persze nem várja :
majd ha jobb kedvem lesz, nekidurálom magam egy mászóka-zuhanyozásnak,
majd ha jobb kedvem lesz, nekidurálom magam egy mászóka-zuhanyozásnak,
és átrendezem kissé az egészet, bár ezzel nem fogok nagy sikert aratni.
*
*
A létrákon kívül kapott még Csuvika tiplirudakat is :
azért lehet rájuk fogni, hogy ezek is neki szóló ajándékok,
azért lehet rájuk fogni, hogy ezek is neki szóló ajándékok,
mert ő ücsörög legtöbbet az ajtóban, leginkább azon a kis ágon,
ami valami létrának a rácsra szerelt összekötő elemébe van bedugva,
és amit sajnos rendszeresen kirágnak a madárkák a saját fenekük alól.
A leges-leges-legutolsó darabot használjuk,
több ilyen kis ágat nem tudok elővarázsolni sehonnan, ha ezt is megeszik.
több ilyen kis ágat nem tudok elővarázsolni sehonnan, ha ezt is megeszik.
Akkor pedig vége a világnak, hisz nemhogy a kedvenc trónusukon ücsörögni,
de kijönni se tudnak a kalitkából, ha azon a ponton nem lesz ülőkéjük.
Ezért vettem az OBI-ban (óriási szerencsével) tiplirudakat (mindjárt öt métert),
hogy biztosan ne maradjunk ülőbotocska nélkül egy jó ideig.
*
*
*
Kapott még kagylós-meszes csőrkoptatókat meg egy gyümölcstartó tűt is Csuvika -
bár ez utóbbit nem tudom, hogy fogjuk-e használni valaha, csak úgy megtetszett.
A tű tetején egy lila szőlőfürt díszeleg, alá lehet felszurkálni a gyümölcsdarabokat,
a végét pedig (a tű hegyét) lezárni egy kis műanyag dugóval.
a végét pedig (a tű hegyét) lezárni egy kis műanyag dugóval.
Ha idáig megvagyunk, föl kell akasztani valahova egy karabinerrel.
Lehet, hogy halála rémülnének tőle a madárkák – de talán majd egyszer kipróbáljuk.
Ha más nem, a karabiner biztosan használható lesz belőle.
*
*
Hát így telt Csuvi Uraság kétezredik napja : felhőtlen örömben,
mert őhozzá a hasán keresztül vezet az út, azzal lehet boldoggá tenni, amit fölfalhat.
Remélem, lesz még háromezredik napunk is együtt – én már annyinak is nagyon örülnék.
*
*
*
*
*
*
(2018)
*
*
Új kommentek