Ma hét és fél éves az én kis pindurkám,
egyetlen maradék, hűséges kincsecském.
*
Eredeti madárkáim blogjának volt egy nagyon kedves olvasója,
szintén hullámos-gazdi, aki épp ennyi idős korában vesztette el imádott Robikáját.
Csipike és Csupika akkor élte legboldogabb fénykorát, talán másfél évesek lehettek.
Teljes szívemből gyászoltam Robikát és sajnáltam az árván maradt gazdit,
de emlékszem, azért ott motoszkált bennem a gondolat,
hogy ha az én madárkáim is megérik a hét és felet, békével elengedem őket,
hisz örökké nem élhet egyikünk sem,
és akkoriban mindenütt azt olvastam, hogy a hullámos várható élettartama 6-8 év.
Csipikéék nem érték meg a hetet sem, sőt a hathoz is hiányzott nekik néhány hét -
és most itt van Csuvika, hét és fél évesen,
amely korról én annak idején azt gondoltam, hogy megfelel egy teljes madáréletnek.
Hát nem tudom... de szerencsére mindegy is, hogy mit gondolok erről.
Csuvika élete még nem látszik a vége felé közeledni,
bármennyire is rozoga szegénykém.
Olyan vidáman csiporog most is !
Egyáltalán nem úgy néz ki; mint aki halni készül,
meg én se szeretnék még magamra maradni -
mégse merek nyugodt szívvel további hosszú éveket kívánni neki,
mert az ő állapotát ismerve, önzés lenne részemről egy ilyen kívánság.
Bármilyen hősiesen, bármennyi derűvel és bizakodással viseli a szörnyű sorsát,
azért az élete már rég nem madárhoz méltó élet, és egyre kevésbé az.
Igen : kívánom, hogy sokáig legyen még velem,
sokáig örülhessen minden új reggelnek, sokáig falhassa az imádott zabocskáját -
de nem kívánom, hogy még évekig potyogjon a botokról,
évekig nézze vágyakozva a mászókáját, ahova már vagy két éve nem tud elrepülni ;
nem kívánom, hogy évekig kínozzák a fekélyes talpacskái meg a lebénult lábujjai,
nem kívánom a hat hetenként esedékes csőrcsiszolásokat,
amikhez el is kell altatni azt az ötdekás kis testet.
Nem.
Örülök minden napnak, amit még együtt tölthetünk
(egyébként nincs rá semmi garancia, hogy Csuvika hagy itt engem, és nem én őt),
de kívánni nem kívánom szegény kicsikémnek, hogy még sokáig tartson az élete,
mert akkor a szenvedései is sokáig tartanak,
és azokból neki már épp elég jutott.
De azért Isten éltessen ezen a fél születésnapodon,
Hős Vitézem, Zabhercegem, Köleskirályom,
mindent kibíró, elszánt kis túlélő bajnokom !
19.12.09.
Új kommentek