Ez most egy olyan mese, ahol nincsenek szinkronban a képek a szöveggel.
Én mondom a sirámaimat, Csivike meg közben mutogatja a szülinapos képeit.
*
*
Szegény kicsi tündérem hatodik születésnapjával nincs nagyon mit dicsekednem,
mert szégyenszemre majdnem hogy átaludtam az egészet.
Hiába kotlottam legalább egy hétig, éjjel-nappal a köszöntő oldalán,
az eredménnyel soha nem voltam megelégedve,
és utolsó nap elvetettem az egészet, elölről kezdtem mindent,
amihez persze már rövid volt a nap, kellett hozzá az éjszaka is.
Így történt, hogy reggel hatkor kerültem ágyba,
fél tízkor meg kötelességtudóan fölébredtem (bár a vekker tízre volt állítva),
mert álmomban is tudtam, hogy szegény galambkáim várják a reggelit az udvaron.
Három és fél órányi alvás után nem nagy csoda, hogy délután is elszunyókáltam,
pedig a madárkák nem szeretik, ha napközben alszom,
és Csivike igazán nem egy alvó Mamit érdemelt volna a születésnapjára.
*
*
Mégpedig nem is akármilyen születésnapjára...
Ez a hatodik nekem fontosabb és félelmetesebb volt, mint az eddigi szülinapok,
mert az “igazi” madárkáim közül egyik sem érte meg : Csipike három hónappal,
Csupika pár héttel a hatodik születésnapja előtt távozott az örök kölesmezőkre.
Így a jelenlegi madárkáimnál is régóta rettegtem a hatodik születésnapot :
valahogy az a kívánság munkált bennem első perctől fogva,
hogy legalább a hatodikat érjék meg.
De nagyon féltem is tőle (ahogy közelgett, egyre jobban), hogy nem sikerül.
Hát Csivikének már sikerült – reméljük, Csuvika is lesz ilyen szerencsés,
és nem töri össze magát valami pottyanásos balesetben szegénykém.
*
*
*
Jól elkanyarodtam az eredeti témától megint,
de azért ha már így esett, maradok is egy kicsit még ezen a mellékvágányon.
Nagy reményeket fűztem az unokaöcsém által beszerzett CALCIUM COLUMBÁ-hoz
(ahhoz a bizonyoshoz, aminek aztán gyanúsnak találtam a szavatossági idejét) :
oly annyira nagyokat, hogy meg se vártam vele az elsejét,
hanem elkezdtem adni már három nappal ezelőtt, hadd kapjon erőre tőle Csuvika.
Gondoltam, most lesz három “szabadnapom”, amikor nem megyek sehova,
tudok vigyázni Hős Vitézemre, ha netán repülni támad kedve.
Mert a CC hatása elég gyorsan meg szokott mutatkozni, úgy emlékszem.
Most viszont nem mutatkozott – azon egyszerű oknál fogva, hogy Csuvika nem itta.
Sőt Csivike sem, szinte egyáltalán, pedig ő bármit elfogad a kezemből,
a CC-t pedig vedelni szokta, mint ahogy Csuvika is.
Pont azért hozattam ezt a másik kalciumot a méregdrága angol készítmény mellé,
mert azt nem itták szinte egyáltalán,
és biztos voltam benne, hogy a CC-t majd elfogadják, hisz használjuk évek óta.
Hát nem fogadták el.
Hétfőn és kedden adtam nekik – Csuvika két napig nem ivott egy kortyot sem.
Hogy ne itták volna boldogan ezt a szert, az eddig csak akkor fordult elő,
ha már túl régen állt szegény lötyi a hűtőben,
és talán megváltozott az íze vagy az állaga, noha még nem járt le a szavatossága.
Ilyenkor nem erőltettem a dolgot, sürgősen újra cseréltem a CC-t, és azt itták.
Most meg itt állunk egy vadi új flakonnal, és nem isszák, semmi kincsért.
Akkor erről mit gondoljak ?
Nem szeretném tovább ragozni ezt a témát –
mindenesetre szerdán (tegnap) már nem adtam nekik a gyanús kalciumot.
Visszatértünk az angol változathoz, amit ugyan szintén nem isznak,
de ha mégis, garantáltan nem lesz tőle semmi bajuk.
Lehet, hogy a másiktól se lenne, lehet, hogy véletlen egybeesés az egész cirkusz -
de mivel ismerem ezt a szert, és eddig mindig boldogan elfogadták,
talán érthető a gyanakvásom, hogy valami nem stimmel vele.
*
*
Úgyhogy fogalmam sincs, mi lesz így Csuvikával :
pillanatnyilag háromféle kalcium áll rendelkezésére
(abból kettő baromi drága, márkás készítmény), és ő nem issza egyiket sem.
Erőszakkal nem tudom (nem is akarom) belevarázsolni a kalciumot a csőrébe.
Pedig hogy szüksége volna rá, abban teljesen biztos vagyok.
*
*
Nem csak a kalciummal van pechünk (TERMÉSZETESEN),
hanem Csivike ajándékaival is : konkrétan a TROPIFIT nevezetű csodanasival,
amiből most hármat kapott egyszerre a születésnapjára.
Ezt a keveréket Csuvika kapta nemrég a kétezredik napjára,
és bár ő is örült neki és szerette, később Csivike lett az igazi rajongója.
Tudjátok : ez az, ami kinézetében és illatában emlékeztet a SNACK-re,
amit égen-földön nem tudok beszerezni a madárkáknak, már több mint egy éve.
Pedig annál jobban semmit se szerettek szegénykéim...
Ezért volt leírhatatlan az örömöm,
amikor kiderült a véletlenül, csak a boltos unszolására vásárolt TROPIFIT-ről ,
hogy nagyon, de nagyon hasonlít a beszerezhetetlen kedvencre.
Az öröm azonban csak pár hétig tartott :
hétfőn közölte a boltos, hogy az utolsó három zacskót hozom el,
több már nem lesz ebből a keverékből, mert nem érdemes tartani,
nem veszi senki, máskor nem rendelnek belőle.
Talán még a raktárban akad néhány nagyobb kiszerelés :
ha igen, azokat majd elhozatja nekem, de aztán búcsút mondhatunk ennek is.
Hát remek... Ez a mi formánk, és ilyen ez a szép új világ.
A pénz és a haszon az isten, az meg nem érdekel senkit,
hogy a szerencsétlen kis állatok hozzájutnak-e a kedvenc eleségeikhez.
Tudom, vannak ennél nagyobb bajok is – de azért ez is épp elég szomorú.
Mivel ebből kevés fogy (csak nasinak adom), talán erre az évre még elég lesz,
aztán jövőre erről is le kell mondaniuk szegény kicsikéimnek.
*
*
*
Azt meg csak a vicc kedvéért mesélem el,
hogy Csivike három gombóc spárgáját úgy két hete találtam az ÁPISZ-ban,
és el is hoztam rögtön a teljes készletet (több nem volt),
hisz nagyon ritkán lehet kapni, máshol meg még sose sikerült vennem.
Boldogan vonultam a pénztárhoz a három egyforma gombóccal -
ám ott kiderült, hogy csak szerintem egyformák, az áruk szerint nem.
Ugyanis a három közül az egyik VIKTÓRIA kenderzsineg,
a másik kettő meg csak simán kenderzsineg, Viktória nélkül.
Drága egy név ez a Viktória !!!
A győzedelmes gombóc ugyanis 1690 Ft-ba került, a másik kettő meg 850-be.
Pusztuljak el, ha látok köztük bármi különbséget, a címkéjükön kívül !
Meg tudja ezt valaki magyarázni nekem ?
Nem az árral van bajom (bár az is horror), hisz megvenném akármennyiért -
de mégiscsak röhejes,
hogy két egyforma dolog közül az egyik duplájába kerül, mint a másik.
*
*
Sebaj : lényeg az, hogy Csivikének jó darabig lesz mit gyilkolnia.
Mivel nemrég bontottuk föl a negyedik gombócot,
reményeim szerint idén biztos kitart a spárga-készlet, de talán még jövőre is.
*
*
*
Azért jó lett ám Csivike születésnapja, hiába aludtam vagy két órát délután.
A spárgával meg a nasikkal egyelőre nem tud mit kezdeni,
de a tojásos rúdnak, almavirágoknak nagyon örült,
a fő ajándéka pedig egy új kis rácsos labda lett,
amiről nem is sejtettem, mekkora örömöt szerzek vele.
Ideje volt a régit már cserélni, gondoltam jó, hát akkor legyen ez is ajándék.
És lett.
Csivike szinte el se mozdult mellőle egész este – Csuvi legnagyobb bánatára.
Ugyanis a Szerelmetes Lovag féltékeny volt a labdára. Is.
Zokon vette, hogy Csivike azzal van elfoglalva, nem pedig vele.
Nagyon rajta van a bikaság szegénykémen,
újabban velem is magán kívül, minősíthetetlen hangon ordít,
ha etetni merészelem Csivikét – AZ Ő CSIVIKÉJÉT.
Szerinte ehhez csak neki van joga, és voltaképpen a tálkákra is haragszik,
ha Csivike valamelyik etetőből csipeget, nem csak az ő csőréből kéri a hamit.
Úgyhogy Csuvikától rengeteg csőrpuszit kapott szülinapjára Csivike,
csak sajnos kép nem készült a puszikról,
mert arra a legnagyobb extázisban is ügyelt a Lánglelkű Lovag,
hogy nehogy sikerüljön egy ilyen intim pillanatot megörökítenem.
*
*
*
*
*
(2018)
druszika 2018.03.02. 20:32:19
Úgy látszik, hogy újabb kalciumos mizéria következik. Valami oka biztosan van, hogy nem szívesen isszák. Az új, kedves nasi dicsősége sem sokáig tartott. Nagyon sajnálatos hír, hogy már nem lesz kapható. De most egy jó ideig lesz belőle és spárgával is el vannak látva. Nagyon jó, hogy szeretik a kölesrudat és az alma virágot, azokat talán még biztosítani tudod Nekik, továbbra is. Ha Csivike örült a rácsos labdának, akkor az igazi ajándék lett. Drága Csuvikára megint rájött a kakaskodás? Szegények minden évben megszenvedik ezt az időszakot.
csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.03.03. 15:01:13
nem kapkodva, hanem időmilliomosként, teljes szívvel arra figyelve, amit csinálok.
Igaz, hogy már KISSÉ éhes vagyok (ideje volna reggelizni, így délután negyed háromkor).
de hát ha most enni kezdek, az rengeteg időveszteség, mert utána jó ideig nem tudok a géphez ülni.
Eddig se loptam a napot, itt ülök reggel óta :
nem igaz, hogy mit bénáztam a tartalomjegyzékek szerkesztésével !
Megint el voltam maradva, három mesét kellett beraknom a helyére
(ami ugye hat, mert kétféle tartalomjegyzékünk van) -
és kiderült, hogy erre a feladatra már végképp nem elég a nyamvadék látásom.
Közel álltam hozzá, hogy feladjam a harcot, és többé ne legyen tartalomjegyzék.
De aztán átváltottam az EXPLORER-re, amiben könnyen kezelhető a nagyítás,
és ott végre sikerült helyükre pakolnom a dolgokat, bár még így se könnyen.
Az idő meg csak telt közben – pedig ma viszonylag korán keltem,
már háromnegyed kilenckor osztottam a hamit szegény kis kosztosaimnak az udvaron.
Az éjjel lefeküdtem majdnem a madárkákkal együtt :
fél egykor oltottam lámpát a rekamié fölött, amire emberemlékezet óta nem volt példa. :-))
Jut eszembe a galambkákról, hogy még nem válaszoltam az ide vágó kommentedre :
azt hiszem, a SPAR kicsit elszámolta magát a téli madáreleségekkel,
biztos nem gondolták, hogy ilyen későn köszönt be az igazi tél, és szükség lesz ilyesmire.
Az INTERSPAR-ban is szegényes (vagy éppen nulla) a készlet :mire tegnap odavergődtem,
már nem volt a polcon egyetlen zacskó sem, csak a faggyúgolyók.
Szerencsére számítottam erre az eshetőségre, ezért délelőtt odatelefonáltam,
így engem várt a főpénztárban négy kiló finom kis hami.
Szerettem volna hozzá még kettőt, ha már úgyis kerekes szatyorral voltam, direkt emiatt,
de nem sikerült : tisztára üres volt az eleséges polc.
Ha nem telefonálok oda időben, nem tudom, mit csináltam volna, hisz még bőven tart a hó.
Nem fogom bánni, ha jön a tavasz,
mert iszonyú sok pénzbe kerül az etetés, és nagy fáradság a hazacipelés, még utánfutóval is.
A következő tél elején majd okosabb leszek, és huszonöt kilós zacskót hozatok az öcskössel. :-))
Hetenként mégse zavarhatom szegénykét a Verseny utcába – és most már talán nem is kell.
Bízom benne, hogy március közepe táján be lehet fejezni az etetést.
Alig várom, hogy végre nyugodtan alhassak, ameddig tetszik !
(Jó – hát olyan húúúú de akármeddig a saját madárkáim miatt se lehet – de azért mégis.)
Csivike az új labdáját továbbra is imádja : leginkább arra kéri a vizet.
Ezt szerencsére Csuvika is elirigyelte tőle, így az este végre sikerült megitatnom kalciummal.
Jókor.... hisz tegnap volt a kúra utolsó napja. De legalább utolsó pillanatban hatalmasat vedelt.
Ugyanis a labdáról való nyalogatás közben rájött, hogy ő baromi szomjas,
és (legnagyobb ámulatomra) hajlandó volt végre letámadni az itatót is a kezemben.
Úgy ivott a szerencsétlen, mint aki az életéért küzd. Napok óta nem láttam inni egyáltalán.
Öt napig kapták a kalciumot (két napig a CC-t, aztán a CALCIFORM-ot),
és az öt nap alatt egyetlen egyszer láttam Csuvikát inni, akkor is utálkozva, és éppen hogy csak.
Hát most kiderült, hogy a labdáról kell itatni..... csak már későn.
Nem merem prolongálni a kúrát, mert Csivi eddig is ivott elég rendesen, nehogy megártson.
Meg Csuvikát nehéz is a labdáról itatni, mert ő szinte soha nem ül a kakasülőn, csak este.
Pedig biztos, hogy nagyon kéne neki a kalcium... talán majd áprilisban több sikerrel járunk.
Amúgy semmi újság : Csivike ma már kétszer is kirepült,
Csuvi Uraság meg borzasztó lelkesen hirdeti az igét, jár a kis csőre ezerrel,
és rengeteget csavarog a kalitka külső falán.
Biztos pont azt mondogatja, hogy sok puszit küld neked. :-))
druszika 2018.03.03. 20:04:00
Örülök neki, hogy végre aránylag nyugodt napotok van. A galambkák etetésének a befejezésére még csak kilátás sincs. Azt írják, hogy április elejéig marad a tél.
Így a reggeli korán kelésed sokáig elhúzódik.
Nagyon jó hír, hogy Csivike kirepülget. Milyen érdekes ez is, hogy heteken keresztül csak a kalitkában ücsörgött, most meg vidáman szárnyalgat. Azért Csuvika is kitalálja a testmozgást, ha nem tud repülni, akkor csavarog a kalitka oldalán, nem bánkódik miatta.
Köszönöm a puszikat, viszont küldöm Nektek is.
Pihenjetek jól.
Drusza
csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.03.03. 20:39:38
Akkor mégis küldjem az öcsköst a huszonöt kilós eleségért ?
Ingem-gatyám rámegy a galambkákra, plusz be se tudom szerezni nekik az ellátmányt,
hisz a SPAR nem nagyon csipkedi magát ez ügyben.
Látod ? Pontosan úgy lett, ahogy megjósoltam januárban,
amikor halálra gyötört az istenverte, rohadék tavasz.
Mondtam már akkor, hogy márciusban bezzeg majd nem fog sütni az átkozott nap, mikor már kéne.
Utálom ezt a bolond világot, ahol mindig, minden másképp van !
csivicsuvi · http://csivicsuvi.blog.hu 2018.03.04. 12:16:05
Van benne meglepetés. NAAAAAGY meglepetés !!!! :-))