Egészen másról készülök írni napok óta, ám tegnap eszembe jutott valami,
ami ugyan a madárkák meséi közé nem nagyon (vagy egyáltalán nem) illik,
mégsem állom meg, hogy szót ne ejtsek róla,
ha már megszületett és itt motoszkál bennem a legújabb fóbiám.
Ha másra nem, arra jó lesz ez a bejegyzés, hogy majd legyen mire hivatkozni
(“lám-lám, én megmondtam előre”), ha netán úgy hozza a sors, hogy igazam lesz.
Talán épp vacsorát osztottam a madárkáknak,
közben már a következő mesét fogalmazgattam magamban,
amikor valamire azt mondtam gondolatban, hogy “minden szökőévben egyszer”.
Tényleg : szökőév... Hiszen most is az van !
Ezekkel a madárkákkal még nem is volt szökőévünk – vajon mit tartogat ?
(Később aztán rájöttem, hogy dehogynem volt,
hisz a legutóbbi szökőévben hoztam haza őket.)
*
Azt ugyan nem tudhatom, hogy mit hoz ez a most kezdődött év,
de ha már így eszembe jutott a különleges mivolta,
gyorsan végiggondoltam, mi is történt velünk a korábbi szökőévekben.
Az eredménytől nem lettem boldogabb,
bár az állás döntetlen, a nagyon jó meg a nagyon rossz között.
Ugyanis 2008-ban születtek fiókái Csipikének és Csupikának,
2012-ben viszont meghaltak mind a ketten, szűk három hónap különbséggel.
Vagyis a legutóbbi szökőévünk tragédiát hozott, az előtte lévő meg boldogságot.
Közös bennük az, hogy mindkettőben olyasmi történt, ami máskor nem szokott
(sajnos vagy hála Istennek),
és ami tényleg mássá, örökre emlékezetessé tette az évet.
Hát ettől estem én rögtön pánikba meg mély depresszióba.
*
Mi történhet még velünk, édes Istenem ?
Mi jöhet ebben az újabb szökőévben, ami máskor nem szokott történni ?
Csivike öreg már az első tojáshoz – csak nem most akar majd anyuka lenni ?!
Hiszen abba bele is halhat, ha elakad benne a késői tojás !
Vagy más módon veszítem el őket ?
Ahhoz még túlságosan fiatalok, hogy véget érjen a drága kis életük...
Vagy az enyém fog véget érni ? Vagy megvakulok ? Vagy fejünkre dől a ház ?
Mi lesz az a fontos és szokatlan esemény, amit nálunk a szökőévek hozni szoktak ?
Ilyesmiken mélázom, tegnap este óta.
Egész biztos, hogy nem vagyok normális, ezt is pontosan tudom -
de azért a bogár ott van a fülemben.
A fene a naptár-fejemet !
Miért kell nekem folyton dátumokkal, évfordulókkal és hasonlókkal foglalkozni ?!
Miért nem élek csak úgy bele a világba, mint mások, dátumoktól függetlenül ?
Úgyhogy sikerült máris tönkretennem a szép új évecskénket,
pusztán egy kósza gondolattal.
Pedig örültem ám neki : a tizenhatos egy rokonszenves szám,
ráadásul tündéri naptárakat sikerült beszereznem hozzá (erről majd később) :
valahogy úgy éreztem, kicsit vidámabb és nyugalmasabb év elébe nézünk.
Csak hát a helyzet az (ezt is tegnap gondoltam végig),
hogy a 2012-es évnek még ennél is sokkal jobban örültem :
az volt az első nyugdíjas évem, szép kerek születésnapot ünnepeltem,
a kínai horoszkóp szerint az én évem volt, a Sárkányé -
azt hittem, enyém a világ, most kezdődik az igazi élet, ami már csupa öröm lesz.
És mi lett a nagy örömködésből meg várakozásból ?
Életem legnagyobb tragédiája és legszörnyűbb éve...
Pedig akkor tényleg nem számítottam semmi rosszra -
már csak azért sem, mert sokkal normálisabb voltam még, mint most.
Csipike halálával minden megváltozott (Csupikáé már csak ráadás volt),
amit azóta élek, az már valahogy nem az én életem.
De azért nem bánnám, ha eltartana még egy darabig...
*
Mivel úgyis magáról az évről beszélek, essen szó a szépséges naptárakról is !
Ezekkel is hoztam a szokásos formámat :
a nagyot megvettem időben, de a kicsiről megfeledkeztem.
Ott nem volt, ahol a nagyot vettem, később meg azt hittem, még ráérek vele.
Tévedés volt : mire mindenképpen be akartam már szerezni,
eltűntek az ÁPISZ-ból ezek a kisebb fajta naptárak.
Végül az egyik boltban mégiscsak találtam kettőt vagy hármat,
az egymásra hányt maradékok között :
kiválasztottam a csekély készletből a nekem legjobban tetszőt,
és nagy örömmel vittem a pénztárhoz, hogy mégiscsak lesz kis naptáram 2016-ra.
Az árát megkérdezni eszembe se jutott,
mert minden évben veszek ilyen kicsi naptárt, és olyan 4-500 Ft szokott lenni.
Ez ugyan most kicsit nagyobbnak tűnt a szokásos méretnél,
de azért igencsak leesett az állam, mikor a pénztáros közölte, hogy 1 700 Ft.
Egy arasznyi kis lemeznaptár !!! Amire valójában nincs is szükségem !
A nagyot vettem valami 1 200 körüli áron -
ki gondolta, hogy a fele akkora többe kerül ?
Persze azért nem mondtam, hogy nem kérem,
mert addigra már beleéltem magam, hogy édes év elébe nézek,
még a naptáram is hízlalni fog 2016-ban.
Továbbá büntetésül is ezt szabtam magamra,
hogy legyek szíves máskor időben beszerezni a naptárakat.
*
A legjobb vicc (mint mondtam) az egészben az,
hogy kicsi naptárra igazában nincs is szükségem egyáltalán.
A kicsi naptár csak azért van, mert pár évvel ezelőtt ajándékba kaptam egyet,
még hozzá papagájosat, az akkori kedvenc állatos boltom tulajdonosától.
(Alighanem a PRESTIGE reklám kiadványa volt, ha jól emlékszem.)
Tetszettek a madárkák (meg örültem az ajándéknak),
fúrtam hát egy kampócskát a nagy szekrény oldalába, a telefonos komód fölé,
hogy valahova föl tudjam akasztani az új kincsemet.
Azóta csak azért veszek minden évben oda is egy naptárt, mert már ott a kampó.
Viszont ha már ott van, az a madaras naptár :
abba szoktam följegyezni a madárkákkal kapcsolatos dolgokat,
noha az “igazi” naptáramnak is van madaras rovata.
Ebben a kicsiben könnyebb visszakeresni, ha tudni szeretnék valamit.
Hát így lett nekem nasis naptáram az új évre -
drága volt, mint ahogy drágák már a benne díszelgő sütemények is.
De ezektől legalább biztos nem kerekedik rossz kedvem, egyik hónapban sem.
Az “igazi” naptár kiválasztásánál gondosan ügyeltem,
hogy csakis olyat hozzak haza, ami még véletlenül sem ígér semmi rosszat :
nagyon jól emlékszem még a tavalyi év augusztus elsejére,
amikor szinte szíven ütött az ellenszenves fekete macska az aktuális képen.
Rögtön tudtam, hogy szörnyű hónap elébe nézünk, és úgy is lett :
sorban pusztultak el a tündér kis galambkáim az erkélyen, egész augusztusban.
Már akkor megfogadtam, hogy az idei naptárral óvatosabb leszek,
nagyon alaposan megnézem az összes képét külön-külön,
nehogy megint hazahozzak egy baljóslatú hónapot.
*
Aztán úgy esett, hogy az idei naptáron nem volt sok nézegetnivaló :
ez annyira derűs és vidám, hogy rajta biztos nem fog múlni a jó szerencsénk.
Minden oldala hasonló a januárihoz,
csak más-más madárkák szerepelnek rajtuk, és egyik édesebb, mint a másik.
*
Bár már lapozhatnám !
Bár már legalább a közepén tartanánk !
Nem tudom, mit tartogat a madárkás naptár szép új éve
(sőt azt se tudja senki, hogy tényleg szép lesz-e),
de ha megérjük mind a hárman, hogy átlapozhatok novemberről decemberre,
több kívánságom nincs is az idei évvel kapcsolatban.
*
*
*
*
(2016)
Ennyiszer néztétek ezt a bejegyzést :
*
*
*
*
Új kommentek