HTML

CSIVICSUVI

Ez a blog csak tartaléknak indult, a FREEBLOG sűrű haldoklásainak idejére, ám most már úgy tűnik, hogy állandónak lehet tekinteni. Jobb híján WORD-ben az alábbi linken olvashatók a CSICSU CSALÁD meséi, mivel máshol már sajnos nem érhetők el. Jelenlegi blogom annak folytatása.

FELBONTÁS
1024x768


Javasolt böngésző:
MOZILLA FIREFOX

Csivicsuvi rádió

Ha szeretnél
egy kis csiripelést
hallgatni a mesékhez,
kapcsold be a rádiót !

 

ENNYIEN
VAGYTOK ITT

 


free online users counter

A blog címkéit
legalul találjátok,
itt, a jobb oldali sávban.

Csivikével az idő
(és a számláló) megállt
2018. május 17-én

csivike_szamlaloja_k_18_05_17.jpg

 

ENNYI NAPJA
ÉLÜNK ITTHON

 

 

CSUVIKA EGYEDÜL ÉL

 


NAPJA
booked.net
+22
°
C
+25°
+19°
Budapest
Csütörtök, 12
Péntek
+25° +15°
Szombat
+26° +17°
Vasárnap
+24° +15°
Hétfő
+24° +16°
Kedd
+20° +17°
Szerda
+23° +15°
7 napos előrejelzés

Címkehasználat

Mielőtt egy címkére kattintanál,
feltétlenül olvasd el EZT !

Címkék

Ágak (9) Ajándék (53) Alma (5) Almafigurák (17) Almás tojás (16) Alvás (12) Amazon (4) Baj (55) Baleset (13) Bánat (8) Banyamadár (39) Barkács (15) Befogás (12) Biztonság (9) Blog (22) Bojtkirály (11) Bosszúság (3) Bünti (3) Cirkusz (6) Csipike és Csupika (12) Csiv-IQ (12) Csivibaj (8) Csiviségek (52) Csőr (6) Csőrkoptató (12) Csuv-IQ (12) Csuvibaj (37) Csuviláb (6) Csuviságok (48) Csuvitéz (10) Csuvi Lovag (28) Cuki (4) Doki (51) Durci (3) Eleség (10) Elixír (5) Enyelgős (13) Evés-ivás (48) Evőgép (3) Ezermester (23) Faxni (6) Felszerelés (42) Féltékeny (10) Frász (46) FREEBLOG (12) Furmány (9) Galamb (55) Galambfióka (32) Gondolatolvasó (1) Gyász (13) Hálószoba (4) Harc (3) Hinta (19) Hízelgős (7) Holdkór (2) Hőség (8) Időjárás (47) Irigy (3) Játék (20) Juszt se (5) Kalitka (19) Kapcsolat (46) Karantén (2) Karom (18) Képeslap (46) Köles (10) Kötélhágcsó (1) Kötél ülőke (4) Levél (17) Lifegő (13) Makranc (6) Mászóka (28) Más madárkák (7) Mindennapok (7) Mosolyszünet (7) Nyúlszív (17) Odú (12) Off (29) Öröm (15) Összenőve (2) Panasz (8) Pancsi (6) Pech (2) Potty (10) Punnyadt (2) Rágicsa (12) Rapli (3) Rejtély (15) Rigor (14) Roncsgazdi (6) Rontó-bontó (26) Röpp (16) Sirám (53) Szadi (6) Szállítás (24) Szkleró (14) Szökős (2) Szülinap (9) Takarítás (16) Takaró (6) Tojásos rúd (21) Ülőrúd (3) Ünnep (96) Vedlés (18) Vendég (1) Vészmadár (4) Videó (5) Vihar (7) Viselkedés (67) Zakkant (13) Zsandár (10) Címkefelhő

Tiszta szégyen, hogy legtöbbször Csivikéről szólnak a mesék,
mintha szegény Csuvicsek valami mostohagyerek lenne -
de hát mit csináljak, ha mindig Banyácskám produkál olyasmit,
amit feltétlenül meg kell örökítenem a hálás utókor számára ?
Jól el is vagyunk maradva a beszámolókkal,
ráadásul képet se tudok mellékelni semmihez, amit mondani szeretnék -
de azért csak olvassátok, nehogy kimaradjatok valamiből !
Csupa jó hír van a tarsolyomban – meg persze egy-két banyaság is,
mert anélkül nálunk nem telhet el egyetlen nap se, nemhogy közel két hét.
 
Az viszont egyáltalán nem volt banyaság,
amit körülbelül egy héttel ezelőtt produkált az én kis Tündérboszorkányom.
Mivel teljesen egyikük sincs még túl az aktuális vedlésen,
röpködnek a tollacskák rendesen, és az egyik kis pihe beleakadt Csivike csőrébe.
Igazában nem is a csőrébe, hanem a csőre alá.
Próbálkozott szegénykém minden módon megszabadulni tőle, de sikertelenül.
Hiába fente a kis csőrét (nagyon okosan) mindenhez, amit csak el tudott érni,
a tollacska keményen tartotta magát, és nem mozdult.
Csivike meg épp enni szeretett volna, de útban volt neki a váratlanul nőtt szakálla.
Én sem örültem volna, ha így kezd falatozni, mert féltem, hogy lenyeli a tollat.
Ahhoz viszont (pont az evés miatt) rossz helyen ült szegénykém, hogy segítsek neki.
Biztos voltam benne, hogy ha fönt szenvedne a kakasülőn,
simán engedné, hogy a rácson keresztül benyúljak,
és megszabadítsam őt a kéretlen ékességétől.
De hát Csivike nem a kakasülőn ücsörgött, hanem az etetős botján a jobb sarokban,
ahova csak úgy tudok benyúlni, hogy nincs köztünk a rács.
A nyakamat tettem volna rá, hogy ily módon semmit se tehetek érte,
mert nem fogja eltűrni rács nélkül az érintésemet.
Pedig eltűrte.
Félt szegénykém, ez nyilvánvaló volt, de pontosan tudta, hogy mit akarok,
és azt is pontosan tudta, hogy egyedül nem boldogul a tollacskával.
Így megadta magát sorsának, és igenis hősiesen állta,
hogy szerencsétlenkedem a hatalmas markommal körülötte,
míg a vaksi szememmel és az ügyetlen ujjaimmal eltalálom a pici kis tollpihét.
Közben párszor a pocakjához is ért a kezem, de Csivike nem mozdult,
pedig igencsak ugrált le-föl a bögyöcskéje, ahogy zakatolt a kis szíve izgalmában.
De nem adtuk fel : végül is megszabadultunk a tollacskától.
Hogy melyikünk örült jobban a sikernek, azt nehéz volna eldönteni.
Mindenesetre végig dicshimnuszokat zengedeztem Pici Tündérem bátorságáról,
míg megnyugodva és elégedetten zabálta a zabot a kezemből.
*
16_01_26_099.JPG
 
A következő jó híremnek Csuvika a főszereplője,
de kép sajnos ehhez sincs, pedig ez pótolhatatlan veszteség.
Az történt ugyanis, hogy Ő Urasága fölfedezte végre a karácsonyra kapott,
kerek kis fűzfa hintát a mászókán.
Direkt megjegyeztem a dátumot : 22-én esett meg a dolog,
bő egy hónappal azután, hogy ott díszeleg az orruk előtt a karácsonyi ajándék.
(December 19-én, a mászóka-zuhanyozás napján szereltem föl,
abban a reményben, hogy talán karácsonyig majd megbarátkoznak vele.)
Alighanem én rontottam el az új hintával való barátkozás örömét
(pechem volt ezzel is, mint mindig, mindennel),
ugyanis nem vettem észre, mit művel éppen a Szépséges Kékséges,
és pont a legrosszabbkor tápászkodtam fel a rekamiéról.
Csak akkor láttam, hogy Csuvicsek az új hintán sétafikál, amikor már fölálltam -
ő viszont zokon vette, hogy megzavartam, és azonnal elmenekült az új kincséről.
Sajnos nem is ment vissza azóta sem,
Csivike meg valószínűleg észre se vette, hogy Csuvika hol járt azon az estén.
Pedig ott volt ő is a mászókán, de alighanem bóbiskolt a konvektor melegében.
Mire meg észlelhette volna, hogy mi történik körülötte,
addigra én sajnos fölálltam a kuckómból, és már nem történt semmi.
Így a szegény hintának még mindig várnia kell az igazi fölavatásra -
de azért az is valami, hogy legalább Csuvika már mászkált rajta egy kicsit.
*
16_01_26_094.JPG
 *
16_01_26_086.JPG
*
A legjobb hírt pedig névnapomra kaptam, egyik kedvenc tanítványom anyukájától.
Annak idején, mikor Csipike és Csupika fiókákkal ajándékozta meg a világot,
ez az Erzsike szerzett “új anyukát” az egyik kis madárunokámnak,
madárimádó kolléganője személyében,
akinek világéletében volt papagája, de akkor éppen nem.
Csőrike került hozzá, a második fészekalj elsőszülött fiacskája.
Mivel Csőrike gazdája is Ági, előttem már őt is felköszöntötte Erzsike,
így teljesen friss hírekkel tudott szolgálni az én kicsikémről,
aki most már inkább vénember (illetve vénmadár),
de ez egyáltalán nem látszik rajta.
Aznap délután éppen négy kutyát kommandírozott, mert vendégek is voltak a háznál,
az pedig első perctől egyértelmű, hogy Csőrike a főnök.
Már pár hetes korában is kilopkodta az eleséget a család dalmatájának táljából,
az a nagy jámbor állat meg csak sírt, hogy micsoda méltánytalanság.
Csőrnek sose parancsolt senki : amilyen csöndes és fegyelmezett madárka volt itthon,
olyan kajla és erőszakos kis basa lett a druszámnál.
Imádja mindenki, állítólag beszélni is megtanult valamennyire.
Én már nagyon rég hallottam róla, és bizony nem is hittem, hogy megvan még.
De megvan, hála Istennek : nyolc éves lesz május harmadikán.
Szegény szüleinek nem jutott ennyi idő itt a Földön...
Örökké hálás leszek imádott Malvinkám egyébként is szeretett anyukájának,
hogy ilyen csodásan jó gazdit szerzett az én kicsikémnek.
*
csorike_16_01_26.jpg
 
Több jó hírünk nincs, viszont akadnak még banyaságok,
amiknek ugyebár Csivike mellett sose vagyunk híján.
Legújabb gaztette pár nappal ezelőtti – és persze megint Csuvika volt az áldozat.
 
Banyácskám az etetős botján ült és zabocskát evett a kezemből,
Csuvika pedig ide-oda mászkált a kalitkában,
kereste, hogy mivel tudna vigasztalódni, ha egyszer a zab mellől el lett zavarva.
Végül kikötött a lifegő mögötti csőrkoptatónál :
azt kezdte kapirgálni, míg a Banya evett, tőle pár centire.
Evett ám – de közben hegyezte a fülét !
Feltűnt neki, hogy Csuvika már nem sír és nem veszekszik, amiért ő elzavarta,
ellenben gyanús hangokat hall a háta mögül,
mintha valaki piszkálná a csőrkoptatót.
Az ŐŐŐŐŐ csőrkoptatóját !!!
Csivike először csak egy-egy pillantást vetett hátra :
láthatóan nem tudta eldönteni, megér-e Csuvika bosszantása annyit,
hogy e végett felfüggessze a kezemből való nassolást.
De végül csak nem hagyta nyugodtan enni az az áldott jó lelke :
faképnél hagyott zabostul, hátrafordult, lépett egyet -
és Csuvika már repült is a kalitka fenekére.
Banyamadár meg jött vissza hozzám kaján vigyorral,
és elégedetten falta tovább a zabocskáját.
*
csorkoptato_16_01_26_jav.jpg 
 
 
(2016)
Ennyiszer néztétek ezt a bejegyzést :
 

 
 
 





2 komment



INNEN LÁTOGATTATOK


Részletekért kattints a térképre!


ENNYISZER VOLTATOK ITT
AZ ELMÚLT 24 ÓRÁBAN





BLOGFORGALOM





visszavarunk